Mit lehet adni a nyúlnak?

Először ezt javasolom elolvasni

(legfelül a zöld topicnyitót)

[link]

Hogy a szénán túl miket kaphatnak, azt az előző hozzászóló linkelte, vagy pl. Itt is elolvashatod

[link]

A sóskában (és ezért gondolom a vad sóskában is) sok az oxálsav. Ez meggátolja a kálcium felszívódását.

Ezért nem adható a nyusziknak rendszeresen, vagy nagyon nagy adagban.

De nem mérgező számára

A nyulak a vadonban naponta 30-100 kisebb étkezést tartanak, amikor többnyire friss zöld fűféléket, gyógynövényeket, gazokat, leveleket, ágakat esznek. Így tehát nem mag-, táp-, gyümölcs- vagy zöldségevők, s fontos külön kiemelni, nem is szénaevők!

Fűfélék, gyógynövények, levelek, gazok

A legfőbb, legjobb, legtermészetesebb táplálék a nyulak számára a füvek, gyógynövények, gazok, bokor- és falevelek frissen szedett keveréke. Ez nemhogy csak ízletes, de nagyon egészséges is: friss állapotban fontos tápanyagokat és vitaminokat tartalmaz, ellátja folyadékkal a nyuszit, a szervezetét egyáltalán nem terheli, könnyen emészthető, védi a különféle betegségektől. A sok zöld megakadályozza a táplálék hosszú ideig az emésztőrendszerben való maradását, ami emésztési zavarokhoz és a kórokozók elterjedéséhez vezetne. Továbbá nem hizlaló és segít folyamatosan növő fogaik koptatásában.

Egy jó növénykeveréknek körülbelül a fele fűből áll, a másik felét pedig különböző, könnyen emészthető gyógynövények és levelek alkotják, mint például a gyermekláncfű, lóhere, lucerna, cickafark, medvetalp, útifű. A nagy választék fontos, ha mindig csak egy-egy bizonyos növényt adunk kedvencünknek, nem kapja meg a megfelelő tápanyagokat, melyekre szervezetének szüksége van. Az ideális eset az, ha a friss zöldeket nem adagoljuk, hanem egész nap szabadon nyulaink rendelkezésére állnak, hogy az állat kiválaszthassa, mely növényekre, azaz szervezetének mely alkotóelemekre van éppen szüksége.

Ha nyuszink eddig még nem evett nagy menyiségű zöldet, az emésztési gondok, hasmenés elkerülésének érdekében apránként haladjunk, csak egy maroknyi mezővel kezdjünk, amit 1-2 nappal később mindig megduplázhatunk. Új, szokatlan növények bevezetésénél alkalmazzuk ugyanezt a módszert, haladjunk fokozatosan.

Mivel a friss zöld gyorsan romlik, naponta adjunk újat, árnyékos helyre, szellősen tegyük. A túl meleg, párás, romlott növények komoly emésztési problémákhoz vezethetnek.

Fűfélékkel etetni nyuszinkat nekünk is kedvező, hiszen a táplálékot mi magunk is leszedhetjük saját udvarunkból, egy közeli mezőről, erdőből vagy épp parkból, nem kerül pénzbe. Azonban vigyázzunk, ne permetezett, forgalmas, extrém koszos utak széléről szedett zöldet adjunk kedvencünknek!

Ágak

A friss, vaskos, zamatos (és nem permetezett) ágak rágcsálása a nyuszik egyik kedvenc elfoglaltsága. Amellett, hogy ízletes, fontos tápanyagokat nyernek belőle, védi a bélrendszer egészségét és rendkívül jól koptatja az állandó növés alatt álló fogakat. Ágakat egész évben levéllel vagy anélkül szinte bárhonnan könnyedén szedhetünk. A legjobb, ha egész nap áll kedvencünk rendelkezésére valamiféle rágcsálnivaló ágacska.

Széna

Hogy a nyulak fő tápláléka a széna, hosszú ideig modern feltevésnek számított, a szakértők és állatorvosok is azt vésték az eszükbe tanulmányaik során, s ma már a legelterjedtebb hiba az egész világon. Kedveltségében közrejátszik, hogy ára kedvező, beszerzése egyszerű. A legtöbb ember azt gondolja, a széna és a fű lényegében ugyanaz - ők nagyot tévednek.

A széna rendkívül vízszegény: míg a friss növények víztartalma 80-90%, a szárítottaké legfeljebb 15%. Azon nyulak, melyek legfőbb tápláléka a széna, nem tudnak megfelelő mennyiségű vizet felvenni - hiába van előttük egész nap, ivással a kellő vízmennyiséget nem képesek pótolni. (Wenger 1997, Schwabe 1995) A csekély folyadékfelvétel következménye az ásványok kiválasztószervekben való lerakódása: vesekő, vesehomok, hólyagkő, hólyaghomok, meszesedés stb. (Kamphues 2004) Mindemellett a száraz étrend erősen terheli az emésztőrendszert, kedvez a székrekedésnek, a lenyelt szőr miatti dugulásnak és ezáltal a felfúvódásnak.

A széna tápanyagértéke igen alacsony. Keletkezése, a fű szárítása során rengeteg tápanyag vész el. Csak a levelek lemorzsálódása végett a széna tápanyagértékének több mint 50%-át elveszíti. További 6-8 % tűnik el havonta tárolás közben. (Lackenbauer 2001) A friss fű átlagosan 200 mg ß-karotint és 200 mg E-vitamint tartalmaz, a széna azonban csak 20 mg ß-karotint és 30 mg E-vitamint. A nyulak számára ezen tápanyagok rendkívül fontosak, szervezetük önmaga nem képes szintetizálni.

További probléma a boltokban kapható szénával, hogy nagyrészt csak egyszerű fűből - ráadásul gyakran mesterségesen termesztett fűből - áll, miközben a nyulak szervezetének a megfelelő működéshez szüksége van a nagy mennyiségű leveles mezei (gyógy)növényekre is. (Schlolaut, W. 2003) Az a csekély mennyiség, mely ezekből a szénába kerülne, az átalakulás során elveszti leveles alkotórészeit. A természetben a nyulak alig vesznek némi füvet magukhoz, főként szénával etetésnél azonban rá vannak kényszerülve.

A széna - főleg a vegyes (gyógy)növényes - gyakran tartalmaz mérgező növényeket, például a boglárkát, mert ezek a kiszárítás következtében többnyire elveszítik mérgező tulajdonságukat. Ám nem mindegyik! Az őszi kikerics és társaik kiszáradva is megőrzik méreganyagaikat, de elveszítik ismertetőjeleiket, mint a szag vagy íz, ami miatt friss állapotban a nyulak nem eszik meg. Így viszont könnyen mérgezést kaphatnak!

Mindezek ellenére nyuszink számára jó minőségű szénának napi 24 órában rendelkezésre kell állnia, mint a friss mezőt kiegészítő eleség, mely - csakúgy mint a friss növények - kiváló fogkoptató.

A jó minőségű széna szellősen van csomagolva, alig poros és friss növény illata van. Hosszú, zöld szálakból áll, jól felismerhetőek benne a különböző gyógynövények részei.

Zöldségek, gyümölcsök, fűszernövények

Ha nincs megfelelő mennyiségű, változatos, friss vadnövényünk, a hiányt pótolhatjuk különböző fűszernövényekkel és zöldségekkel.

A fűszernövények (pl. bazsalikom, petrezselyem, kapor) rendkívül hasznosak, másodlagos növényi anyagokat igen magas számban tartalmaznak, ezek stabilizálják az emésztést, valamint vitaminokban gazdagok, fontos ásványi anyagokat tartalmaznak, nem hizlalóak. Az összes kapható fűszernövény megfelel nyuszinknak.

Zöldségek közül a legmegfelelőbbek a fűszernövényekhez hasonló tulajdonságokkal bíró levelesek ill. a zöldségzöld.

A gyökeres, gumós zöldségeket és a gyümölcsöket csak kisebb mennyiségben adjuk nyuszinknak, amolyan egészséges ínyencségképp, mert növényi rostokat alig tartalmaznak. Gyakran hallani, hogy azért nem szabad túlzásba vinni, mert magas a cukortartalmuk. Ez így egy igen erős állítás, ugyanis nem sokkal tartalmaznak több cukrot, mint a mezei növények vagy a széna. A széna cukortartalma 10-20%, a banáné 18%, az almáé 10%, a pitypangé 8,5%, míg a sárgarépáé 5%.

A vadnövényeknél említett fokozatos hozzászoktatás minden zöldségre, gyümölcsre és fűszernövényre is vonatkozik!

Gabonafélék

Magvakat a vadnyulak csak időszakonként, csekély mennyiségben vesznek magukhoz, adagolását nekünk sem szabad túlzásba vinni. Leginkább télen, a kint tartott nyulaknak hasznos - segít a melegítő zsírréteg kialakításában, melyet normál körülmények között tavaszra le is adnak. A gabonafélék fontos aminósavakat és alapvető zsírsavakat tartalmaznak, jó táplálékkiegészítők, de nem szolgálnak létfontosságú táplákként, legfőképp a bent tartott törpenyulak esetében szükségtelen. Egy 2 kg-os nyuszinak napi 0,5-1 evőkanál magnál többet ne adjunk!

Meg kell különböztetnünk a lisztes- és az olajos magvakat. A lisztes magvak keményítőtartalma igen magas, az olajosok viszont magas zsírtartalommal rendelkeznek, ill. fehérjében is gazdagok, ám kevés szénhidrátot tartalmaznak. Az olajos magvak segítenek vedléskor, kedveznek az emésztésnek, ellátják az állatot E-Vitaminnal, valamint az érzékenyebb nyuszik is problémamentesen emésztik meg, ezzel szemben a lisztesektől őket kímélni kell.

Olajos magvak: lenmag, tökmag, szezámmag, napraforgómag, köménymag, disznóparéj, mák, fenyőmag stb.

Lisztes magvak: hajdina, búza, árpa, zab, köles, kukorica stb.

Nyúltápok

A boltokban kapható, nyulaknak készült tápok szinte mindegyike roppant egészségtelen egy nyuszi számára. Az összetevőket a legtöbb eledel hátoldalán elolvashatjuk, amelyiken nem, azt messziről kerüljük. Úgyszintén azokat, melyek több kisállat számára alkalmasak - egy nyúlnak és egy tengerimalacnak vagy hörcsögnek teljesen más igényeik vannak a táplálékot illetően. Amely nyúltápokon az összetevőket feltűntetik, azok sem mindig világosak: növényi melléktermékek, gabonafélék, magvak, zöldségek, gyümölcsök, zsírok, olajok - a törvény szerint ugyanis a részletes leírás nem szükséges.

A növényi összetevők közé tartozik egy kevés valódi növény mellett minden ipari hulladék. Egy időben például szárnyasok ürülékét is belekeverték, mint állati melléktermék. Bár ezt időközben már szerencsére betiltották, továbbra is rengeteg olyan összetevő kerül a tápba, ami káros az állat szervezetére.

A gabonák és magvak nem árulnak el túl sokat. Mégis mit tartalmaz? Kukoricát, rozst, búzát, zabot...? S mely formában? Hiszen az sem mindegy.

A zöldségek, gyümölcsök címszó magába foglalja az összes (többnyire feldolgozott) zöldség- és gyümölcsfajtát. Azok is belekerülnek, melyek a nyúl számára károsak.

A zsírok és olajok szintén minden növényi és állati zsírt, olajat magukba foglalnak.

Továbbá a tápok szinte mindegyike tartalmaz valamiféle természetellenes, kémiai anyagot. Ilyen a tömegnövelőszer, hiszen a növények a feldolgozás során tápanyagértékük javarészét elveszítik, ahogy a vitaminokat is. Ezeket mesterségesen pótolják, ennek mennyiségére persze nincs egységes szabály, minden gyártó annyit tesz bele, amennyit jónak lát. A legtöbb esetben nem a nyúl érdekeit nézik. A színezőanyagok, ami által a szemünkben az eleség sokkal változatosabbnak és étvágygerjesztőbbnek tűnik. A zöld falatok láttán a mező növényeire gondolunk, a sárgákról a gabonák jutnak eszünkbe, míg a narancssárgák, a pirosak a zöldségekre, gyümölcsökre emlékeztetnek. Az aromák és ízfokozók miatt a nyuszi számára ellenállhatatlan - ez az oka az őrült zabálásnak, amire oly sok gazdi panaszkodik - gyakran akkor is tömik magukba, mikor már tele vannak. Mi azt látjuk, mennyire ízlik nekik, ezért elmegyünk a boltba és veszünk még belőle.

Amellett, hogy a tápok táplálékértéke nagyjából nulla, rendkívül veszélyesek is, mert az összetevőket először apróra őrlik, s így az egyes részecskék többnyire kisebbek, mint 0,3 mm. Ahhoz, hogy megértsük, ez miért is olyan veszélyes, tisztában kell lennünk a nyulak emésztésével. Rövidre fogva, a körülbelül 0,5 mm alatti táplálékrészecskék nem a megszokott módon, a vastagbélen keresztül ürülnek ki a szervezetből, hanem a vakbélben landolnak. A rágás közben apróra morzsálódó táp nagy része tehát a vakbélbe kerül, ami nem képes olyan gyorsan feldolgozni az oda jutott táplálékot, mint amilyen sebességgel a nyúl eszi azt. Így a lenyelt táplálék a vakbélben felhalmozódik, míg a vastagbélben hiány alakul ki. A felhalmozódás erőteljesen lelassítja az emésztést vagy akár telejsen le is állíthatja azt. A vastagbélből hiányzó táplálékmennyiség szitén életveszélyt okoz, mert nincs mi lendületben tartsa.

S ha ez mind nem lenne elég, a tápok a feldolgozás, a felhevítés miatt - a természetes táplálékokkal ellentétben - a gyomorban lévő folyadékok (víz, gyomorsav stb.) hatására megduzzadnak, elérik térfogatuk ötszörösét. Ez az érzékeny és igen vékony gyomorfal miatt nemhogy csak borzasztóan fájdalmas, de alaposan túl is terheli, valamint kiszárítja azt, felfúvódáshoz, székrekedéshez vezethet.

A táp ráadásul a nyúlfogaknak sem megfelelő. Struktúrája miatt komolyabb rágás nélkül is szétmálik, nem veszi igénybe a fogakat, ez az egyik oka a nyulak fogproblémáinak.

Mivel legnagyobb része magfélékből áll, rendkívüli módon hizlal. E téren legfőképp azon állatokra veszélyes, mik egyedül és/vagy télen lakásban élnek. A lustaság mellett túlsúlyhoz, a szervek elzsírosodásához (pl. zsírmáj) vezet. Ez utóbbi a nyuszik hirtelen halálának egyik leggyakoribb oka.

Az alkotórészek őrlése, összekeverése, felhevítése és formázása után tehát egy táplálékpszichológiailag teljesen értéktelen, veszélyes hulladék marad hátra, mit a gyárok jó pénzért adnak el nekünk. A nyuszik életéből egyáltalán nem hiányzik.

Annak oka, hogy a tápok ennyire kedveltté váltak, több dologra vezethető vissza. A legnyomósabb indok az, hogy a gazdik számára ez a legegyszerűbb, legkényelmesebb módszer. A reklámokkal, frappáns szövegekkel a gyártók elhitették az emberekkel, hogy ez a nyuszinak is jó, egészséges, természetes, tele van vitaminokkal. Sokan azt gondolják, hogy a tápok valóban csak növényekből, egészséges magvakból állnak.

A nyúltápok közül kiemelhető a Versele-Laga Cuni Adult Complete, habár ez is szükségtelen, egészségtelen, hizlaló és veszélyes, összetételét tekintve a többinél egyértelműen jobb.

Mennyi eledelt adjak a nyuszimnak? Hányszor?

Víz, széna, ágak és lehetőleg vadnövények egész nap legyenek a nyuszi előtt! Amennyiben nem tudunk napi 24 órában mezei választékot biztosítani neki, a többi zöldségféle mennyisége a nyulak számától és az egyedek szükségletétől függ, így tehát elég változó. Általában akkor helyes a mennyiség, ha az állatok nem eszik meg rögtön az összes eldelet, amit éppen kapnak, hanem az kitart egészen a következő etetésig. Akad azonban egy-két olyan nyuszi, ami társaitól félti a táplálékot, ezért igyekszik mihamarabb maga elfogyasztani. Mindenesetre ha etetéskor kedvencünk nem túlságosan mohó és tartja a súlyát, stimmel a mennyiség.