Szerintettek melyik jobb?

Én azt gondolom, hogy zöldtakarmányozásról beszéltem, és arról, hogy a közhiedelemmel ellentétben a zöldség és a gyümölcs az a desszertkategória.

Ugyanakkor mint embervédő amellett is kitartok, hogy a nyúltartók semmivel sem rosszabbak ebben az országban, mint bármilyen más állattartói. Mert a rossz tartási körülményeket és a nem helyes táplálást bármely állat esetében el lehetne mondani a gazdik 95%-ára. Amikor manapság egy átlag embernek a saját élelmezése és egészségmegőrzése kapcsán sincs elég pénze és ideje mindenről gondoskodni, akkor nyilván állattartóként sem lesz "felelősebb", mint amennyire magára, vagy a gyermekeire ügyel.

Én mint állatszerető humanista ugyanakkor azt mondom, hogy az ember szereti az állatait, és ugyanakkora figyelemmel van az állatok egészsége iránt, mint a sajátjára (egy etikai szint figyelembevételével) akkor abba nincs semmi kivetni való. Teljesen felesleges bestresszelni bárkit, hogy jajj nálatok nem élt 20 évet a csivava, meg nem élt 15 évet a törpenyuszi. Az állattartás nem erről szól. Aki szerint erről, az totálisan álljon a sarkára, és kampányoljon amellett, hogy vissza az állatokat védett természetes rezervátumokba, természetesen elválasztva ragadozókat és a táplálékláncban lentebb állókat. Na az lenne valami. Talán akkor az is feltűnne valakinek, hogy közben az ember meg 65 évet él 120 helyett.

Ha valóban ezt írtad volna (hogy zöldtakarmányozás), nem alakult volna ki ez a beszélgetés. De idézlek téged:

"Széna, teljes értékű gyógyszeres táp, és zöldségek-gyümölcsök jutalomfalatkának."

Ez ponthogy az általános magyar nyúltartás: széna, táp, kevés zöldség, gyümölcs. Helytelen! Túl száraz, egészségtelen, káros, hosszútávon betegségeket és halált okoz. A nyuszinak 90%-ban friss, zöld mezei növényekre van szüksége, hogy megfelelően, egészségesen és hosszan élhessen.

Abban egyetértek veled, hogy sajnos minden állatot borzalmas körülmények között tartanak Mo.-n, főleg a kisemlősöket. Abban viszont nem értek egyet, hogy ez pénz ill. életszínvonal kérdése. Legalábbis nem mindig. Jelen esetben a nyulakról van szó és az a nagy igazság, hogy a nyulak helyes élelmezése konkrétan 0 Ft. Az ember kimegy a mezőre, udvarba vagy valahova és ingyen leszedi. Tehát ez nem fogható arra, hogy nincs pénzünk saját magunkat egészségesen ellátni..

Aki mellé áltál egy fél mondat miatt, az amellett érvelt, hogy a sünt könnyebb takarmányozni, és kisebb a mozgás igénye. Egyik sem igaz. Beleköthettél a mondatomba, hogy leegyszerűsítés, de ha már belekötöttél, akkor vehetted volna a fáradtságot arra, hogy azt is leírod, hogy a sünnek sem annyi, hogy elédobjuk a macskakaját.

Az egészséges életmód embernél és állatnál is IDŐ és PÉNZ. Ha olyan egyszerű lenne, hogy a városi ember letipeg és szed zölden a nyuszinak... de ez se olyan egyszerű, ha gondos vagy, mert ha ezt nem valami gazdától veszed, akkor általában idő érte elmenni. A városi környezetben nem tudsz megfelelő zöldtakarmányt szedni. A legtöbb helyen amihez így hozzájutsz az szennyezett: kipufogó gáz lerakodásoktól, parkokban gyomírtóktól, a fákat védő permetezőktől, szunyogírtáskor szétszórt mérgektől, állati ürüléktől. Ha gondosan elmész olyan helytre gyűjteni, ahol valóban tiszta takarmányt tudsz szedni, akkor az PÉNZ és IDŐ.

Emellett alsóhangon van 4 hónap, amikor nem tudsz gyűjteni megfelelő minőségű takarmányt a szabadban, legfeljebb kisegítő eleséget.

Nyilván hülye az összes magyar gazda, te bizonyára állatorvosira jártál (én csak agrárra), de alsó hangon van 4 hónap, amikor nem tudod megkerülni a szénát.

PERSZE ÉN IS AZT MONDOM, HOGY AKI TEHETI ADJON ZÖLDTAKARMÁNY, MIUTÁN JÓL MEGPIHENTETTE. DE AKI MAGA SZEDI, NAGYON VIGYÁZZON HONNAN, MERT EGY MÉRGEZÉS PÁR ÓRA ALATT VÉGEZ AZ ÁLLATTAL, MÍG AZ EGYOLDALÚ TÁPLÁLKOZÁSSAL 3 ÉVET RÖVIDÜL A VÁRHATÓ ÉLETTARTALMA. NEM ÖRÖMTELI, DE NEM MINDEGY!?

ÉS EZ MÉG MINDIG SEHOL NINCS KAPCSOLATBAN AZZAL, HOGY UGYAN MIÉRT LENNE EGYSZERŰBB TAKARMÁNYOZNI EGY ÁLLATI FEHÉRJÉKET FOGYASZTÓ SÜNT, AKIENK AZ EMÉSZTÉSI RENDSZERÉRŐL MÉG CSAK TANULMÁNYOK SE NAGYON VANNAK, HOGY MŰKÖDIK? MIÉRT JÓ AZ, HOGY A SÜNITŐL ELEVE ELVESZÜNK 2-3 ÉVET A RABSÁGBAN, MINDEGY, HOGY KI MENNYIRE FESZÜL MEG.

ERRE VÁLASZOLJATOK MÁR ITT ÁLLATORVOSAIM!

[link]

Professor Anna Meredith

"a nyuszik kalóriaigényének 80%-ának jó minőségű szénából kell származzon, amelyhez egész nap hozzá kell tudnia férnie"

"takarmányozásra teljes értékű pellet takarmányt kell választani a műzli jellegű takarmányok helyett".

Az alábbi linken Professor Layton tanulmánya található, aki részt vett a házikedvenc nyulaknak (pet rabbits) készülő ideális pellet takarmány összetétel meghatározásában, anyagát 4 országból 5 professzor véleményezte:

[link]

A külföldi oldalak 95%-a egyetért abban, a magyar oldalakhoz hasonlóan, hogy a széna és gondosan választott pellet takarmány nem káros a nyuszik számára, és a magyar helyzethez hasonlóan nagyjából minden huszadik oldal képvisel radikális irányzatot. Ez a radikális irányzat nagyjából olyan, mint embereknél az a természetgyógyász vonal, amelyik a elveti a kötelező oltásokat és gyógyszerkészítményeket, és helyettük inkább homeopátiás szereket javasol.

Erre gondolom az a válasz, hogy külföldön is sok a hülye.

Már csak az a kérdés, hogy a többség, vagy a kisebbség.

Én mindkettőtöknek igazat adok. A sünikről nem tudok sokat, de a nyuszikról igen. És az tény, hogy itt az emberek 95%-a borzalmasan tartja a nyuszit, mert többnyire egyedül vannak, ketrecben, ami 100x50 cm. Szóval nem a ketrec itt a baj, hanem hogy kicsi.. mert ha egy 6-8 négyzetméteres ketrece lenne a nyuszinak, akkor nincs baj a fogsággal. (meg nyilván ki kell mellé engedni). És az etetés is.. a széna és a táp nem nyúlkaja. A szénával alapvetően nincs baj, csak akkor, ha az a fő táplálék. és a csapból is ez folyik, hogy a széna a fő táplálék. Aztán csodálkoznak, miért van annyi bajuk a nyulaiknak. A nyuszi étrendje 90%-ban folyadékból áll (mezei növények frissen) de mi 90%-ban szárazon tartjuk (tisztelet a kivételnek). Ezért is van annyi bajuk, mert a víz ezt nem pótolja. És amúgy is a táp tele van káros anyagokkal, az semmire sem jó. Csak az emberek lusták és egyszerűbb lemenni a boltba venni ezt-azt mint a mezőn gyűjtögetni. Pénzbe nem kerül, mert a mező ingyen van és lehet a bezin sokba kerülne, de nem sokkal többe, mint az állatboltba elmenni venni. Vagy lehet menni tömegközlekedéssel, sőt biciklivel vagy akár gyalog is. Lehet, hogy idő, de ne magyarázza meg senki, hogy nincs napi 1-2 óra szabadideje. Mindenkinek van. Ja hogy mással akarja azt tölteni? Akkor meg ne vegyen olyan állatot, aminek a helyes ellátását így lehet csak megoldani. Én is volt, hogy éjszaka mentem ki szedegetni növényeket.. kb. 20 percre van egy kicsi erdőféle, ilyen még a legnagyobb városokban is van. Nincs teleszennyezve. Télen a vad nyulak is ugyanazt eszik, mint nyáron.. növényeket, kiássák a hó alól. Szóval télen is lehet szedni, csak nehezebb. Télen elsősorban zöldségek zöldjeit kéne adni (nem azt a részt, amit mi eszünk). És igaz, ez permetezett, de még így is egészségesebb, mint a táp+széna. És erre vannak bizonyítékok is. Ha olvasol Flogeir németül és angolul, akkor bizonyára megtalálod.

Viszont a 90%-os válaszoló tényleg nem tér ki a sünökre, pedig őket sem olyan egyszerű ellátni. Mondjuk az tény, nekik nem kell akkora hely, mert bár a mókuskerék nem olyan, mint a vadonban mozogni, de akkora helyet ígyse-úgyse tudnánk biztosítani nekik, szóval ők legalább használják a mókuskereket. Mondjuk egy sünit sem zárnék még be ettől egy 100x50-es ketrecbe, de neki azért mégsem akkora a mozgásigénye, mint a nyúlnak, ami 80 km/h sebességgel fut, cikázik, ugrál magasakat. A rovarokat meg tényleg meg lehet venni a boltban, az ugyanolyan, mint a szabadban. Ellenben a bolti nyúlkaja nem ugyanolyan, mint a szabadban, hanem nagyon egészségtelen. Szerintem ez a lényege annak, amit a 90%-os válaszoló írt.

A lényeg, hogy egyiket sem egyszerű tartani, mindkettő nagy felelősség és egyik állatnak sem jó a bezártság, de a kettő közül mégiscsak könnyebb a süntartás, ezzel értek én is egyet.

Minden állatnál fő szabály a "kakiegészségügy", ha táplálkozásról van szó. Tudni kell, mi az ideális széklet, hogy néz ki, és ha egy-két napig eltérő a széklet mennyisége, akkor irány a szakember/állatorvos.

Az ideális nyúl sötét, majdnem fekete bogyókat "rak". Ezek a bogyók alapvetően szagtalanok, nem teljesen kemények, hanem ujjal összenyomhatóak. A bogyók mérete nem szór különösebbképpen, ezért ha a nyuszi egyik napról a másikra szembetűnően eltérő méretű bogyókat hagy maga után, az nincs rendben. A nagyobb bogyók béltágulatot feltételeznek, a kisebb bogyók pedig azt jelzik, hogy a nyuszi kevesett evett, vagy székrekedése van. Ha a nyuszi nem eszi meg az elé rakott növényi táplálékot vagy keveset eszik belőle, akkor vagy már eleve emésztési gondokkal küzd, vagy a kapott növény szaga nem tetszik neki (érez rajta valami nem oda valót, általában szennyezést). Székrekedése attól is lehet, hogy előszeretettel tisztogatják egymást, de ha valamelyikük hullajtja a szőrét, akkor gyakran benyalják a szőrszálakat. Ha ez a gond, akkor általában a bogyók is "szőrösek", magyarán látható, hogy van bennük szőr.

Ha TÚL SZÁRAZ az étrend, akkor azt onnan lehet tudni, hogy a bogyók kemények, és nem vagy nagyon nagy erőhatásra nyomhatóak össze. Az ilyen bogyók rendszerint világosabbak is, mint az egészségesek, akár egészen világosbarnák, "széna" színűek is lehetnek. Ilyenkor azonnal változtatni kell az étrenden.

Fő szabály szerint sosem jó a túl lágy széklet. A túl lágy széklet általában cukorban-keményítőben gazdag tápláléktól van. Ez lehet műzli szerű táp, túl sok gyümölcs, nem a nyusziknak való vagy túl sok zöldségtől. Ilyenkor diéta, és amit tudunk, hogy előtte adtunk neki, azt elfelejteni. Ha a dolog kifejezetten hasmenés formájában jön elő, akkor azonnal orvos.

A lágy ürülék esetén "kivétel" a szőlőfürtszerű vitamin bélsár. Ez alapvetően természetes, de ha napi 1-2-nél többet fedezünk fel belőle, akkor az általában annak a jele, hogy valamit túltolunk az étrendben. Akár gyümölcsöt, akár más vitaminforrást. Ez a fajta ürülék ráadásul már nem éppen szagtalan, és elég lágy ahhoz, hogy a nyuszi csúnyán összekenje magát vele, ezért érdemes kiemelni a helyéről egy zsebkendővel.

Az ember ha nyomonköveti figyelemmel, hogy mi történik a nyuszi wc-ben, nagyon szépen be tudja állítani a kedvence igényei szerinti táplálást.

Függetlenül attól, milyen víztartalmú táplálékot kap, a törpenyuszi vízigénye 0,3-0,4 liter/nap, az anyanyuszié ennek másfél-kétszerese. Ha golyós itatót használunk, és nem iszik ennyit a nyuszi, akkor lehet, hogy nem működik megfelelően az itató, ilyenkor érdemes kifüggeszteni neki egy olyan tálkát, amit nem lök fel, és amiből akadálytalanul iszik kedvére. Ha nem így teszünk, az hosszú távon okozhat vesegondokat, ha az itatót elunó nyuszink nem vesz magához elég vizet.

Egyéb kommentjeim a korábban elhangzottakhoz.

Az általam korábban közzétett tanulmányt is lektorálta 2 német professzor. A németeknél sem teljesen egységes a hozzáértő és képzett szakemberek véleménye. Aki azt gondolja, hogy a német nyuszitartóknál nagyobb kultusz és tartási kultúra van, mint a britteknél vagy a hollandoknál, az élek a gyanuperrel, hogy nem járt sem a szigeteken, sem a mélyföldön...

Végezetül mindig egy vegyesétrendű (mindenevő) állat étrendjét a legnehezebb beállítani. Egy süninél nem annyi a gond, hogy most vesz-e a kisállat kereskedésben lisztkukacot, vagy csótánytt a kedvencének eleget. Hanem hogy belője az ember az állati és növényi eredetű táplálékok megfelelő arányát. Ebben nem igazán talál az ember megfelelő forrást - ezt onnan tudom, hogy pár éve én is gondolkodtam rajta, de rájöttem, hogy ebből nem tudom kiművelni magam. A legtöbb oldal annyival kezd, hogy az alapétrend valami jó minőségű macskakaja legyen. DE A MACSKÁK RAGADOZÓ ÁLLATOK, A SÜN PEDIG MINDENEVŐ.

Sok figyelemmel biztos vagyok benne, hogy egy sün esetében is megtalálhatóak a helyes arányok, de aki erre azt mondja, hogy ez baromi természetes dolog, az azt gondolom, hogy a biológiai érettségi szintjén sem konyít a témához.