Melyik a legjobban szeretgethető kisállat?

Szimpatikus megoldásnak tűnik a házikó is, mert az állatok szeretnek elbújni bennük. A frissen vásárolt kölyöknek mégsem érdemes házat betenni, mert feltehetően egész idejét abban fogja tölteni, és sokkal nehezebben szokja meg helyét és a család mozgását is. Amint kissé megszelídült, vehetünk neki búvóhelyet. A ház akkora legyen, hogy abban egy kifejlett tengerimalac is kényelmesen meg tudjon fordulni. Ha több állat van egy helyen, mindegyiket lássuk el kuckóval. Gondoljunk arra is, hogy egy ellő nősténynek könnyen problémái adódhatnak egy házikóban: nincs elég helye mozogni, nem biztos, hogy el tudja látni az újszülötteket, és ellenőrizni sem tudjuk, minden rendben van-e.

Ha házikót vagy más búvóhelyet veszünk, vízszintes tetejűt válasszunk, hogy kedvencünk felmászhasson rá. Így további helyet és mozgáslehetőséget nyerünk. Ha túl magas lenne, építsünk rámpát a házikóra. Lehet, hogy malacunkat az első alkalommal, pl. egy falatkával kell rávenni, hogy felmásszon, de később aztán biztosan használni fogja új "kilátóját".

Népszerű a függőágy is. Eredetileg görényeknek tervezték, de a tengerimalacok is előszeretettel használják. Készen kapható, de pl. egy törülközőből házilag is egyszerűen készíthető: egy négyzetes darab sarkaira kössünk spárgát vagy láncot, és olyan magasságban rögzítsük, hogy állataink kényelmesen bele tudjanak mászni. Először finoman tegyük bele őket, hogy észrevegyék kellemes, új fekvőhelyüket. A kölykök nagyon hamar bele fognak szokni! A függőágyat rendszeresen mosni kell majd, anyagának kiválasztásánál gondoljunk erre is.

Szállítódoboz

Ha el kell vinni otthonról tengerimalacunkat (pl. állatorvoshoz készülünk), jó, ha megszokott dobozában utazhat. Ma már többféle műanyag szállítódoboz közül választhatunk, ezeket többnyire kutyák és macskák részére készítik. A legkisebb méretek éppen megfelelnek tengerimalac-szállításra. Olyat vegyünk, amelyik zárt, hogy állatainknak kellő biztonságérzetet adjon, ugyanakkor jól szellőzik. Léteznek műanyag-dobozok kisrágcsálók szállításra is, előnyük, hogy felül, nem pedig oldalt nyílnak. Vásárlás előtt azonban ellenőrizzük, hogy méretük megfelel-e egy kifejlett tengerimalacnak. Átmenetileg megfelel egy hullámpapír doboz is, ha az oldalaira szellőzőnyílásokat vágunk, és zárását megbízhatóan meg tudjuk oldani. A doboz aljára a bevált alomanyagból terítsünk, némi szénával és kevés zöldeleséggel, pl. sárgarépával tegyük komfortossá.

Tengerimalacok a kertben

Ha nem a lakásban, hanem egy melléképületben helyezzük el tengerimalacainkat, meg kell oldanunk, hogy a hőmérséklet télen se szálljon 10-12 fok alá. A helység jól szellőző és huzatmentes legyen.

A melegebb napokra gondolva kerti kifutót is építhetünk. Itt az állatok kedvükre legelhetnek, és természetes napfény is érheti őket. Vázát készíthetjük fából is, hiszen a tengerimalacok nem rágnak túl elszántan. A legfontosabb, hogy teljesen zárt legyen (fedjük stabil ráccsal), nehogy egy környékbeli macska vagy esetleg más kisragadozó hozzáférhessen állatainkhoz. Amennyiben éjszakára is kint hagyjuk a malacokat, a biztonsági követelményeknek még szigorúbbaknak kell lenniük, hiszen a macskák főként éjjel portyáznak, a felügyelet nélkül hagyott tengerimalac pedig könnyű préda lenne számukra. A kifutót védjük az eső és a szél ellen is. Eső után csak akkor engedjük ki kedvenceinket, amikor a fű és a talaj már felszáradt.

A kifutó egy része mindig árnyékban álljon, hiszen állataink nem tudnak hosszabb ideig a napon tartózkodni; könnyen túlmelegszenek és elpusztulhatnak. A kifutó elhelyezésekor gondoljunk arra is, hogy a nap folyamán más és más területek vannak árnyékban és naponsütésben; ami délelőtt még árnyékos, lehet, hogy délutánra már a tűző napon áll.

Az igazi kánikulában pedig állataink is jobban érzik magukat a hűvösebb lakásban.

Malacok a szobában, "szelídítés"

Kedvenceinket rendszeresen kiengedhetjük a lakásban, hogy felfedezhessék környezetüket, élményeket gyűjtsenek, és kicsit többet mozoghassanak. A "futtatás" ugyanakkor mindig remek alkalom, hogy foglalkozzunk állatainkkal, jobban megismerjük őket - és ők is jobban megismerhessenek minket.

Megfelelő előkészítés mellett akár egy teljes szobát vagy az egész lakást is birtokukba vehetik. El kell távolítanunk minden olyan tárgyat, ami veszélyes lehet, ha állataink belerágnak. Ilyen lehet egy elektromos kábel, vagy mérgező szobanövény is. El kell torlaszolnunk minden olyan nyílást, rést, amibe beszorulhatnak, vagy ahonnan nem tudjuk majd kivenni őket. Gondoljunk az egyéb veszélyforrásokra is: minden családtag legyen tisztában azzal, hogy éppen tengerimalacok járnak a lakásban, hiszen egy hirtelen ajtónyitás, egy bútor odébb tolása végzetes következményekkel járhat a malacokra nézve. Figyeljünk arra, hogy az állatok ne juthassanak ki a lakásból, akár pl. az erkélyre, ahonnan esetleg le is eshetnek. Egyéb háziállatainkról se feledkezzünk meg: csak akkor engedjük kutyánkat, macskánkat egy helyiségbe a tengerimalacokkal, ha egészen biztosak vagyunk abban, hogy nem fognak kárt tenni bennük.

De minden óvintézkedés mellett is csak folyamatos felügyelet mellett engedjük kedvenceinket szabadon járkálni a lakásban!

Ha a lakás "biztosítása" nem oldható meg megnyugtatóan, akkor inkább készítsünk szobai kifutót. A tengerimalacok nem igazán szabaduló-művészek, egyszerűbb anyagokkal is lekeríthetünk egy nagyobb területet számukra. Egy-egy alacsonyabb faléc, kartondoboz vagy kisbútor is a segítségünkre lehet. De lehet készen is kapni erre a célra rácsos paneleket, melyekkel tetszés szerinti helyeket keríthetünk le a lakásból.

Amikor először kiengedjük őket, valószínűleg nem fognak túl bátornak tűnni. Leginkább egy sarokban kuksolnak majd, vagy azon a helyen, ahová először tettük őket. Megkönnyíthetjük a dolgukat, ha nem egy teljesen nyílt terepen kell közlekedniük: kisebb "fedezékeket" tehetünk ki nekik, pl. egyszerű kartondobozokat, melyekre több nyílást vágunk, hogy ki

A tengerimalac eléggé játékos, a szomszédomnak 3 is volt. És még a konyhába is utánamásztak. A sün pedig jó nagy csatazajjal van éjszaka, ezt így pletykaszinten hallottam(pl.: ismerősöktől)! Na szóval a "malac" az lehet jó választás, de több évig is elélnek(kb. 6-8 év). De nézz egy jópár oldalon utána a tartásuknak!

Elhelyezés és tartás

A szobahőmérséklet tökéletesen megfelel tengerimalacaink tartására. Legjobban 16-20 fokon érzik magukat. A malacok férőhelye a lakás egy huzatmentes, világos pontján álljon, de ne érje közvetlen napfény. Csendes, de ne a család életétől teljesen elzárt helyet keressünk. A tengerimalacnak biztonságérzetet ad, ha helye nincs túl alacsonyan, ezért ha lehet, legalább egyméteres magasságban próbáljuk elhelyezni.

A malacok részére az üzletek üvegterráriumokat és ketreceket kínálnak.

Ketrec

A ketrecek műanyag tálcából és fémrácsból állnak. Könnyű kezelni őket, a rács lepattintható (műanyag kapcsok rögzítik), a tálcát egyszerű tisztítani. Mielőtt megvesszük a ketrecet, ellenőrizzük, hogy az ajtók megfelelő méretűek, és jó helyen vannak-e. Kívülről könnyen el kell majd érnünk az etetőt, az itatót, és az állatokat könnyedén ki- és be kell tudni helyeznünk. Jó, ha szénarács is tartozik a felszereléshez. A szénarácsot a ketrec rácsára belülről kell felakasztani, és egy szénaköteget belehelyezni. Az állatok innen falatozhatnak, nem tapossák össze szénájukat. A szénarács kiváló a nagyobb darabokból álló zöldeleség elhelyezésére is.

Ellenőrizzük, hogy a műanyagtálca pereme elég magas, legalább 10 cm-es legyen. A malacok mozgásukkal almot és eleséget szórnak ki, az ennél alacsonyabb perem mellett ez folyamatos probléma lenne.

Üvegterrárium

A legtöbb díszállat-bolt kínál alacsonyabb oldalú, üvegből készült férőhelyeket. Nagy előnyük, hogy jól látszik a bennük tartott állat, nem zavarja rács a szemlélőt. Nem túl drágák, méretre is rendelhetők, így az otthonunk adottságainak legmegfelelőbb méretűt vásárolhatjuk. Hátrányuk, hogy nehezen mozgathatók és törékenyek, így tisztításuk nehézkes lehet. Egyébként könnyen tisztán tarthatók és fertőtleníthetők. A malacok sem tudnak belőlük almot és táplálékot kiszórni.

Az üvegterrárium oldala legalább 25 cm magas legyen. Ennél viszont ne készíttessünk jóval magasabb oldalfalú zárt férőhelyet, mert a szellőzés problematikus lesz. A vizeletből párolgó gázok megrekednek a terrárium alsó rétegeiben - éppen ott, ahol állataink tartózkodnak.

Az üvegterrárium ellen szóló legfőbb érv mégis az, hogy malacaink a környezettől elszigetelve élnek bennük. Az üvegfal számukra nem "átlátható", így minden inger felülről éri őket, amitől sokkal ijedősebbek lesznek, mint a rácsos férőhelyen tartott társaik. Nehezebben integrálódnak a környezet életébe, és életük is sokkal unalmasabban telik. Terráriumokat egymás mellé téve sem tudnak a "szomszédok" kommunikálni, mint a ketrecekben.

Magunk is barkácsolhatunk tengerimalac-férőhelyet, vagy akár asztalossal is készíttethetünk megfelelőt. Akár egy régi bútort, polcot is át lehet alakítani. Ebben az esetben a méretet nem korlátozza az üzletek választéka, és fantáziánkra hagyatkozhatunk. A faanyagot viszont megfelelően szigetelni kell, az alját és az oldalakat néhány centiméteres magasságig belülről borítsuk vízhatlan és könnyen tisztítható anyaggal, például linóleummal. Ebben az esetben a vizelet és a nedves táplálék nem kezdi ki a fát.

A férőhely kiválasztásánál tartsuk szem előtt, hogy túl nagy hely nem létezik! Körülményeinkhez képest mindig a legnagyobb otthont válasszuk kedvencünknek. Sokan azt hiszik, hogy a tengerimalacok nem igénylik a mozgást, hiszen egész nap egyhelyben ülnek. Tényleg nem sokat mozognak, de csak ha akkora helyre vannak bezsúfolva, ahol megfordulni is alig tudnak! Ha nem mozognak, annak a kis terület vagy az unalom az oka.

A tengerimalacok férőhelye legalább 80-100 cm hosszú legyen, ez két állatnak elegendő. A boltokban sajnos sokszor olyan terráriumot vagy ketrecet kínálnak, ami túlságosan kicsi ahhoz, hogy egy felnőtt tengerimalacnak otthont adjon. Érdemes alaposabban felderíteni a lehetőségeket, mielőtt választunk.

Felszerelések

Itató

A tengerimalacoknak, ugyanúgy mint a legtöbb állatnak, ivóvízre van szükségük. Folyamatosan legyen előttük víz, hogy bármikor ihassanak. Ha tálban adjuk a vizet, olyan tálat válasszunk, ami nehéz, például fém vagy kerámia, hogy állataink ne tudják fellökni. A tengerimalacok azonban rendetlen állatok, így hamarosan alom, táp, zöldségek, és a legkülönfélébb dolgok fognak a vizestálba kerülni. Ezt csak úgy kerülhetjük el, ha önitiatót használunk. Az önitató műanyag vagy üveg tartály, amiből állataink kis csövön keresztül tudnak inni. Használatát minden probléma nélkül megtanulják, már a néhány napos kölykök is sorban állnak anyjuk után az itatónál! A legfontosabb, hogy az önitató ne csöpögjön (ez sajnos gyakori konstrukciós hiba!). Kérjük meg az eladót, mutassa meg használatát, és ellenőrizzük a csöpögést! A ketrecben úgy helyezzük el, hogy a malacoknak fel kelljen emelni a fejüket, ha inni akarnak. Ha kölykök vannak, természetesen az ő méretükhöz állítsuk be!

Etető

Etetőnek szintén próbáljunk meg feldönthetetlen tálat használni, bár a tengerimalacok igen találékonyak, ha az eleség kiszórásáról van szó. Ma már remek kisméretű kutya- és macskatálakat lehet kapni műanyagból. Ha mániákus rágcsáló kedvencünk, inkább egy kicsi rozsdamentes fémtálat vagy kerámia-etetőt vásároljunk számára. Nagyon praktikusak a tömör üvegből készült, nehéz hamutálak is.

Lehetőleg ne vegyünk dupla-tálakat: ezek két mélyedéssel rendelkeznek, egyik a víznek, másik a tápnak. Nem praktikusak; gondoljuk csak el: a vizet valószínűleg sokkal gyakrabban kell cserélni, mint a tápot utántölteni, ekkor pedig feleslegesen ki kell szórnunk azt is. Másrészt könnyen víz kerülhet az eleségre, és tápdarabok hullanak majd a vízbe.

Szénarács

Nem kell feltétlenül, a tengerimalacok szeretnek a szénában turkálni és belefeküdni. Elég, ha egyszerűen egy nagy csomóval helyezünk be hozzájuk. A szennyeződött szénát persze ki kell cserélni. Ha hosszúszőrű állatokat tartunk, rendszeresen ellenőrizzük a szőrzetet, és távolítsuk el az esetleg beleakadt szénadarabkákat.

Alom

Alomként legtöbben faforgácsot használnak, pedig más megoldás is kínálkozik. Jól bevált a macskaalmok használata. A macskaalom apró szemű ásványi készítmény, kiváló nedvszívó és szagtalanító. 2-3 cm-es rétegben tegyük a terrárium vagy a tálca aljára. A vásárlásnál tájékozódjunk; ma már számtalan macskaalom kapható, sokféle minőségben. Olyat válasszunk, ami csomósodik, és nem porol. A csomósodás azt jelenti, hogy nedvesség hatására a szemek csomókká állnak össze, majd kiszáradnak, nem pedig egyfajta massza keletkezik, mint az olcsóbb almok esetében. A csomókat azután könnyű eltávolítani az alomból, nem marad hátra nedvesség. A poros macskaalom gyenge minőségű, a szálló por rátelepszik a terrárium üvegére, az állat szőrére, és egyeltalán mindenre a lakásban.

A macskaalmot nem kell sűrűn cserélni, de ellenőrizzük naponta, és a csomókat távolítsuk el.

A macskaalom tetejére az állatok kényelme érdekében szórjunk egy vékony réteg faforgácsot, ezt mindig cseréljük, ha beszennyeződött.

Természetesen a faforgács is jó megoldás, de itt is ügyeljünk arra, hogy minél kevésbé poroljon.

Jól beváltak a különféle növényi részekből, pl. kukoricából készült almok is.

Ha új vagy ismeretlen almot használunk, kezdetben ellenőrizzük, mennyire nedvszívó, és a tapasztalatok alapján döntsük el, milyen sűrűn szorul majd cserére. Azt is figyeljük, hogy esetleg nem fogyaszt-e belőle kedvencünk túl sokat. Ez főleg a természetes, növényi részekből vagy papírból készült almok esetében okozhat gondot.

Nem tanácsos kizárólag szénát vagy szalmát alomként használni. Ezek az anyagok nem szívják be kellő mértékben a nedvességet, és szagmegkötésük sem megfelelő. A hosszúszőrű állatok szőrébe is könnyen beleakadnak.

Újságpapírt is szoktak még használni, de ezt legfeljebb az alom alá tegyük alátétnek, és csak akkor, ha állataink nem hajlamosak arra, hogy kikaparják és összerágják. Használata megkönnyíti és meggyorsítja majd az elhasználódott alom eltávolítását.

Nincs általános szabály arra, hogy milyen gyakran kell az almot cserélni. Mindig a férőhely nagysága és az állatok létszáma a meghatározó. Általában elegendő a heti csere, de figyeljük állataink helyét, és ha nedvességet tapasztalunk, újítsuk fel az almot.

Egyéb berendezési tárgyak

Fadarabokkal, faágakkal, alacsony (4-5 cm magas) faemelvényekkel tehetjük változatossá állataink férőhelyét. Sok malac - főleg a kölykök - szeretik a kisebb alagutakat, csöveket is, és szívesen bujkálnak, kergetőznek bennük. Fából, erősebb műanyagból és kerámiából készült tárgyakból válogathatunk, de akár vastag kartonpapírból is készíthetünk megfelelőeket. Ha vemhes nőstény is van a csapatban, vigyázzunk arra, nehogy beszoruljon egy ilyen játékba, vagy egy másik, éppen ugyanoda beszaladó állat nyomja meg véletlenül. Ha kétségünk van, inkább vegyük ki a bujkálókat.

Etetési információk

A tengerimalacok táplálásának kialakításakor figyelembe kell vennünk adottságaikat és az ebből fakadó igényeiket. Csak ezek ismeretében állíthatunk össze a fajnak megfelelő, egészséges életet biztosító étrendet.

A tengerimalacoknak 4 metsző- és 16 őrlőfoguk van. A fogak folyamatosan nőnek, meglehetősen gyorsan, hetente 1,2 - 1,5 milliméternyit. Tejfogaik még az embrionális életben, a vemhesség 43-49. napján váltódnak, vagyis az újszülött malacoknak már maradandó fogaik vannak!

Az emésztőrendszer ötször olyan hosszú, mint a teljes testhossz. A táplálék tehát nagyon hosszú utat tesz meg a szervezetben. A gyomor egykamrás, nagyon vékony falú. Emiatt a gyenge gyomorfal miatt állataink nem tudnak hányni. A gyomor térfogata 20-30 ml. A kis befogadóképesség miatt a tengerimalacok szinte folyamatosan esznek, ez akár napi 60-80 kis étkezést jelent. A cellulózt a vastagbél baktériumflórája bontja le, ehhez viszonylag magas pH-érték szükséges. A magas cukor- és keményítőtartalmú étrend miatt a pH 8-9-ről 5-6-ra csökken, ettől elpusztulnak a cellulózt bontó baktériumok, és más, káros baktériumok, pl. coli szaporodnak el. A nem megfelelő antibiotikum adagolása is ugyanezt okozza.

A végbélben speciális bélsár is keletkezik, ez az össz-bélsármennyiség kb. 30%-a. Ez a vastagbélen változatlanul halad át, és távozása után az állat rágás nélkül lenyeli. Baktériumokból, fehérjékből és vitaminokból áll, állatainknak szükségük van rá a megfelelő egészségi állapot érdekében.

A tengerimalacok nem képesek C-vitamint előállítani. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezt a vitamint táplálékuknak tartalmaznia kell. A szükséges mennyiség kb. 10 mg/ttkg naponta.

Víz

Vizet folyamatosan kell biztosítanunk. Legalább naponta adjunk állatainknak friss vizet, nagy melegben lehetőleg többször is. A vízhez könnyen adagolhatunk az igényeknek megfelelő kiegészítőket is, pl. C-vitamint, kombinált vitamin-készítményeket, vagy szükség esetén gyógyszereket. Az ilyen táplálék-kiegészítőket azonban csak állatorvosi felügyelet mellett alkalmazzuk!

Széna

A víz mellett a széna az, aminek mindig a malacok előtt kell lennie. Friss, por- és szennyeződésektől mentes szénát vásároljunk. Már sok díszállat-boltban rendszeresen kapható, de vidéki piacokon nagyobb mennyiséget olcsóbban is beszerezhetünk, ha a tárolásra megfelelő hely áll rendelkezésünkre.

A széna különösen fontos, az egyéb táplálékoktól függetlenül (!) folyamatosan legyen az állatok előtt: ez az az eleség, amit egész nap "legelhetnek", tehát elfoglalják vele magukat. Egyrészt megfelelő emésztésükhöz nélkülözhetetlen a kielégítő rosttartalom, másrészt a folyamatosan növő fogak koptatásában játszik fontos szerepet. A széna rágása nem csak a metszőfogakat koptatja, de a hátul ülő őrlőfogakat munkára készteti. Az általánosan használt magkeverék sem erre, sem étrendi hatását tekintve nem megfelelő, tehát NEM pótolja a szénát. A népszerű szárazkenyér, az üzletekben kapható sokféle "fogkoptató" termék és a széna-granulátum is csak a metszőfogak kopását segíti elő, mert a leharapott apró szemcsékkel a hátulsó fogaknak már nincs dolguk.

A széna hiánya által okozott legfontosabb problémák:

- a bélrendszer kóros állapota, bélgyulladás, tökéletlen emésztés, és az ebből eredő pusztulás,

- túlnőtt fogak (különösen a hátulsó fogak kóros növekedése nehezen észrevehető és korrigálható!),

- nagyszámú vemhességi toxikózisos eset (a nőstények az ellés körüli időben - gyakran a kölykökkel együtt - elpusztulnak),

- túl nagy vagy éppen túl kis testsúllyal született kölykök,

- magas kölyökhalandóság,

- elhízás,

- alacsony átlagéletkor.

Megjegyzendő, hogy a szénahiányos étrend következményei többnyire csak néhány hónap után jelentkeznek. Nagyon sok tengerimalac pusztul el fiatalon "minden jel nélkül". Az esetek többségében az emésztőrendszer kóros állapotai állnak a háttérben.

Magkeverék

Rágcsálóknak készült, gabonafélékből álló keveréket minden szaküzletben vásárolhatunk, ez azonban egy az egyben nem megfelelő tengerimalacaink táplálására. A tengerimalacok alapvetően nem magevők, mint például az aranyhörcsög, étrendjükben inkább a zöldfélék legyenek a meghatározók. Ha mégis magkeveréket választunk, az döntően zabból, lehetőleg hántolt zabból álljon, ehhez keverjünk kevés búzát, kukoricát (max. 10%) és napraforgót (max. 5%). A túlságosan magas fehérje- és zsírtartalmú magkeverék (pl. túl sok kukorica) rendszeres fogyasztása máj- és veseproblémákat okozhat, ezekre különösen a vemhes nőstények hajlamosak. Célszerű, ha az ilyen szárazeleség nincs folyamatosan az állatok előtt, inkább hetente csak három-négy alkalommal kínáljuk meg őket, és hagyjuk előttük néhány órára.

Tápok

A rágcsálók számára gyártott táprudak növényekből és egyéb kiegészítőkből (pl. vitaminok, ásványi anyagok) készülnek. A tengerimalacok számára előállított tápokat magas rosttartalom, és viszonylag alacsony zsír- és fehérjetartalom jellemzi. C-vitamin tartalmukat is állataink igényeinek megfelelően állították be, és gondoskodtak annak tartósságáról is. Ha csak tehetjük, szárazeleségként leginkább ilyet használjunk.

Legyünk óvatosak a más fajok számára készített tápokkal, hiszen az eltérő igényeknek megfelelően valószínűleg az összetételük sem megfelelő. Megfelelő C-vitamin kiegészítéssel a nyúltápok némelyike alkalmas lehet tengerimalacok etetésére, de ne a haszonállatok (hízónyulak) számára készültek közül válasszunk: Ezeket rövidtávú etetésre, nem pedig hosszú, egészséges életre tervezték. Sohase vegyünk ún, "gyógyszerezett" nyúltápot, ez állataink pusztulását okozhatja. Ha nem ismerjük a nyúltáp összetételét, inkább hagyjuk ki állataink étrendjéből.

Egyéb eleségek

Esetenként egy kis csemegével is meglephetjük kedvencünket. Számtalan kekszet, rágórudat, pasztillát lehet kapni, melyeket kifejezetten kisrágcsálók részére gyártanak. Tanácsos átnézni a csomagoláson feltüntetett nyersanyaglistát, és ha a termék hizlalna, csak módjával etessük. Sok falatka leginkább tejtermékekből, cukrokból, vagy mézzel készül, ezek nem alkalmasak tengerimalacok számára.

Zöldségek és gyümölcsök

A zöldeleségek vitaminokat, ásványi anyagokat, enzimeket és rostokat biztosítanak.

Naponta például kétszer adjunk zöldséget vagy gyümölcsöt állatainknak. Mindig mossuk meg, és töröljük szárazra.

Egy etetéskor csak egyféle zöldet adjunk, ezzel meg lehet előzni, hogy állataink válogassanak, és végül csak egy vagy két félét - a kedvenceiket - legyenek hajlandók megenni.

A gyümölcsök közül adhatunk például almát, körtét, kivit, dinnyét, epret, málnát, barackot, narancsot, mandarint, banánt (héj nélkül), szőlőt.

Etethető zöldségek: sárgarépa (zölddel együtt), paprika, paradicsom, cukkíni, cékla, kukoricalevél, brokkoli, articsóka, édeskömény, petrezselyem, spenót, kínai kel.

A kertben szedhetünk füvet, tyúkhúrt, gyermekláncfüvet, és egyéb kerti gyomokat, fűszernövényeket (pl. lóhere, bazsalikom, kapor, zsálya, mezei sóska, zsázsa). Vigyázzunk, nehogy mérgező növényeket gyűjtsünk. Érdemes a növényhatározó könyveket forgatni, és beazonosítani az ismeretlen fajokat. Nagyobb mennyiségben veszélyes lehet a káposzta, és a felfúvódást okozó növények is.

Hasmenés

Hasmenést többnyire a nem megfelelő zöldeleség okoz. A hányás képessége híján csak így tud a szervezet megszabadulni a nem oda való anyagoktól.

Bármilyen újdonságot adunk, első alkalommal mindig csak kicsi legyen az adag. Figyeljük, nem lesz-e utána lágyabb a bélsár.

Ha a bélsár kissé puhább, de nem folyós v. különösen bűzös, és az állat normálisan viselkedik (eszik, iszik, reagál az emberre, érdekli az eleség és a környezete), elég diétára fogni: egy vagy két napig csak szénát kapjon (és természetesen vizet), utána szárazeleséget is, majd 5 nap után kevés alma, répa, azután szokásos zöldeleség is adható már. Közben figyeljük, iszik-e eleget! A tengerimalacok hamar ki tudnak száradni, sokszor egy enyhébb betegség mellet is ez okozza pusztulásukat.

Ha az állat levert, azonnal forduljunk orvoshoz! Az állatorvosnál kedvencünk valószínűleg infúziót, görcsoldó gyógyszert, bélflóra-stabilizálót, fertőzés gyanúja esetén pedig antibiotikumot is fog kapni. Diétán kell tartanunk, és követni az orvos egyéb utasításait is. Itatásáról se feledkezzünk meg!

Előző vagyok!!!!

Ui.: Bocsi a sok rizsáért, és azért, hogy egybe nem fért el!!!!

A legjobb a hörcsög

Nekünk is volt csak vigyázzatok hogy milyen forgót vesztek neki mer a miénk 1 kicsit nyikorgott és éjszaka jó volt hallgatni

De egyébként nagyon aranyos állatok