Egy idős kutya és két macska mellé rossz ötlet a beagle, ugye?

Miben segítsünk?

Mondjuk én elfogult staffi párti vagyok, százszor inkább egy staffi, mint a beagle, de hát mind másképpen gondoljuk. :)

Amúgy a staffi sem egy könnyű eset, de hát annyira ragaszkodó és kedves (dada kutya:)).

Nincs baj a vadászkutyákkal, amíg a gazdi következetes és szigorú.

Ha meg tudja értetni a kutyával, hogy a cica nem zsákmány, hanem "falkatag", akkor a kutya ezt tiszteletben tartja.

A kutyának nem lehet beleszólása abba, hogy kit fogadsz be családtagként. Legyen az új ember (kisbaba, lakótárs), új kutya vagy új macska.

Ha ez nincs meg bennetek, akkor először erre kéne figyelmet fordítani, és később vállalni kutyát.

Amúgy ez még az egyik legkönnyebb szitu, hogy kölyökkutya érkezik egy eleve macskás házba. A kutya érzi, hogy ez az ő területük, nem ők "háborítják" az ő területét (ha cica érkezne egy eleve kutyás házba)

Kölyökként pedig a cicák még helyre tudják tenni egy-két (behúzott karmú) pofonnal, ha egy kicsit túl erőszakosan játszana.

Kölyökként könnyű féken tartani (a macskavadászatot, a játékot nem - biztosítsátok a cicáknak az állandó visszavonulási lehetőséget, ahová a kutya nem tudja követni) és cicákkal együtt felnőve nem lesz gond.

Hacsak nem egy felnőtt kutyust fogtok örökbefogadni, akkor mindegy egyenlőre, hogy amstaff, vagy beagle: mindkettő halálra fogja terrorizálni mind a kutyust, mind a macskákat, minimum 1 évig, de utána is elég kajla marad. (Nekem Amstaffom van, és csak másfél éves, de mint egy pár hónapos olyan viselkedésileg)

A Staffik pedig nem azért vannak mert "menők". Ezeknek a kutyáknak nagyon erős kéz kell, és nem az, hogy lehessen mutogatni, hogy milyen vagány vagyok ilyen kutyával.

Beagle kutyám nem volt, de ők is elég makacsak. Mindkettő kutyának kell a fárasztás, szóval ezért, és azért is mert fiatal többet fogtok vele foglalkozni. Szegény kisöreg kutya akár még féltékeny is lesz, plusz neki már a nyugi kéne, nem az, hogy nyúzza egy kicsi.