Szeretnék egy standard/ törpe tacskót. Mit kell tudnom?

A válaszom előtt kihangsúlyoznám, tacskó tulajkénkt, hogy amit írok, az az én véleményem, és tapasztalatom a kutyámmal!

Társasház: vannak halál nyugodt tacskók, viszont ez ritka. Híresen ugatós fajták, az enyém is ugat, és a környéken is kb. 1 van, amelyiket még nem hallottam ugatni a 8-ból. Illetve gondolom azt tudod, hogy a lépcsőzés árt neki.

Mitől makacs? A tacskó kotorékeb, egyedül dolgozik. Nincs szüksége utasításokra. A hétköznapi életben: nagyon nehezen behívható, szívesen indulna sétálni egymaga. Ha van kedve ad pacsit, ha nincs kedve nem ad. Ha be akar menni a kanapé alá, akkor be fog. Nagyon sok türelem kell a neveléséhez.

Én 9-10 órára nem hagynám egyedül. Megtaníthatod neki, hogy akkor bizony egyedül van, de nem jó nekik. Több tacsi gazdától hallottam, hogy a pár egyik tagja otthonról dolgozik, így meg tudják oldani. Én egyszer felvettem videóra, hogy mit csinál itthon a kutyám egyedül. Félóránként járkált a nappali és a bejárati ajtó között. Elég rossz érzés volt látni, hogy semmit nem csinál csak vár.

Fontos még a szocializációja már nagyon pici kortól, különben a közeledő embereket, és kutyákat őrült módon fogja ugatni.

Tizennégy évig volt tacskóm, ez alapján tudok tapasztalatot írni. 12 éves koráig vele laktam családi házban, utána 2 évig egyetemre jártam, hétvégén tudtam hazajárni. Addig sem volt egyedül, de egy gazdás, így nem volt ugyanolyan neki. 14 évesen elaludt csendben.

Nagyon önálló colt. Akkor játszott, amikor neki volt kedve, de igényelte a jelenlétet. Sokat tanultam vele az udvaron, mellettem ült vagy feküdt, de nem kereste aktívan a figyelmem. Volt egy társa, vele nap közben sokat járkáltak, ellenőrizték az udvart, aztán lefeküdt megint. Ugatni viszont minden neszre elkezdett, jó jelzőkutya volt. Ez lakásban és lépcsőházban gond lehet. Meg tudtam tanítani pár dologra, ezeket nekem megtette, de másnak nem fogadott szót. Sétánál sok idő volt megtanítani a lábhoz tartást, inkább ő akarta diktálni az iramot. A táljához csak én nyúlhattam, és mikor egy kiszökés után kölykei lettek, a kicsiket is csak én nézhettem meg, hogy rendben vannak-e. A család többi tagját megtűrte inkább. Idős korára nekem mindent megengedett, de anyukám már mondta, hogy nehezen lát és egyre inkább kerüli őket. A házát és a tálját megtalálta, de az embert nem kereste. Hozzám sietett, de folyamatosan kellett beszélnem, hogy megtaláljon.

Ha emeleti lakás, akkor azért vedd figyelembe, hogy nem lépcsőzhet túl sokat egyik tacskóalkatú kutya sem, mert nem tesz túl jót a gerincének, de a kilenc tíz óra megoldható, csak add meg neki a megfelelő mozgás mennyiséget. amikor kutyát kerestem és tenyésztőket hívtam fel volt aki azt mondta, hogy kilenc órát nyugodtan szobakennelben hagyhatom a kutyát (igaz nem tacskóról volt szó, hanem a mudiról). Viszont azt is kiemelték, hogy ehhez minimum napi 3 óra foglalkozás szükséges. Én azt mondanám, hogy hívj fel egy tenyésztőt és kérdezd meg, hogy milyen igényei vannak a kutyának, ez valószínűleg egy 20 perc körüli beszélgetés lesz, de segíteni fognak neked.

Ui.: Nem törpe tacskó, hanem standard, de biztosan találsz benne hasznos információkat. https://www.youtube.com/watch?v=Zkm3m2a-myM

Két tacsim van(egy a szüleimmel él, egy velem), ég és föld közöttük a különbség.

Amelyik a szüleimmel lakik, négy éves koráig lakásban laktunk vele, és mikor otthon voltunk, minden zajra ugatott, de őt simán egyedül lehetett hagyni 8 órára, végig aludt. Gyűlölte az embereket és a többi kutyát, pedig kicsi kora óta vittük emberek és kutyák közé is. Most kertes házban lakik, és tökéletes házörző (benti kutya, de azt is észreveszi, ha a szomszédban sétál egy macska). Ágyban alszik, különben hisztis. Csak akkor "trükközik", ha van nálad kaja. Ivartalan szuka, most 6 éves, törpe tacskó.

A másik itt lakik velem Budapesten, hatodik emeleti lakásban, lifttel visszük sétálni. Másfél éves, standard méretű tacskó, ivartalan kan, SOHA sem ugat, maximum vinnyog, nem vonyít, ritkán morog, inkább röfög és dünnyög, de egyáltalán nem hangos. Egyetlen füttyszóra 60-70 méterről behívható, futtatóban nagyon sokat gyakoroltunk vele. A legvakmerőbb tacskó, akivel valaha találkoztam, senkitől és semmitől sem fél (azért ez is elég nagy hátrány néha), nem harap és az idegen emberekkel is úgy elvan, mintha évek óta ismerné őket. Egyetlen igazi rossz szokása van: Ha "zavarba hozod" vagy "megsérted", a szőnyegre pisil (egy bizonyos hangnemben beszélsz hozzá például). Ketrecben alszik, magától, nem szeret ágyban aludni, ha elfárad, este 10 körül, bevonul a ketrecbe és reggel 9-10 körül kel fel. Akkor is megcsinál bármilyen trükköt, ha csak mondod neki, és utána megsimized.

Egyébként a tacskókról alap ismérv, hogy mindig láb alatt vannak :) Amire figyelni kell, hogy nem szabad, hogy elhízzanak, és gyakori náluk a fülgyulladás, pláne a pesti szmogban. Tanítani könnyű őket, mert a gyomruk a mindenük és szeretnek is tanulni, plusz imádják a figyelmet.

(Negatív példának felhoznám azt a tacskót, aki a párom szüleivel él. Na őt egy percre nem lehet egyedül hagyni, különben világvége lesz)