A denevér nem bírja a napfényt?

Nézd meg a lábait, azokon állni nem lehet, nem bírná el a súlyát. Plusz azért, mert könnyebben megy így a repülés. Hiszen nem tud nekifutni és nem is olyan típusú szárnya van mint a madaraknak. Egyszerűbb, ha esésből kezdi a repülést.

A napfénytől meg annyira fél szerintem, mint a többi éjszakai állat...szóval szimplán nem szereti. Te se szeretnéd, ha úgy keltenének fel, hogy valaki a szemedbe világít zseblámpával. Pedig aztán te nem is éjszakai állat vagy.

Egy éjszakai állat természetesen alapvetően nem szereti az erős napfényt, de pl. a korai denevérek augusztus végén-szeptemberben gyakran már délután 3-4 óra felé is repülnek, tehát önmagában semmi bajuk a fénnyel.

Azért fejjel lefelé alszanak, mert minden rovarevő erős karmokkal bír, de a denevérnek valahová tenni kell a meglehetősen sérülékeny bőrszárnyait, ezért nem tud úgy lefeküdni, mint egy normális állat, hanem be kell hajtogatnia a vitorláit (amely a mellső láb ujjai között feszülnek) és képzeld el, hogy hoyg tudnál fészkelődni vagy kényelmesen aludni, ha be vagy csavarva egy esőkabátba. Egyszerűen a lógó helyzet a legkényelmesebb neki, úgy is szül. Hogy miért nem állva alszik, mint a madarak, vagy leülve? Mert nehéz a feje. Tele van nagy állkapoccsal és fogakkal, szám szerint a legtöbb fajnál 38-al. Plusz van rajta két bazi nagy fül, mint a szonárberendezés jelfogói. A madár feje kicsi és madárfej, a nehéz fogakat könnyű csőr helyettesíti, így ő könnyen megtartja a fejét. A denevér feje dögnehéz, neki izommunka azt megtartani. Ezért lóg.