Mennyire számít a fajtaválasztásnál, hogy lakásba vagy kertes házba kerül a kutya? Van olyan fajta, aminél jobban és aminél kevésbé számít?

Nem gyakorlati kérdés, már van kutyám, csak kíváncsi vagyok, hogy ti mit gondoltok erről, mert én nagyon eltérő véleményeket hallok és nagyon eltérő dolgokat tapasztalok.

Én kis lakásban, 45 négyzetméteren tartok viszonylag nagytestű, nagy mozgásigényű kutyát. Nekem a kutyázás a hobbim, a kikapcsolódásom, mondhatni a szenvedélyem, a szabadidőmben rengeteget sétálunk, kirándulunk, hétvégén kutyasulizunk, versenyszerűen sportolunk, sokszor olyan dolgokat csinálunk, ami egy lustább kutyának nem is lenne való, szóval én tudatosan választottam kifejezetten nagy energiájú kutyát, akivel lehet naponta 4-5 órát aktívan foglalkozni. Hétköznap 6 órát van egyedül, otthon egyébként nagyrészt alszik, ha teszek-veszek, itthonról dolgozom, akkor mellém heveredik és pihen, szerintem ilyenkor nem is érezné jól magát egyedül kint a kertben, mindig keresi a közelségem, bár ez biztosan szoktatás kérdése is. Szóval összességében úgy gondolom, hogy boldog, kiegyensúlyozott élete van és biztos vagyok benne, hogy ez az életmód sokkal jobban passzol az én nagytestű, nagy mozgásigényű kutyámnak, mint mondjuk egy francia bulldognak, bichonnak, szóval azoknak a fajtáknak, akiket tipikusan lakásba szoktak ajánlani.

Ennek ellenére rengeteg negatív megjegyzést kapok személyesen is és sok helyen tapasztalom, hogy általános vélekedés, hogy nagytestű, nagy mozgásigényű kutya kertbe, kiskutya lakásba való. Ezeknek az alapját több különböző érv adja, van amivel egyet is tudok érteni. Ilyen például, aki azt mondja, hogy a kutya akármennyire is családtag, mégiscsak egy állat, a gazdi nem szeretné megosztani minden életterét a kutyával, zavarja a szőr, nem higiénikus, takarítani meg nincs kedve olyan szinten a kutya után, hogy bent is megőrizze a tisztaságot, ezt abszolút meg is értem. Aztán van aki nem akar egy dán dogot vagy egy bernáthegyit kerülgetni egy garzonban, ez is érthető. De ez mind a gazdi preferenciája, a kutya szempontjából lényegtelen. Szintén érthető, - és ez az, ami már a kutya szempontjából fontos - hogy ne lépcsőzzön egész életében szerencsétlen kutya és ezért nem való egy 40kg-os állat a panel 9. emeletére.

Azzal is egyetértek, hogy olyan pásztorkutyák, mint például a komondor, moszkvai őrkutya, stb, akikben erős ösztön van nagyobb területek figyelemmel tartására, nem kielégítő a 40nm-es lakás "őrzése," nekik mentális munka és ösztönszintű igényük a területvédés, amit kert nélkül nehéz lenne kielégíteni. Szóval ha van olyan fajta, ami nem való lakásba, akkor azok a nagytestű pásztorkutyák szerintem, de ezzel kapcsolatban is szívesen olvasok cáfolatot.

Szintén kérdésesek még a borzasztó mozgásigénnyel rendelkező szánhúzó kutyák, bár szerintem itt már annyira nem számít a kert, egy husky sem fut magától 10-20km-t naponta, attól még, hogy ott a kert, bár ez már nekem az a kategória, amit nem vinnék be lakásba, bár ennek a miértjét érvekkel nem feltétlen tudnám megmagyarázni. Én leginkább amiatt értetlenkedem, mikor fő szempontnak azt adják meg a fajta választásánál, hogy lakás vagy kertes ház, mert a nagy mozgásigényű kutyának úgysem elég a kert, sőt minden kutyának szüksége van új ingerekre, más kutyákkal találkozásra.

Nem szeretnék általánosítani, de sokszor tapasztalom azt, hogy aki kertben tartja a kutyáját az alig viszi sétálni, csak heti vagy havi 1-2 alkalommal, jobb esetben foglalkozik vele a kertben, rosszabb esetben csak akkor látja, amikor dolgozni megy meg hazajön. Ezzel szemben lakásban sokkal nehezebb elhanyagolni egy kutyát, ha nincs lemozgatva, sétáltatva, akkor a kutya nagyon hamar élhetetlenné válik, rombol, a gazda még kénytelen tenni ellene. Persze ebből sajnos gyakran az következik, hogy menhelyen köt ki a kutya, de az, akivel ennyire nem hajlandó foglalkozni a gazdája az kertben is szenvedne, maximum csak a gazdát nem zavarja annyira, hogy a kertet ássa fel a kutya unalmában nem pedig a bútorokat szaggatja szét. De itt meg véleményem szerint nem a lakás a fő ok, hanem hogy a gazda nem volt tisztában vele, hogy mit vállalt.

Személyes tapasztalataim közül kettőt emelnék ki, az egyik, amikor megkérdezték, hogy hány négyzetméteren tartok ekkora kutyát (20kg-os, szóval tényleg nem egy dán dog), a másik mikor egy barátom, akinek tipikusan kerti díszként tartott kutyája van sajnálkozott, hogy jó-jó sokat foglalkozok a kutyával, de ez a fajta igazán kertben érzi jól magát, szegény sosem tapasztalhatja meg, hogy milyen nagy kertben rohangálni egész nap. Ezeket nem tudom megérteni, egyrészt mert szerintem édesmindegy, hogy hány négyzetméteren PIHEN a kutya, másrészt mert, az én "sanyarú sorsú" kutyám rengeteg helyen megtapasztalta már, hogy milyen nagy helyen rohangálni, igaz nem kertben, hanem Balaton parton, Pilisben, Őrségben, Dunánál, kutyákkal kergetőzve a futtatóban.

Szóval én összességében úgy gondolom hogy a lakás-kert kérdésben mérvadó lehet több egészségügyi szempont (pl. lépcsőzés, megfelelő időközönként kell eü. séta), talán a kutya szőrzete, ösztönkészlete, de az aktivitás nem, egy border, egy vizsla vagy egy golden retriver ugyanúgy lehet boldog lakásban és elhanyagolt a kertben, mint fordítva. De kíváncsi vagyok a ti véleményetekre, illetve, hogy ti milyen szempontok alapján választottatok kutyát.