Mik a főbb azonosságok és főbb a külömbségek a vaddisznó és a házisertés testfelépítése között?

A házi sertés testét jóval kevesebb szőrzet (serte) borítja, mivel neki nem kell nap mint nap a szúrós bozótosokon keresztül mászkálnia. Ráadásul a párzás jogáért a házi sertés esetében nem kell harcokat vívniuk a kanoknak, így a mellső lábak külső oldalán a váll résznél a házi sertésnek nem kell pajzsot növesztenie ellenben a vaddisznó kanoknak. Ez a pajzs arra szolgál, hogy a verekedések során felfogják az agyar által okozott sérüléseket. Ez a pajzs lényegében úgy készül, hogy a kanok felsértik a fenyők kérgét, kicsurog a gyanta, annak neki dörgölőznek és a gyanta összeállva a kemény sertével egy pajzsot képez. A vaddisznó bőrének a színe is sötét, ami a rejtőzködést szolgálja. Ami még nagy különbség lehet, az a koponyaforma. Meglehet figyelni, hogy a vaddisznók koponyája szinte ásó formájú, a túrásra az erősen rögzült gyökerek felszakítására alakult ki. Ellenben az agyon szelektált házi disznóéval aminek nem kell sokat túrnia az élelemért. Van némi különbség a szaporulat számában is. Egy házi sertés sokkal több utódot képes felnevelni mint mondjuk a vad rokona. Agresszivitásbeli különbségek is vannak ami magától értetődő.

Fontos megjegyezni, hogy ha egy házi sertés kiszökik és menedéket talál az erdőben, akkor akár egy év alatt is képes úgy alkalmazkodni a környezeti adottságokhoz, hogy átalakuljon vaddisznóvá. Megváltoztatja a a szőrözöttségét és a koponya formáját is, egyszóval teljes mértékben visszavadul. A házi és a vad disznók képesek egymással párosodni is, ami az utódaikon meglátszik. Az utódok világosabb színűek, foltosak, a vadásznyelv babos-nak nevezi őket.