Gonosz ember vagyok ha elaltattatom a daganatos kutyámat?

Akkor lennél rossz ember, ha hagynád szenvedni. Ha valóban láthatóan szenved, fájdalmai vannak és nincs esély rá, hogy meggyógyuljon, jobban legyen, akkor jót teszel neki.

Sajnálom. Mennyi idős a kutyus?

Csak annyi, hogy nem vagy önző és a kutyád érdekeit tartod szem előtt. Látod, hogy szenved, hogy nem élvezi az életet, te pedig felelősségteljes gazda és ember létedre a legjobbat akarod neki. Én tisztellek ezért, hogy így fogod fel. Nagyon sokan önzőségből, mert nekik veszteség lenne húzzák a dolgokat a végtelenségig a kutya kárára.

De gondolja arra, hogy te megtettél mindent, jártál orvosoknál, kapott kezelést, megtettél érte mindent, kapott tőled egy szép, minőségi életet, amiért hálás neked és szeret téged. Szerintem ha már minden kötél szakad én is így döntenék.

Megkérdezhetem hol van a daganat?

Ha már csak szenvedne, akkor ezt meg kell tenni, és nem ettől leszel rossz ember, hanem ha hagyod szenvedni. Gyógyíthatatlan, ha már többet érzi magát rosszul, mint jól, akkor sajnos nincs sok más tennivaló.

A kutya szempontjából viszont jobb lenne, ha nem őt vinnéd el, hanem kihívnál orvost házhoz, aki elvállal ilyet. Gondolom, elég stresszes neki már az orvoshoz menés, egyáltalán az otthonról való elmenetel. Ellenkező esetben, ha például mondjuk még sétálni tud és olyankor összeszedi magát, látszik, hogy élvezi, akkor csinálhatsz neki egy utolsó "szép" napot, olyasmikkel, amiket nagyon szeret, és akkor a végén elengeded.

Borzasztó szomorú dolog így is, úgy is. A rokonaid szerintem csak a pénzt akarják megspórolni.

Valószínűleg én is ezt tenném. Ha már olyan súlyos a dolog, hogy nincs remény, és tudod, hogy sajnos mindenképp eljön nemsokára a vég, akkor ez a legjobb, amit tehetsz. Ne szenvedjen tovább. Így legalább nem csak arra fogsz emlékezni, hogy a végén mennyire szenvedett, hanem arra is, hogy a végén megtettél mindent, hogy végre békére leljen, és ne szenvedhessen tovább.

Ez az "elpusztul magától" pedig szörnyen hangzik. Mármint, csak nézni, és napról napra úgy felkelni, hogy tudod, hogy a kutyád szenved, és mindenképp szegényke el fog hunyni, csak szenvedések árán. Szóval az altatás lesz a legjobb.

Ha tényleg menthetetlen, és szenved, akkor vele akkor teszel jót, ha elviszed orvoshoz és elaltattatod.

A rokonaid a gonoszak.Ne törődj vele, mit mondanak.

Viszont volt már nekem is daganatos kutyám, macskám, még sose mondta egy orvos sem, hogy nem műthető, még ha öreg volt is megműtötte.

Mi 12 éves nagyobb testű kutyánkat altattatuk el, mert három orvos sem tudta pontosan megmondani mi a baja, most nem írom le, gyanakodtak, de ennyi. Kapott kezelést egy hétig, szinte magatehetetlen volt. Borzalmas érzés volt, mai napig szarul érzem magam emiatt, de meg kellett tenni, mert az orvosok is azt mondták, hogy nincsen sok esélye, csak vegetálni fog.

Igazából azért vagyok dühös, hogy nem vittük el 10-11 évesen átfogó vizsgálatra, de nem volt előtte semmi jele ennek.

Mién is erőlködött, próbálkozott, de nagyrészt teljesen ködös volt a tekintete már.