A kutyáknak ugyanúgy hiányzunk, mint nekünk ők?

1-es,de kedves vagy, gratulálok!

Mondjuk, még egy bútorozatlan, festetlen, vagy mondjuk kerítés nélküli házba nem akarnák vinni a kutyát, és felelősen megszervezik a tartását addig, és te meg fokozod itt a lelkiismeret furdalását. Tudom, könnyű a legrosszabbat feltételezni, hogy majd a rokonnál maradnak örökre stb., de most ne. Tételezzük fel a legjobbat, egyszer az életben. Persze, hogy hiányozni fogtok, sőt jobban, mint neked ők. Ti vagytok a világuk közepe, bizony. Mamám kutyája még a kapuba ülve várja őt a boltból haza. Sőt, mikor műtötték és kórházban maradt pár napig, a szakadó hóban ott ült órákig, mindennap és várta őt haza. Meg sem érdemeljük őket!

Esetleg hagyj itt pólót, pulcsit, amin érezhetik az illatodat :)

Remélem, hamar egyesül majd a család :)

Kedves Kérdező!

"Nyilván nem viccből tettem fel a kérdést, sajnos nem tudjuk azonnal vinni őket. Szeretném ha nem ítélkeznél így ismeretlenül, tanácsot kértem, nem kritikát."

Minden rosszindulat nélkül írtam azt, hogy a kutyáknak jobban fogtok hiányozni, mint Nektek ők. És igenis, vinném magammal őket, pláne, hogy örökbefogadottak. Ezzel én nem ítélkeztem, csak a puszta tényeket írtam. Írhatom azt is, hogy jaj, de nagyon sajnálom, és maximálisan megértelek, együtt érzek Veled, szegény kutyák. Mit tegyél, hogy tudják, hogy nem mentél el örökre? Ha valaki ezt meg tudná mondani! Csak sajnos nem tudja megmondani senki a kutyáknak - nem Neked - , hogy egyszer majd még találkoztok. Kívánom, hogy legyen így!