Aki szokott keltetni, megírná, hogy a sok csirketojásból a tapasztalata szerint hány % lesz kakas?

Kb. 50-50% a kelési arány. Vannak népi regék arról, hogy bizonyos fajtáknál a tojás alakjából már előre megmondod, milyen nemű lesz, de az leginkább rege, nem megbízható, ráadásul az nem változtat azon a tényen, hogy a tojások fele kakast fog eredményezni, ha kakas is volt a tojó körül.

Kb. a fele kakas, a fele tyúk, mivel tyúkra többre van szükség, ezért az alábbi megoldásokhoz lehet folyamodni:

1. Még félig sci-fi technológia, de állítólag már a tojásban megállapítható genetikai vizsgálattal a nem, tudod, melyik tojás legyen inkább rántotta.

2. Nagyiparban ugye azt szokták csinálni, hogy keltetés után egyből bedarálják a leendő kiskakasokat.

3. Vidéken meg az a megoldás, hogy a leendő kakast eladják annak, akinek szüksége van rá, vagy még fiatal korában pörkölt lesz belőle, amikor még nem párzik, nincs annyi dominanciaharc és gyorsabban is fő a húsa.

Ui.: Semmi köze nincs a reprodukciónak ahhoz, hogy mennyi tyúkhoz mennyi kakas "elég". Kakasból azért nem tartunk sokat, mert egymást is gyilkolják, a tyúkokat is stresszelik, meg a szomszédok sem örülnek, ha kánonban kukorékolnak.

Az, hogy nem kell annyi kakas, mint amennyi tyúk, nem jelenti, hogy kevesebb születik. Lásd pl. az oroszlánoknál, ott is fele-fele a kölykezés, csak a hímeket amint érettek, elhajtják a környékről, hogy csajozzanak máshol. De az elefántok is ezt csinálják, a bikák amint önállóak, mennek egyedül lófrálni, amikor párzás van, teszik a dolgukat, aztán továbbállnak.

#5 Én legutóbb egy német kutatásról hallottam, nyilván nem fotókról határozod meg "ránézésre" (gondolj bele, ha van 1000 tojásod, akkor nem böngészgeted az 1000 képet, hanem kell egy feldolgozó algoritmus is a fotókhoz). Öreganyám a mai napig hiszi, hogy a kerekebb tojásból jérce lesz, gyöngyinél ez pl. már nem működik. :) Görögdinnyénél igen, a kerekebb az édesebb, nem annyira vizes, és amin az nő, annak a virága a "nőnemű", a hosszúkás a vizesebb, "hímnemű". :D

Nem ilyen képből határozza meg a genetikai vizsgálat, hanem a biokémiai összetételből. Többet erre ne kérdezz, inkább angolul guglizz, mert én sem értek ennél jobban hozzá, csak néha a tech-tudomány rovatban olvasok hasonlót.

De alapból azt szerintem készpénznek veheted, hogy nincs olyan állat, ami (ha létezik esetében két nem) ne kb. 50-50%-ban oszlanának el a nemek. A későbbi eloszlás mástól függ:

- pl. kakasnál az emberi beavatkozásnál, mivel háziállat, mi végezzük a természet helyett a populációkontrollt

- vannak ugye rovarok/pókok, akiknél a nőstény megeszi a hímet az utódnemzés során a tápanyagért

- rengeteg fajnál a hímek többet harcolnak más fajokkal meg egymással is, többet halnak

- vannak fajok, ahol tudnak nemet váltani

- embereknél meg látod, hogy ha nincs háború, akkor is tovább élnek a nők, meg többnyire vakmerőbbek/hülyébbek a férfiak (bár megjegyzem, pont az embernél a születésszám elvileg nagyon picit, tized/század/ezrelékszázalék szinten a férfiak javára tolódik - mégis több nő él a Földön, mint férfi)

Születéskor minden fajnál 50-50% kb. az arány, csak később a természet (háziállat számára a gazdája a "természet") ezt utólag szabályozza.

Nálunk majdnem mindig több lett a kakas, sőt olyan is volt, hogy 6-7 kakas mellett lett 1-2 tojó...

De volt olyan is, hogy a 10 csibéből lett 10 tojónk:)