Melyiket választanátok? Az álom kutyátok vagy a jelenlegi kutyához passzoló kutyatárs?

Én megvenném azt, amelyik fajta a szívemnek kedves. Séta közben is tudnak passzolni, majd a pici sétál veled a másik meg rohangál amennyit jól esik neki. Viszont arra készülj fel hogy vélhetően az energikusabb fajtának nem lesz elég napi 1-2 lötyögés mint a kicsinek, úgyhogy külön őt el kell majd minden nap vinni lemozgatni.

Az meg, hogy az egyik kutya elnyomja a másikat, nem történik meg, ha jó gazdi vagy, mert érzik a kutyák hogy a gazdi mindent kézben tart, úgyhogy nincs szükség a kutyák között arra hogy az egyik dominálja a másikat, mert a gazdi dominálja helyette mindkét kutyát:) Így a kutyák egyenrangú félként tekintenek egymásra, és nincs rivalizálás.

Én imádok sportolni a kutyáimmal, versenyeztem is velük, de sajnos az egyiket nyugdíjazni kellett. Nagyon szerettem volna még egy kutyát, de féltem belevágni, ezért lett nyulam és macskám, akiket imádtam, de nem adták meg nekem azt, amit egy kutya adhat. Aztán a másik kutya is kiöregedett és végre meghoztam a döntést, bár menhelyről, de befogadtam egy olyat, akivel lehet dolgozni.

A lényeg, hogy kb ugyanez volt a helyzetem (10+os kutyák is inkább fekszenek mellettem, mint pl húzzák a biciklit, hiába munkásak) és bevállaltam egy aktívabb kutyát. Kellett pár hónap, mire megértette, hogy a legöregebbre vigyázzon, ne ugráljon a közelébe stb., de sikerült és egyáltalán nem bántam meg.

A napi séta együtt van, a fiatallal eljárok edzésre és kiegészítésként biciklizni, az otthoni gyakorlásnál pedig a két öregtől is kérek egy-két könnyűt és nagyon megdícsérem őket.

Szerintem fontos, hogy a második kutyát soha nem az elsőnek hozzuk haza, hanem saját magunknak, tehát amíg gazdaként tudjuk koordinálni a két kutyát és az első kutyának tudjuk biztosítani, hogy az ő napi rutinja ne boruljon fel, ugyanazt az életszínvonalat és életmódot tudja követni, addig az elsőnek teljesen mindegy, hogy milyen kutya érkezik, magadnak hozod az új kutyát, ráadásul munkára, nem az elsőnek játszópajtásnak.

Ha meg tudod oldani, hogy az új kutya ne zavarja a másikat, tehát nem azt tervezed, hogy majd a nyugodt, kényelmes kutyád fárasztja le az energiabombát, akkor válaszd azt, amelyiket szeretnéd. Szeparálhatod is őket otthon pár órára, amikor pihenőidő van, egy munkakutyának amúgy is jó, ha boxhoz szokott (a legtöbb versenyen boxban vannak és ha hozzá van szoktatva, akkor ő addig tud pihenni, a verseny előtt nem fárad el a sok új ingertől), és így tutira békén hagyja az idősebbet. Az is jó, ha már a legelejétől a tréningeken vezeti le az energiáit, nem a másik kutyával játékban, egy kölyöknek még minden érdekes, jó ha az elején megtanulja, hogy a közös munka a legjobb energialevezetés, persze először játékosan. Sok többkutyás gazdinak problémája, hogy a kicsi először az idősebb kutyához kezd el szorosabban kötődni, nem a gazdihoz, az egészséges és stabil kutya-gazdi kapcsolat kialakításában is fontos, hogy bőven szánjunk időt a külön-külön foglalkozásra. Lehet, hogy mindezek miatt le kell mondanod a cuki összebújva alvós kutyás képekről, de az tényleg sokkal fontosabb, hogy hozzád kötődjön a legjobban, főleg ha dolgozni is akarsz vele, ez lehet csúnya lesz, de a két kutyának nem kell feltétlenül rajongásig szeretnie egymást, csak az a lényeg, hogy az idősebb életében ez ne hozzon gyökeres változást, neki biztosítsd mindazt, amit eddig is kapott, beleértve a kényelmes pihenést és a törődést, szeretetet is, és akkor nem lesz rá nézve semmilyen negatív hatása.

Összességében csak ismételni tudom magam, sosem a jelenlegi kutyánknak hozzuk az újat, így egy nyugodt, jól szocializált, alapvetően engedelmes első kutya mellé bármilyen másik kutya beilleszthető a családba, ha a szükségleteit ki tudjuk elégíteni.