Hogy lehet a kiskutyát leszoktatni az ugrálásról meg arról, hogy ne legyen a lábunk alatt folyton?

Kölyökkutyának normális igénye, hogy a családjával/gazdájával legyen, és ne egyedül (amúgy felnőtt kutyának is). Nem csak játszani kell vele, hanem nevelni is kell, és engedni, hogy minél többet lehessen veled, veletek. Neki büntetés és szenvedés, ha egyedül ki van rekesztve a családból.

A tacsi fűtésszezonban amúgy is bent tartandó.

Kinti kutya? Mert akkor azért nem nagyon lehet felróni neki hogy örül, ha kint vagytok.

Azok a kutyák akik bent is lehetnek sokkal kevésbé vannak láb alatt lévén hogy egész nap a gazdival jönnek mennek ha kedvük tarja.

Ugrálásról egyszerűen: ha ugrál el kell kapni a két mellső lábát és csak tartani. Egy idő után nem fogja érteni és kellemetlen lesz neki, el akarja venni, nyalja, harapdálja a kezedet, hogy engedd. Akkor elengedheted. Ezt egy párszor megcsinálod vele és rájön hogy ugrálás=fogság:) Ha ez nem megy akkor nagyon finoman egy tiltó szó kíséretében rá lehet lépni a hátsó lábára amikor felugrál rád! NEM MEGTAPOSNI, körmére IS vigyázni! Csak annyira, hogy kellemetlen legyen neki, és magától feladja a pozíciót. Ezt egy párszor megcsinálod és kész.

Hosszú gerincű fajta lévén amúgy saját érdekében is jó lenne leszoktatni az ugrálásról. De még egyszer mondom hogy ha kinti kutya akkor ha ti kint vagytok a nap 24 órájából kettőt akkor nem lehet elvárni tőle hogy ne örüljön neki.