A párom és társasága, és az én véleményem teljesen eltér a kutyám tartásáról. Mit kellene tennem?

Ha nincs ezzel a tartási móddal negatív tapasztalata, akár ismerősi körből, akkor nem is fogja rossznak gondolni. Beszéljétek meg, és meglátod, hogy mennyire tudtok közös nevezőre jutni, megérteni a másik álláspontját.

Az én kutyám vakarózik a tápoktól, még egyet kipróbálok, amiről jók a visszajelzések, meg azért is, mert nyaraláson nem nagyon lesz más alternatíva, ahova viszem magammal, de nekem gyanús, hogy azok az adalékanyagok okozzák a problémát, amik minden tápban benne vannak. Ha mondjuk az én húslevesemből kapott húst, répát, akkor semmi vakarózást nem tapasztaltam nála. Én ezért hajlok abba az irányba, hogy főznék neki, és a táp marad kis mennyiségben jutalomfalatkén meg több napos nyaralásra. De van olyan kutya, akinek egész életében jó a táp, és van olyan kutya, amelyiknek meg csak a nyers etetés jó, sőt, olyan is, amelyiknek a nyers etetés egyáltalán nem jó, vannak olyan kutyák, akik egyik-másik húsfélére allergiások, azoknak megint más kell... stb.

Szerintem ha valaki ennyire nem nyitott valami fele (teljesen mindegy mi az) még a szerelme kérésére sem, az halott kapcsolat.

Lehet, hogy csak én vagyok ilyen, de engem a választottam dolgai, véleménye, nézőpontja nagyon érdekel, meghallgatom és komolyan is veszem, ha nem értek egyet vele, akkor pedig megpróbálom az ő szemszögéből nézni, hogy miért gondolja úgy. Ha ehhez az kell hogy elmegyek a boltba és összehasonlítom a tápok összetételét akkor azt teszem. Nem vakon kijelentem egy hülyeséget.

Ezt a fajta korlátoltságot, ami a társad fejében van biztos nem tudnám elviselni egy percre sem.

És mondom, nem csak a kutyatartás miatt. Ez másban is megmutatkozik. Sajna tapasztalat. (Csak az volt a megfelelő ahogy ő tudta, ő gondolta, őt nevelték, ahogy ő tapasztalta..stb. Nem kezelt egyenrangúként és emiatt sok vita is volt, sosem hitte el amit mondok, sosem hallgatott rám egyáltalán semmiben, abban sem amiben nekem sokkal több jártasságom van.)

Nem azzal van a baj ahogy a kutyatartáshoz áll, hanem a beszűkült, begyöpösödött látókörével, amiből nem lehet kizökkenteni. Eleve utálom (minden téren) az ilyen ostoba embereket, akik a fejükbe vesznek valamit, aztán sehogy nem tudod megértetni velük a te nézőpontodat.

Ez az élet más területén is gond lesz majd, nem csak a kutya etetésében.

Amit én tennék: nem költöznék vele össze, amíg jól érezzük magunkat egymással addig elvagyunk, de semmi komolyat nem terveznék vele.

#15: Egyetértek. Mindenhol előfordul, hogy valamiben nem értenek egyet a felek, de ha valamelyikük nem tudja elfogadni, hogy a másik valamit máshogy gondol, az gond. Mindkét oldalra igaz ez.

Nem gond, ha te kutyás vagy, a párod pedig nem, nálunk is ez (volt?) a helyzet. Igaz, nekem a kapcsolat elején is volt kutyám. Tisztáztuk, hogy a kutya az én dolgom, én időm, én költségem, nem is szólt bele. Pár évvel és még egy kutyával magunk mellett már ő is kezdi megkedvelni a saját kutyáinkat ;).

Egyébként a férjem családjában mindig voltak macskák, de csak kintiek, sosem mehettek be a házba.

Amikor átjárkált hozzám, akkor nem is szerette a macskákat és az elején tisztáztam, hogy az enyémek bentiek, mert sem mérgezés miatt nem szeretnék orvoshoz rohangálni, sem keresni nem akarom egyiket sem és az aszfalton kilapítva sem szeretném őket látni. Elfogadta.

Aztán tizenéve összeköltöztünk és azóta is rajta alszanak a macskák a kanapén. :D

De ha nem lett volna hajlandó a kompromisszumra, akkor nem lett volna miről beszélgetnünk. Annyi kikötése volt, hogy a hálóba ne jöjjenek be, mert nem szereti szedegetni a szájából a macskaszőrt. Ezt elfogadtam. Mégis ő az, aki néha-néha beengedi őket és együtt alszanak az ágyon. :D

Nekem szüleim ilyenek. Főleg anyám. "Jól van az, régen is elvoltak a kutyák pár méteres láncon és moslékon...."

Megmondtam nekik kapásból, hogy a kutyát én etetem, asztalról semmit nem kap, alapból senki más nem adhat neki semmit. PONT.

Vita nincs. Nem kell bebizonyítani semmit. Ha akadékoskodik határozottan megmondod "az én kutyám, majd én eldöntöm mit eszik"