Az szerintetek tenyésztésnek vagy szaporításnak számít, ha egy genetikai szakértő kereskedésből vesz néhány kisemlőst azzal a céllal, hogy a genetikai betegségeket eltüntesse abból az állományból?
Elméleti kérdés, csak felmerült bennem. Azt szokták mondani, hogy a kereskedésből származó kisállatok pároztatása szaporítás és én is egyet értek, hogy szaktudás nélkül keresztezni potenciálisan genetikai betegségeket okoz az utódokban. De mit gondoltok arról, ha nem laikus, hanem valami állattenyésztő kedvű genetikus, vagy hasonlóan magasan képzett genetikai szakember úgy dönt, hogy ő ki akarja szelektálni a genetikai betegségeket a kereskedésekből származó mondjuk hörcsögökből és tudatosan elkezdi keresztezni őket ennek a célnak az eléréséért.
Szerintetek ez is szaporítás, vagy ez már tenyésztésnek számít?
A tenyésztés lényege, hogy egymásnak véridegen, egészséges, ismert genetikájú fajokat tenyésztenek tovább, életképes, egészséges, lekövethető vérvonalat képezve, genetikai betegségekre szűrve. Ha egy állat nem felel meg a követelményeknek, kizárják a tenyésztésből. Ha adott 2 genetikai rendellenességgel rendelkező állat, abból egészséges utód nem várható rövidtávon, tehát már ebből is egyértelmű, hogy ez semmiképp nem nevezhető tenyésztésnek.
Szaporítás az, ha az illető pénzért, az állat származását, egészségét, genetikáját semmibe véve összerak pározni állatokat, eladási célra.
Az általad felvázolt dolgot állatkísérletnek hívják és bizony létező dolog. Sőt, emberi betegségek gyógyítására, felderítésére is használják, ilyen például a rákos sejtek gyógyítása, amit legfőképp egereken tesztelnek, genetikai módosításokkal, különböző kísérletekkel.
"Ha adott 2 genetikai rendellenességgel rendelkező állat, abból egészséges utód nem várható rövidtávon"
Ez akkor igaz, ha ugyanarra a génre nézve mindkét állat recesszív genetikai betegséggel rendelkezik. Ilyenkor tényleg csak mutáció okozhat egészséges utódot, de alapvetően minél távolabbi rokonok annál kevesebb a közös recesszív betegség. Jó, értelemszerűen két bukfencezős hörcsögnek nem lesz egészséges kölyke, hiszen ez recesszíven öröklődő genetikai betegség, de egy genetikai szakember, aki erre adja a fejét tisztában van vele.
Most példaként a bukfencezős idegrendszeri betegség kiszelektálására, mondjuk azt, hogy tudósunk vesz két egészséges hörcsögöt erre a tulajdonságra nézve. Mivel a betegség gyakorisága nagy, ezért esélyesen hordozók. Pároztatjuk ezeket, az utódok (punett-tábla alapján) sajnos 25% eséllyel lesznek betegek, 50% eséllyel hordozók, de 25% eséllyel egyáltalán nem öröklik a gént, vagyis nem tudják továbbadni azt, erre a betegségre nézve teljesen egészségesek, nem hordozók. Ezt tesztelőkeresztezéssel szokták kideríteni, ha nem születik adott betegségre nézve beteg utódja beteg egyeddel keresztezve, akkor az az állat nem hordozó, kiszelektáltuk a genetikai betegséget, annyi hogy ezután figyelni kell, hogy ne keresztezzük adott betegségre nézve hordozóval. A dominánsan öröklődő betegségeknél, ha adott egyed nem rendelkezik a betegséggel, akkor eleve nem is hordozó, könnyebb szűrni.
Mivel még a genetikus sem tud minden gént egyszerre figyelembe venni, ezért egyesével kell kiszelektálni a betegséget, és bár sajnos sok beteg állat árán, de elméletileg elég hosszú idő alatt, tudatos szelektálással ki lehet tenyészteni genetikailag egészséges populációt. Ezért írtam, hogy nem random laikus pároztatná össze-vissza, hanem mondjuk egy genetikus doktor, aki tudja is, hogy mit csinál.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!