Mást is folyton csesztet a család az állatszőr miatt? Ti hogyan kezelitek ezt a kérdést?

Egy kutyám és egy cicám van, kertes házban lakunk, mehetnek ki-be kedvük szerint. Mivel ugye ezek szőrös állatok, nyilván van bent kutya-és macskaszőr.

Megteszem amit tudok, naponta porszívózok, van, hogy 2x is, az ágyakra, székekre nem mehetnek fel, a kanapéra külön takarójuk van, amire feküdhetnek, de nagyrészt a helyükön alszanak. Szóval nem arról van szó, hogy áll a szőr mindenhol, és ha bejön hozzánk az ember, leülni se tud sehová anélkül, hogy vastagon állatszőrös lenne.

Mégis minden alkalommal, mikor a rokonaim eljönnek hozzánk, megjegyzést tesznek a kutyaszőrre meg a macskaszőrre. Főleg az anyám. Úristen, a gyerek ruháján ott a szőr, nézzem meg. Persze, előtte fél perccel ölelgette a kutyát, nyilván van rajta. Az én ruhámon is van, igen, a lábamhoz dörgölődzött a cica, előfordul (amúgy mielőtt elmegyünk otthonról, ezeket mindig leszedjük, meg otthon is időnként napközben).

Borzasztó, mi az egész életünket állatszőrben éljük le, minek engedem be az állatokat, ott a kert, amúgysem ezt láttam otthon. Hát nem, tényleg nem, otthon azt láttam, hogy van kutya, mert az kell, de ki van b*szva egy kennelbe, hogy ne ássa ki a kertet, ne legyen ott a szőre a teraszon, ha vedlik, akkor ne menjen már oda az emberhez, mert szőrös lesz a ruhája. Macska is van, mert az is kell, de ő is ki van csűrve, és ne dörgölőzzön, mert szőrös lesz a nadrág szára. Én valahogy ezzel az "állattartással" nem tudok azonosulni, nem értem, minek állat, ha kb. undorodik tőlük az ember, meg amúgy is csak útban vannak, koszt csinálnak stb.

Ez a probléma csak nálam merül fel, vagy más is szembesül vele, akinek vannak benti állatai? Tudom, szarjam le, igyekszem, csak annyira idegesítő, hogy minden egyes alkalommal, amikor találkozunk, előkerül ez a téma, és úgy csinálnak, mintha valami borzalmasan igénytelen emberek lennénk.