Hogy kell tartani? Illetve gondozni? Mit eszik? Hogy kell teleltetni? Egy görögteknőst.

egy alkalommal összevitatkoztam itt a tartásáról, és hogy honnan is származik a görög teknős, ezért inkább most egy könyvből másolok. Én kint tartom a szabadban őket kb 4-5 éves koruk után mikor már nem tudnak a kerítésemen átszökni, és a macska sem bánja őket... konkrét kérdésekre is szívesen válaszolok majd, csak előbb ezt olvasd majd el.

A görögteknős (Testudo graeca L.)

Görögteknős (Testudo graeca L.).

A Testudo-nemnek Európában élő fajai képviselőjeként a görögteknőst szokták tekinteni. Páncélja egészben véve tojásdadalakú és kevésbbé domború, hátrafelé kissé kiszélesedő és meredekebben lejtősödő, mint előrefelé. A nőstény lapos, a hím kissé behorpadt haspáncélja elől lecsapott, hátul mélyen kivágott. Hátlemezei gyengén púposak, a három középső hat, a legelső és leghátulsó ötoldalú. Mind a két középső oldallemez csaknem kétszer olyan széles, mint amilyen hosszú, alig láthatóan ötszögű, a legelső oldallemez ötszögű, hajlott alsó szegéllyel, a leghátulsó ferdén négyszögű. A 25 szegélylemez között a tarkólemez a legkisebb, a leghátulsó hátul megnyúlt, a fark felé hajló lemez a legnagyobb és a közepén mély, hosszanti barázdával két félre osztott. A többi szegélylemeznek egymástól többnyire különböző, egyenlőtlen ötszögű alakja van. Fiatal állatok valamennyi lemezének középmezői szemcsézettek, az öregebbekéi símák és világosan feltűnő növekedési sávok veszik körül.

Meglehetősen esetlen feje feltűnően vastagabb, mint a nyaka, az arcorra elől tompa, szeme közepes nagyságú s a dobhártya megközelíti a szem nagyságát. Az arcorr felső és oldalsó részét nagy, kerek mellső homlokpajzs, egy kisebb homlokpajzs s egy-egy igen nagy, hosszú halántékpajzs borítja. A fejet különben felül apró, szabálytalan pajzsocskák fedik. A hátpáncél mindegyik lemezének közepe fekete, azután sárga- és feketeszegélyű. A haspáncélon egy széles, szabálytalan, sárgásszínű hosszanti csík fut végig; többi része fekete. Feje, nyaka és végtagjai szennyes zöldessárgák. Mustrázata különben nagyon változatos. Egyes példányok mellső lábain a karmoknak a száma is 4-re csökkenhet. De gyakran az is előfordul, hogy az egyik mellső lábnak 4, a másiknak 5 ujja vagy karma van. A nőstények abban különböznek a hímektől, hogy nagyságuk jelentékenyebb, farkuk pedig rövidebb s a tövénél vastagabb. Mindkét nem farkának csúcsán egy szarukarom van. A fiatal állatoknak zömökebb páncéljuk van, mint az öregeknek. Páncélja mintegy 20 cm hosszú lehet, de az Ioni-szigeteken sokkal nagyobbak is előfordulnak.

Teknősünk ősi hazája a Földközi-tenger északi részén fekvő országokban van, mégpedig csak a görög félszigeten és az Appennini-félszigeten s az ezekhez tartozó szigeteken. Tristram szerint előfordul, mégpedig nagy tömegben, Szíriában is. Bebizonyíthatóan s minden föltevés szerint is ősi időktől fogva lakott Görögországban, az Ioni-tenger szigetein, Dél-Magyarországon, Dalmáciában, Hercegovinában, Montenegróban, Albániában, Macedóniában, Bulgáriában, Romániában, Közép- és Dél-Itáliában, Korzikával és Szardíniával együtt, Sziciliában, végül a Baleárokon. Schreiber véleménye szerint sok vidéken aránylag nagyon régen mint tenyésztett állatot a szerzetesek honosították meg s azután elvadult. Száraz és bozótos vidékeken lakik s egyes helyeken igen nagy tömegben, így mindenekelőtt Dél-Itáliában, Dél-Dalmáciában, Hercegovinában, Görögországban és Mehádia környékén, a Domogled alján s itt különösen nagyra nő meg.

A meleget rendkívül szereti s ezért órákon keresztül a legnagyobb élvezettel sütkérezik a déli nap sugaraiban. Duméril Sziciliában, ahol mindenütt nagyon gyakori, az utak mentén találta sütkérezve s a nap annyira átmelegítette a lustálkodó páncélját, hogy nem bírta kezeit rajta tartani. Tommasini azonban határozottan azt állítja, hogy Hercegovinában nyár derekán, amikor a hőség elviselhetetlen lesz, sohasem lehet látni a sűrű bokrokon kívül s ezeket csak naplementekor hagyja el. Nagy melegben egész napra a talajba ássa magát. Sok fogságban tartott példány közül egyiknek a páncélja sem hevült át annyira, hogy az arcbőrön kellemes melegérzetet keltett volna. Tél felé mélyen beássák magukat a földbe, itt átalusszák a telet és csak áprilisban bujnak ismét elő.

A görögteknős tápláléka főleg különböző növények és gyümölcsök. Mellékesen elfogyasztja a csigákat, férgeket és rovarokat s ezért gyakran a hazájában is kertekbe viszik, hogy itt a kártékony rovarok elszaporodását megakadályozza, ami azonban sokszor azzal végződik, hogy a legszebb és legízletesebb növényeket lelegeli vagy letiporja. Az egyik, Görögországban honos rokonától (Testudo marginata) eltérően, mely Erber tapasztalatai szerint szigorúan növényi anyagokkal él, a mi teknősünk egyáltalán nem válogatós. „Az a tapasztalatom – írja Erber – hogy szereti fölfalni az emberi ürüléket, alaposan elvette az étvágyamat a teknőslevestől. Gyakran nagyobb tömegeiket láttam együtt, melyek éppen ez útálatos ételre gyűltek össze.” A fogságban tartott görögteknősök gyümölcsöt, salátát, a lóherét és pitypang leveleit eszik, de megeszik a tejbe vagy vízbe mártott fehérkenyeret, lisztkukacokat, gilisztákat, valamint nyershúst is s ilyen táplálék mellett kitünően tenyésznek. Ha pedig a hideg ellen megvédjük, akkor számos emberöltőn át kibírja a fogságban. Így Tschudi egy példányról emlékszik meg, mely egy Uri-kantonban lévő, Altorf melletti birtokon 100 esztendőnél hosszabb ideig élt.

A párosodás az első tavaszi napokon megy végbe, mely alkalommal gyakran hallani az állatok hangját is. A nőstények már májusban vagy júniusban lerakják gömbölyű, kemény fehérhéjú és kis diónagyságú 8–15 darab tojásukat. „Költőhelyül lehetőleg napos helyet választanak, hátulsó lábaikkal gödröt ásnak, belerakják tojásaikat, gondosan betakarják földdel s azután utódaik kikeltését a világ nagy éltetőjére, a napra bízzák. Szeptember első napjain megjelennek a fiatal teknősök, melyek akkorák, mint egy fél mogyoróhéj: a világ legaranyosabb apróságai.”

Ha teknősünknek teljes szabadságot adunk, akkor még az északi országokban is teljesen úgy érzi magát, mint otthon: szaporodik, vagy legalább is párosodik. Így Sundevall szerint a Svédország déli részén fekvő Kalmar környékén egy munkás két ilyen teknőst talált, melyek a fogságból szöktek meg és éppen párosodtak. Az egyenletesen és erősen fűtött szobában nem merül téli álomba, de akkor Fischer szerint nem él olyan hosszú ideig, mintha minden télen pihenést nyujtunk neki. Különben bármennyire is érzéketlen, a hosszabb ideig fagypont alatti hőmérsékletnek kitett fogoly teknősök rövidesen elpusztulnak. Csaknem egy esztendeig kibírják táplálkozás nélkül s a legborzasztóbb megcsonkításokat is elviselik előttünk megfoghatatlan közönyösséggel. Ha kiveszik babszemnagyságú agyvelejüket, akkor még 6 hónapig is csatangolnak; ha levágják a fejüket, akkor a szívük még 14 napig mozog s a levágott fejük még félóráig harapdál. Ilyen irányú vizsgálatokat Lippi végzett és Orioli számolt be róluk.

Érthető, hogy az olyan állat, melynek agyveleje ennyire alárendelt szerepet játszik, nem lehet felruházva magasabbrendű értelmi képességekkel. De bizonyos tanulékonyságot nem lehet megtagadni tőlük: valamennyi állatbarát, aki hosszabb ideig tartott szárazföldi teknősöket fogságban, azt állítja, hogy lassanként megszokják ápolójukat. Duméril megfigyeléseiből kitűnik, hogy teknősünk némelykor föl is ingerelhető. „Láttunk néhányszor két hímet – írja – melyek hihetetlen szívóssággal küzdöttek egy nőstény birtokáért. Kölcsönösen egymás nyakába haraptak, megpróbálták egymást fölfordítani s a viaskodást nem fejezték be addig, amíg a két küzdő valamelyike harcképtelenné nem vált. Megfigyelték, hogy az esetlen állatok párosodása csak sok eredménytelen próbálkozás után történik meg. Ennek azonban ellentmond Bauhof A. megfigyelése, aki a Raguza melletti S. Giacomo kolostorának udvarán sok teknőst tartott fogságban.

Tommasini, akinek éveken át nyilt alkalma teknősünk megfigyelésére, kitünő ismertetést nyujt az állat természetes életmódjáról. Hercegovina völgyeiben és hegyei között 500 m magasságig találta a görög teknősöket és megállapította, hogy ha a viszonyok megengedik, már nagyon korán, a Narenta alsó folyásánál március közepétől kezdve, abbahagyják téli álmukat s a napos helyeket keresik fel. Az állat látása gyenge, azért mindent ellenségnek tart, ami mozog. Ami mozdulatlan, arról addig nem vesz tudomást, amíg szaglószervével meg nem győződik mibenlétéről. Minden tárgyat, melyet szemével élvezhetőnek tart, orrával is megérinti, valamint azokat a helyeket, ahol előbb ehető dolog volt. Porba vagy földbe keveredett húsdarabokat ilyen módon könnyen megtalál, ha a szeme ebben nem is segített. Orrával megkülönbözteti a táplálékokat s kiválogatja a neki legjobban megfelelőt, még akkor is, ha előbb összekeverték.

Magyarország délkeleti részében a görögteknős mint valódi hegyi teknős él. Elterjedésének északi határát az Orsova és Mehádia közötti magas hegyek alkotják. Legtöbb van a Cserna völgyében. Itt a Testudo graeca var. Boettgeri Mojs. él. Nagyobb az igazi görögteknősöknél s mustrázata is eltérő. Hátpáncélja felül mérve 23 cm volt.

A görögteknőst Sziciliában és Olaszországban rendszeresen hordják a piacra, minthogy a húsát mindenütt megeszik s különösen sokra becsülik a belőle készült levest.

Szia!

Nem értek a teknősökhöz de kutattam és találtam egy válaszolót idézem őt:

" Az egyik gyakorikérdések topikban találtam még egy elég jó leírást a görög teknős tartásának mindennapjairól, ebből idéznék most neked: "Kedves kérdező!

Én nemrég kaptam 2 Görög szárazföldi teknőst. Idei alomból vannak, (5cm×3cm. Szerintem ez a teknős "olcsóbb". Mi azért nem vízben élő teknőst vettünk mert annak nagyobb a macerája.. fűteni kell a vizet, mert ha nem tüdőgyulladást kap és elpusztul. Cserélgesd a vizet mert az ételmaradék benne marad + az ürülék és a vízkő egy idő után,..meg na takarítani kell. A Szárazföldi Görög teknősnek fél havonta vagy havonta (havonta csak akkor inkább ha minden nap kiszedegeted az elfonnyadt elszáradt növényeket (kaját) és az ürülékét. Én ezt minden nap megteszem hogy ne "ússzanak" a trutyiban. Ezeknek nem kell víz, jobban mondva csak ivásra, az viszont elengedhetetlen! Mi ilyen Florimós tőzegföldet rakunk alájuk. Fontos hogy ne homokot, vagy amúgy még jó a kerti föld is, annyi a lényeg hogy ne legyen benne vegyszerek műtrágya és más káros anyagok. Lehet nekik adni salátát, lóherét, almát, cukkínít, pongyola pitypang levelét és a sárga virágát. Viszont kell nekik egy melegítő. Nappal bekapcsolva éjszakára ki kell húzni nekik hogy valahogy éreztethessük hogy itt az alvás ideje. Nagyon szeretnek túrni mindent : D lehet bele rakni az akváriumba kis követ kavicsokat kb. a legkisebbek is olyan 2,5cm eresek legyenek hogy még véletlen se tudja lenyelni! És persze hogy ne legyen éles, durva szélű kő mert megsértheti őket! A páncéljukat nem kell különösebben tisztítani...a vízben élő teknősöket viszont kell. Lehet "sétáltatni" a parkban vagy a szobában. Vigyázni kell a parkban hogy valami kutya oda ne jöjjön és meg ne egyen valami kis vicket vackot!! Otthon ha majd megszokja a hangodat megy utánad, otthon érdemes szem előtt tartani mert hamar ködé válik. Szeretni a kis sötét lyukakat. FIGYELEM! Meglepő de felfelé kiválóan tud mászni! Mi darabját állatkereskedésbe 19.000 Ft-ért vettük SZEMÉLYIGAZOLVÁNNYAL! Nagyon fontos a személyigazolvány mert anélkül illegális tartani, erre mindenki nagyon figyeljen oda!! (A tekik alsó páncéljáról van fotó)Jah és nem árt nekik egy UV-lámpa. Hadd sütkérezzenek.

Remélem tudtál valamit kiszemecskélni, de amúgy ha nem nézi a kezedet kajának akkor nem harap bele, de ha rátaposnak a lábadra az jobban fáj, szóval ha megharap nem nagy vész én csak nevettem : D

További szép napot!" "