Az ír farkaskutya mennyire tanítható? Tudom fajtájából adódóan kissé makacs de ezen kívül értelmes?

Nem tudom tudod-e, de az ír farkaskutya jellemben is inkább az agarakhoz áll közelebb (nem bizonyított, de valószínű, hogy az ősei skót szarvasagarak), szóval egyáltalán nem jellemző rá az a vadság, ami mondjuk a csehszlovák farkaskutyára (ami ténylegesen egy 20. században létrehozott hibrid fajta németjuhászból és farkasból), szóval a makacssága is egészen más jellegű, nem domináns, nem agresszív fajta.

Sajnos közelebbi tapasztalatom nincs vele, a Hajógyárin szokott sétáltatni egy férfi 3 ír farkast, ők nagyon nyugodt, jámbor kutyák, nem kifejezetten képzettek, de a gazdájuknak nagyon szépen engedelmeskednek. A gazda úgy fogalmazott, hogy megvan a magukhoz való eszük, együttműködőek, de komolyabb munkára nem igazán alkalmasak. Szerintem egyébként gyönyörű, értelmes állatok, de nekem mindig az az érzésem, amikor találkozom velük, hogy egy egészen más világ, egészen máshogy kommunikálnak emberrel, kutyákkal, mint amit én megszoktam, sokkal higgadtabbak, nagyon finoman közelítenek mindenhez és kicsit olyanok, mintha ténylegesen felette állnának mindennek (nemcsak fizikai értelemben...), kicsit érdektelenek, nekem már egy picit túl lomhák is, de méltóságteljesek, nem tudom elképzelni, hogy ki lehetne hozni azokat a kutyákat a sodrukból :D

Én azt gondolom, hogy taníthatóságban nagyjából egy agárhoz lehet őket hasonlítani, de a legjobb ha beszélsz tenyésztőkkel, gazdikkal, én nemrég voltam egy csehszlovák farkaskutya fajtabemutatón és szinte a szöges ellentét tapasztaltam ott, mint amit a netes leírásokban lehet olvasni a fajtáról, a gazdik, tenyésztők is jó sok tévhitet cáfoltak meg, szóval szerintem mindenképp érdemes ténylegesen olyanokkal beszélni, akiknek van valódi tapasztalatuk ír farkassal, csak ők tudnak hiteles képet adni róluk.