Szerintetek élhetnek még valahol dinoszauruszok? Pl. az őserdő mélyén

Igen, abszolút, de nem az őserdőben, hanem általában politikusi pályán lehet találkozni velük!

Legszívesebben amerikai elnöknek jelöltetik magukat, de a kevésbé sikeresek alacsonyabb pocíciókban is előfordulnak.

5

Egy dínó sem élt az óceánokban vagy tudott jól úszni kivéve a pingvinek. A spinosaurus-féléknek is kell szárazföld csak rövid távon tudtak úszni.

"Tudom, hogy sokan a madarakat is dinoszauruszoknak tekintik, de én a klasszikus értelemben vett dínókra gondoltam."

Ez nem olyan, ami ízlés dolga, amit az egyén megítélése dönt ezt el, a madarak dinoszauruszok.

Nem rokonai azoknak, nem is leszármazottai, hanem maguk dinoszauruszok.

Taxonómiailag tudományos szinten nincs értelme dinoszauruszokról és madarakról beszélni, mert e kettő egy, de mivel a szélesebb társadalom mindennapi életét nem érinti, és mivel túlságosan meggyökeresedett ez a régtől kialakult rendszer, így nem érdemes ma már belenyúlni és változtatni rajta.

Éppen ezért paleontológusi szaknyelvben a modern terminológia úgy fogalmaz, hogy a kréta-tercier kihalási esemény során a nem-madár,

avagy a repülni nem képes dinoszauruszok haltak ki.

Vitatott, hogy honnantól számolhatjuk a dinoszauruszok megjelenését pontosan, de minimum 220 millió éve, míg a repülni képes dinoszauruszok változatos fajai pedig 150 millió éve megjelentek. Tehát kb. százmillió évvel már a kréta-tercier kihalási esemény előtt. A madarak tehát nem azután jelentek meg, hogy a meteorit becsapódott a Földre, korábban is léteztek repülni (nem csak siklani!) képes, és repülni nem képes fajok a dinoszauruszok között. A dinoszauruszok éppen ezért nem haltak ki, csupán az összes repülni nem képes fejlődési vonal. Ez egy egyedi csoport a dinoszauruszok között, hasonlóan, mint a sauropoda és a theropoda vonal is külön úton járt, mégis egyaránt dinoszauruszokként azonosítjuk őket.

Bár a köztudatba még mindig nem ment át, és hüllőszerű ábrázolásmódban vannak jelen, de a dinoszauruszok jelentős részéről ma már bizonyított, hogy tollasak voltak. A korszerű tudományos ábrázolásuk ez:

[link]

Még a tyranosaurus fiókái is tollassan születtek, amíg kamaszkorban el nem érték azt a testtömeget, ami már önmaga nyújtotta a stabil hőháztartást. (Hasonlóan például egy elefántnak sincs szüksége bundára.)

Ez el is vezet a következő ponthoz: a dinoszauruszok, vagy legalábbis egy részük biztosan melegvérű volt. A ma élő számtalan életforma közül kizárólag a madarak, és mi, emlősök vagyunk melegvérűek. Négykamrás szívük volt, szintén ahogyan ma egyedül csak a madaraknak és az emlősöknek, így nekünk is.

A csőr tesz különbséget? Számos dinoszauruszfajnak volt csőre.

Ne tévesszen meg a karmokban végződő karoknak és a fogas állkapocsnak a hiánya. A madarak embriójánál a fejlődés során egy pontig még három ujjban végződő karok vannak jelen, majd ezek közül forr össze két ujjnak a csontja, és alakul ki belőlük végül a szárny:

[link]

A harmadik ujj pedig most is ott van, karommal, nézd csak:

[link]

Továbbá a kutatások során csirkék DNS-láncának egy bizonyos, inaktív pontját aktiválva sikerült kezdetleges fogképződést is beindítani a embrióknál, illetve néhány csigolyáig a farokképződést is sikerült kiváltani. Ha pedig elképzelünk egy csirkét fogas állkapoccsal, három ujjú karokkal, és farokkal, akkor gyakorlatilag máris megkapjuk egy krétakori theropoda képét:

[link]

Éppen ezért nem lehet elvalasztani a madarakat a dinoszauruszoktól. Merthogy: meddig dinoszaurusz, és honnantól madár? A csőr miatt? Át korábban is jelen volt. A toll miatt? Az is elterjedt tulajdonság volt, és eredetileg nem a repülést segítette, hanem a testhőszabályozást, a melegvérűségből fakadóan, hasonlóan, mint az emlősök szőre (a kettő egyébként egyaránt a prototollakból alakult ki, minthogy az emlősök is ugyanoda vezethetőek vissza, de ebben az esetben csak rokoni kapcsolatról van szó.) A szárnyak miatt? Azok igazából karmos ujjakban végződő karok.

Ma a tudományos meghatározás az erre, hogy a madaraknál feltétel, hogy önerőből repülni képesek, vagy pedig az őseik valaha azok voltak.

Ezért mondjuk tehát, hogy a kréta-tercier kihalási esemény során az összes repülni nem képes, vagy nem-madár dinoszaurusz kihalt.

A repülni képes dinoszauruszok három olyan evolúciós előnnyel rendelkeztek, amik miatt megmaradtak a nehéz időkben. 1) A repülni képes voltukból fakadóan kistestű fajok voltak, így jelentősen kisebb volt a táplálékigényük. 2) A repülni tudásuk miatt sokkal könnyebben tudtak helyet változtatni táplálékforrás után kutatva. 3) És a legfontosabb: a dinoszauruszok többsége vagy kizárólag húsevő, vagy pedig kizárólag növényevő volt. A repülni képes dinoszauruszok ellenben mindenevők voltak. Az evolúció kiszelektálta a gyengébb túlélőképességű dinoszauruszokat.

"A dínó helyigényes, az őserdőben nem férne el, szűk a hely a fák között! Meg annyit enne, hogy a műholdképeken hamar kiszúrnák"

A dinoszauruszok kapcsán a köztudatban nyilván a legnagyobb fajok vannak jelen, de tudni kell, hogy a dinoszauruszok között is csak nagyon kis részt tettek ki a hatalmasra növő fajok. Ahogyan emlősök között is van elefánt és bálna, de a legtöbb faj jóval kisebbre nő náluk. Moszaszaurusz-félékből ugyanúgy élt 12 méteres óriás, mint alig 1 méteresre megnövő faj is - nyilván, utóbbiból sokkal nagyobb egyedszámmal. Ahogyan macskából is sokkal több él, mint tigrisből.

#9

Valójában általános értelemben a madarak, nem pedig maga a tyúk kifejezetten.