Be merjek vállalni egy kaukázusi keverék kutyát?
Egy 7-8 hónapos utcáról befogadott kutyáról van szó. A kiképző szerint kaukázusi is lehet benne, de annyira nem egyértelmű ez a kinézetéből, valószínű teljesen mix kutya.
3 hete van nálunk.
Eddig semmi probléma nem volt vele.Az itthon élő 2 kutyával is kijön.
2x voltam vele kutyaiskolában kezdő tréningen. Első alkalommal teljesen barátságos volt más kutyákkal, viszont a tegnapi napon az egyik kölyökkutya kissé erőszakosan közelített hozzá és őt megmorogta, persze ez sem volt vészes. Ezen kívűl fegyelmezésnél morgással jelezte h nem tetszik neki a helyzet,ami kicsit megijesztett mert a németjuhász keverékem ilyet nem csinált. A kiképző szerint ez sem volt vészes, csak jelezte a nem tetszésèt de kicsit megijesztett.
Az az igazság hogy jelenleg ideiglenesen van nálunk, h ne egy kennelben tengesse a napjait, de màr épp ott tartottunk hogy megtartjuk.
Nagyon rendes kutya, nem rombol, szépen elvan,kedves mindenkivel.
Viszont a kutyasuliban elbizonytalanított az egyik ember ( nem kiképző) hogy nagyon merész vagyok egy ilyen kutyával. 21 éves lány vagyok,vékony testalkattal, nem igazán az az erőskezű gazda típus.
A németjuhász keverékem is kissé problémás kutya volt,amit azért sikerült orvosolnom ha nem is tökéletesen, de nem tudom elbírok-e egy ekkora kutyával. Inkább keressek neki egy olyan gazdát aki ért hozzá?
Ha valakinek van bármi tapasztalata ezzel kapcsolatban akkor szívesen várom.
Ha félsz a kutyától, az régen rossz.
De random emberek véleményét nehogy figyelembe vedd, inkább bízz az oktatóban. Neki nyilván nagyobb a felelőssége az ügyben.
A kaukázusi se egy félelmetes fajta, csak mert nagy. Ha egy németjucit tudnál kezelni, akkor egy keverék se jelenthet gondot.
Az "erős kezű gazda" nem fizikai erőt jelent. Attól, hogy vékony testalkatú vagy, lehetsz erős kezű.
Ha agresszióra hajlamos lehet a kutya más kutyákkal pl, akkor persze érdemes egy minimális jó fizikumot kicsikarni magadból. Ezt arra értem, hogy nekünk is kaukázusi mixünk van, és a bőrpórázt rá kell csavarjam az alkaromra, hogy vissza tudjam tartani, ha pl. kóbor kutya megy az utcán, mert egyből odamenne (örökbe fogadott, sajnos nem volt jól szocializálva, mi meg lassan haladunk vele).
Szerintem ha kijöttök a kutyával, akkor ez nem érv arra, hogy megválj tőle. Viszont neked kell tudni, mert az írásodban látok egy olyan érvet is, ami sokkal jobban számít, ez pedig az, hogy írtad, hogy megijedtél attól, hogy morgott. Ez nem jó. A morgás csak kommunikáció. Ha félsz a saját kutyádtól, akkor sosem tudsz neki megfelelő vezér lenni. Innentől neked kell kitalálnod, hogy inkább te is változol a megfelelő kutya-gazda dinamika kedvéért, vagy sem.
Szerintem az oktató véleménye legyen mérvadó, probléma esetén hozzá is tudtok fordulni, de ha megijeszt a kutya viselkedése, az nem jó. Mentettem van, ő is morog, ha valami nem tetszik neki, lehetne ebből is baj, pedig ő kistestű, viszont utcakutya volt, szóval beleáll a konfliktusba, ha provokálják, és nehezen felejt, ha valaki egyszer kikezdett vele, megjegyzi, és idő kiengesztelni. Ezt kezelni kell.
Kérdés, hogy készen állsz-e arra, hogy a kutya viselkedését kézben tartsd vagy sem, ezt te érzed. Ha bizonytalan vagy, nem biztos, hogy jó ötlet megtartani, van olyan kutya, amelyikhez nem mindegy, milyen kutyával volt már tapasztalatod előtte.
Tartsd meg. Mindenben tokeletes!
Az oktatok agresszivak es az en kutyamnak se tetszene.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!