Ideiglenes befogadásra vállalkozott a lányom 5 napja, távoli menhelyről. Soha nem volt kutyánk. A kutya szinte nem eszik, nem iszik, nem beszél, depis, hullik a szőre. Nála fog meghalni?

5 nap még nagyon rövid idő, és szép dolog a lányodtól, hogy bevállalt egy ilyen feladatot.

Az nem baj, hogy nem beszél, az sem, hogy nem ugat.

Ha az orvos szerint nincs olyan jellegű egészségi gondja, ami az étvágyára bevolyással lenne, akkor emiatt nem kell aggódni, majd eszik, ha éhes. Víz mindig legyen kint neki, férjen hozzá. Lehet, hogy iszik, de csak "titokban". Ha pisil, akkor inni is szokott.

A szőrhullás nem tudom, milyen mértékű, illetve milyen a bundája. Most esedékes a téli bunda leváltása, én már egy fél kutyát kifésültem az enyémből, de biztosan lesz még.

A menhelynek szóltatok már? Ahol önkénteskedem ott is előfordult már hasonló, bizonyos okokból idihez ment egy család és csak későn, egy hét után szóltak, hogy a mami bágyadt. Azonnal orvoshoz lett véve, de sajnos már későn, pedig ha nem sumákolják el, meggyógyulhatott volna és természetesen a meni állta volna a költségeket(szerencsére jobb helyzetben van)

A helyedbe megnézetném egy másik orvossal is, sajnos hiába a diploma, sokaknak nincs meg a megfelelő felszerelésük, de még gyorstesztjeik sincsenek, amivel ki lehetne szűrni a betegségeket.

Lehet babézia vagy lyme is akár (meg bármi más), de az is előfordulhat, hogy ő valóban ilyen természet.