Szerintetek milyen kutya lenne megfelelő egy elvonultan élő embernek?

Esetleg a Mudi?

Szófogadó, okos és jó jelzőkutya.

Nem vadászkutya de kissebb állatokat, pl. nyulat vagy madarakat megfogja.

Nem lehet elveszíteni.

Erősen kötődik a gazdájához.

A szőre öntisztuló és praktikus.

Szeret vigyazni a birtokra.

A hangát is szereti hallatni, de pont ezért jobb egy elszigeteltebb helyen mint mondjuk egy kertvárosi udvarban.

Szeret kint lenni, szeret dolgozni, és a nagyobb haszonállatokkal is könnyen elbír (Régen nem csak birkát, de szarvasmarhát is tereltek vele.)

Nekem is mudim van.

Oda van a vízért.

Szeret úszni és tud a vízben vadászni is.

(Meg is lepődtem hogy megfogja a kissebb halakat.)

Nem nagy termetű, de szívós kis kutyák.

#13 választ rágd meg jól: a mudi nagyon jó választás lenne és mint írod, eszményi elyet tudnál biztosítani neki.

Olyannyira, hogy ha más fajta mellett döntesz, akkor is meggondolhatsz tuti társnak egy mudit! Közepes termetű, az öntisztulós szőre szinte alig igényel gondozást, nem áll a szőnyegbe, mint a fenyőtüske. A szabad terepet, a mozgást imádja, egy tanya eszményi hely számára! Háziállatot, gyereket, a gazdi számára fontos embereket nem bánt, sőt! A hűségéről annyit, hogy "egygazdás", és a gazdi az isten. Vízbe bot vagy frizbi után úgy repül, hogy nem látod, melyik a bot, melyik a frizbi. Alkalmazkodóképessége szinte határtalan: ahogy télen-nyáron megállja a helyét a pásztor mellett, vagy a tanyákban, a gazdaságokban, a jószág mellett, éppolyan hasznos és elégedett tud lenni egy budapesti társasház 7. emeletén.

Idegenekkel szemben fenntartásai vannak, nem az a fajta, aki egy blikkre bárkinek a nyakába ugrik, vagy könnyen megvesztegethető lenne egy-két falatkával. Elsőrangú jelzőkutya, tehát nem kattog feleslegesen, viszont ha csibész jón, nem kerüli el a figyelmét. Tudható, hogy ha "felemeli a hangját", akkor annak valóban ütős oka van, nem azért teszi, hogy a gazdit kiidegelje, vagy mert unatkozik. Ha úgy alakul, akkor viszont órahosszákig szundít a vackában, vagy --amit jobban szeret-- a gazdi lábánál.

Élelmezése könnyen megoldható, mert szinte mindenevő. Az életfontosságú vitaminokat, ásványi anyagokat nem külön tablettákban veszi magához, mint pár harmatgyenge, állandóan beteg ölebecske fajtársa

Magyar pásztorkutya létére szinte ismeretlen fajta.

Mivel nem érte meg "beltenyészteni", jó a génállomány, nem az agyonszaporított divatkutyák közé tartozik. Egészsége vasból és optimális esetben akkor lát orvost, amikor a kötelezőket kapja.

Amit nem tud nélkülözni, az a gazdi szeretete és törődése.

""" A mudi eredeti munkája juhászokhoz, pásztorokhoz kötötte, és feladat nem utolsó sorban a szürkemarhák nagy bátorságot igénylő terelése volt. Szolgálatkész, munkabíró és igénytelen kutyára volt szükség, a mudi pedig tökéletesen megfelel ezeknek a követelményeknek. Ezenkívül hosszú életű, intelligens, tanulékony, akinek a gazdája az istene, és egyetlen szempillantásból ért. A terelőversenyeken ma is kiemelkedő eredményeket ér el, de vaddisznós vadászatokon is használják, mint hajtókutyát.

Ma már nem csak pásztorkodó emberek mellett él, hanem bizonyított, mint házörző: sokkal kevésbé csahos, mint a puli vagy a pumi, de mindenre van szeme.

A dog dancing és agility sport rajongói is felfedezték mozgékonysága, értelmessége és könnyen képezhetősége okán. Kitartásuk, kitűnő szimatuk miatt a katasztrófakutyák között is feltűnt néhány példányuk. Az sem fog csalódni, aki városi kutyának szeretné: nagyfokú alkalmazkodóképessége, kis termete a lakásban tartást is lehetővé teszi. Ha naponta gondoskodunk arról, hogy mozogjon, lerohanja fölös energiáit, tulajdonképpen nagyon könnyű együtt élni vele."""

[link]