Hogyan lehet megállapítani, hogy a házinyúl mikor áll készen a párosodásra?

A legalkalmasabb időszak a fedeztetésre a kora délelőtti és a késő délutáni órák. A pároztatáshoz mindig az anyát vigyük a bak ketrecébe ellenkező esetben a bak az új környezettel lesz elfoglalva, és nem törődik az anyával, vagy nőstény nyulunk igen csúnya sebeket is ejthet rajta mivel tudva lévő, hogy az anyák sokkal erőszakosabban védik területüket. Ha anyanyulunk jól ivarzik akkor rövid kergetőzés után megáll és a párzás 1-2 perc alatt lezajlik. A párzás sikerességét jelzi az is, hogy a bak az aktus után búgó-horkoló hangot hallatva lefordul a nőstényről. A sikeres pároztatás érdekében célszerű az anyát kétszer egymás után fedeztetni. Akadnak olyan esetek amikor valamelyik fél félénkebb vagy ügyetlenebb a kelleténél, ilyenkor nyugodtan segíthetünk az állatoknak a sikeresség érdekében. Az anya előfordul, hogy behúzódik a sarokba, ilyenkor helyezzük azt a ketrec közepére, vagy segíthetünk a baknak is, ha az fiatal és még ügyetlen. Ebben az esetben az anya farát emeljük meg, esetleg húzzuk félre a farkát.

Ha az anya nem mutat hajlandóságot a párzásra akkor ne fárasszuk a bakot fölöslegesen és 2-3 ugrás után vegyük ki az anyát. Próbálkozzunk újra inkább a következő nap mert a bak szaga, párzó mozgása és az ugrálások kiváltják az ivarzás.

Ha nem tudjuk megállapítani, hogy anyánk párzása hajlamos-e éppen akkor egyszerűen egymás után több nap tegyük be az anyát a bakhoz és figyeljük meg hogyan viselkedik. Ha esetleg van rá módunk zárt helységben akkor engedjük le a bakot a földre és figyeljünk. A bak szimatolgat és mindenhová elkezdi spriccelni az átható szagú vizeletét, amennyiben az anya párzásra hajlamos és megérzi a bak szagát akkor megváltozik a viselkedése, felélénkül és elkezd fehér színű vizeletet szórni a ketrecében. Ilyenkor is fedeztethetünk mert az anya nagy bizonyossággal fel fogja venni a bakot.

Nagyobb tenyészetekben 5-8 anyára szoktak egy bakot tartani. Ettől több anyával ugyan azon a napon ne pároztassunk mert a bakot a párzás erősen igénybe veszi, és könnyen előfordulhat, hogy a legutolsó anyáknál a fedeztetés nem jár sikerrel.

Az ivarzás általános külső jelei melyet a tenyésztő aki figyelemmel kíséri állatai viselkedését könnyedén észre is tudja venni a következő: a nyuszi viselkedése idegessé válik, a szokásosnál többet mozgolódik, dobog, vizeletet spriccel és étvágya csökken. Ha megnézzük az ivarnyílását akkor az kívülről is jól láthatóan duzzadt, színe élénk rózsaszín, később lilás árnyalatú, ha farktövét megérintjük farát megemeli, farkát pedig félrecsapja. Ilyenkor biztosan felveszi a bakot.