Annyira fáj a szívem. Szeretnék egy igazi kis házikedvenc nyuszit, de hogyan csináljam? Bővebben lent

2 nyuszim van. Apám mindig azt az elvet vallotta, hogy a nyulak szabadon érzik jól magukat. Az egyik már idősebb, 4 éves, mióta itt van, mindig is szabadon élt. (értsd: nincs ketrecben. Oda megy az udvarban, ahova akar. Nem tud elszökni mert be vagyunk biztosítva.). Szerettem volna még egy nyuszit, megkaptam, imádtam... Ketrecben élt, tenyésztőtöl volt, kevesebb, mint egy 1 hónappal később elment... Összeomlottam. Azóta is nagyon fáj a szívem érte, mert nagyon imádtam azt a nyuszit. Megbízott bennem és mindig velem akart lenni.

Hogy enyhítsék a fájdalmat, vettünk egy kislányt. Már az elején elrontottam... Először ketrecben volt.Aztán apa őt is kirakta az udvarra.

Több nyuszis csoportban is benne vagyok face-n. Mindig látom, hogy milyen boldogak a nyuszikkal, hogy tényleg a családjuk tagja... Már átéltem és nagyon hiányzik az érzés.

Mit tegyek, hogy enyhüljön? Új nyuszit biztos nem kaphatok... Tudok még szoros kapcsolatot kialakítani a többi nyuszival? :'( Kérlek segítsetek és ne ítéljetek el :(