Honnét a legjobb örökbe fogadni kutyát?

Sajnos ezek az üzenet küldözgetések nem mindig praktikusak. Amíg megnézik az üzenetedet lehet a kutyus már gazdisodott.

Menj el egy menhelyre. Muszáj lesz. Neked is jobb annyiból hogy sokszor a kutya választ gazdát. Engem is sokszor kiválasztott egy kutyus de sajnos nekem nem lehet. Ezalatt a kiválasztás alatt arra gondolok hogy leül eléd és néz. Látszik rajta hogy veled akar hazamenni.

Így is úgy is el kell menned a menhelyre mert sok menhely csak akkor ad ki kutyá ha előtte párszor elmész ismerkedni.

És egyszerűbb is személyesen.

Először is fontos szempont, hogy milyen az életmódod, milyen ingatlanban élsz, hogyan szeretnéd tartani a kutyát, mit akarsz csinálni vele.

Én a Border collie fajtamentéstől hoztam egy kistestű border mixet (Diósdon vannak), túrázok, kocogok vele, tanítom is, én ezt élvezem, és amúgy amikor dolgozom, ő nyugiban elvan otthon a lakásban, szomszédok hangját sem hallják. Viszont ha te passzívabb életet élsz, hiába tudnám őket ajánlani, nem ott találod meg az álomkutyát, bár folyamatosan vannak gazdikeresőik.

A Spitz fajtamentés Budapesten van, ők már vegyesek aktivitásban, vannak sportra kiválóan alkalmas gazdikeresőik, meg vannak, akik kevésbé energikusak.

Nekem erről a két szervezetről az a tapasztalatom, hogy viszonylag gyorsan reagálnak, de persze sok dolguk van, szóval talán csak nekem volt szerencsém.

Többféle kutyával foglalkoznak a Rexnél (Káposztásmegyer), a Noénál, az Eszkulápnál, illetve Vácott a Zöld menedéknél.

Van gyepi is, az Illatos útit ismerem névről, ott viszont nem feltétlenül foglalkoznak a kutyák szocializálásával, jellemük megismerésével, és nem is nagyon válogatnak, sokszor altatás vár a nem gazdisodó kutyákra, mert ez nem menhely.

Gyepmesteri telepen is lehet találni nagyon jól szocializált kutyákat. Ők azok, akiknek volt gazdájuk, kölyökkorukban még akár szerették is őket, én elsősorban rájuk fókuszálnék. Akinek sosem volt gazdája, vagy pici korától bántalmazták, nem törődtek vele, azok nagyon sérültek lelkileg és egy kicsit menthetetlenek. Nagyon jót tesz az, aki egy kis boldogságot akar vinni az ilyen kutyák életébe, de akiket igazán meg lehet menteni, azok a családban nevelkedett kutyák, akik valamiért gazdátlanná váltak.

Persze sokat számít, ha a menhelyen van energia a kiskutyák szocializációjára. Egy egész életet menthet meg az, ha egy kiskutyát egyszer vagy kétszer elvisznek sétálni, ennyi elég ahhoz, hogy nagyobb korában engedje a nyakörvet, pórázt. Van olyan kutya, aki azért nem lesz soha gazdás, mert retteg a nyakörvtől és lehetetlen elvinni sétálni. Volt olyan kistacsi a menhelyen, akit a gazdái külföldre költözés miatt adtak le, szegénykét elvittem egyszer kirándulni autóval. Izgultam, hogyan fogom az autóhoz szoktatni. Az a helyzet, hogy mire észbekaptam, a kutya beült a hátsó ülésre és csillogó szemekkel várta az indulást. Totálisan autókázáshoz szokott, jól szocializált kutya volt. A nem jól szocializált kutyák mindenhol szoronganak, félnek, kiszámíthatatlanok séta közben, nagyon nehéz feladat őket megmenteni. Teljesen nem is lehet. De egy szocializált kutya tökéletesen megmenthető.