A szivacsok diffúzióval lélegeznek. Hogyan kell ezt elképzelni?

google!!!!!

vagy biosztanár!!

képzelj magad elé egy koncert küzdőteret.

teljesen tele van, szinte nincs az emberek között hely.

mégis, ha egy kellően lelkes ember nekiindul hátulról előre, akkor keresztül tud furakodni a tömegen egészen az első sorig.

a diffuzió is valami hasonló.

Az valami nyomáskülönbségen alapuló dolog, ez van a szélnél is, nem teljesen ugyanaz de leírom hátha segít.

Szal a szél úgy keletkezik (diffúzió), hogy van a hideg levegő és van a meleg. A hideg levegő nek nagy a sűrűsége, így kisebb hely van a részecskéknek. A meleg levegő részecskéi között viszont sok hely van, és mivel a hideg levegő részecskéi is sok helyet akarnak, a hideg elindul a meleg felé.

Valahogy így van ez a halaknál is, vagyis persze nem teljesen ugyanígy, de az is nyomáskülönbségen alapul.

Jaj előző vagyok véletlenül halat írtam am tom h szivacsok...

Szal valami ilyesmi a szivacsoknál is.

Szerintem hasonló az emberi veséhez, vizeletkiválasztásnál : A vér ahhoz hogy át tudjon jutni a vesébe, a vesébe menő ér átmérője nagyobb mint a kimenő ér átmérője ezzel, nyomás különbséget hozva létre, segíti hogy az érgomolyag fala csakis a kis molekulájú anyagokat engedje át, a nagy molekulájukat (pl plazma, ezért nem pisilsz jobb esetben véreset) pedig megfogja (a vér alakos elemei, ilyen pl a fehérje)

De bővebben:

vese valódi vérszűrő. Anatómiailag két részét különböztetjük meg, a külső világos kéregállományt és a belső, sötét, kevésbé tömött velőállományt. Utóbbit ún. piramisok tagolják több egységre. A piramisok lekerekített csúcsait papillának nevezik. Az innen cseppenként ürülő vizeletet a közvetlenül a papillák alatt elhelyezkedő vesekelyhek gyűjtik össze. A kis kelyhek egy nagy közös üregben, a vesemedencében egyesülnek.

A vese vizeletképző rendszerének egysége a kéregállományban elhelyezkedő, mikrosz-kopikus nagyságú nefron, ami a Malpighi-testecskékből, az elsőrendű kanyarulatos csatornából, a Henle-kacsból és a másodlagos kanyarulatos csatornából áll. A Malphigi-testecs-két érgomolyagot képező hajszálerek és egy ezt körülvevő kettős falú tömlő, a Bowman-tok alkotja. Ezekből épül fel a valódi mikroszkopikus vérszűrő egység. A vérből kiszűrt anyagok a hajszálérből kilépve a Bowman-tokon keresztül a vesetubulusokba kerülnek. Ezek egyesülve a kelyhek papillájába juttatják a szűrletet.

A Bowman-tokban lévő hajszálér-kacsokba egy artéria juttatja el a vért és egy másik artéria vezeti el onnan. A Bowman-tok hajszálerei a filtráció (szűrés) miatt a felszín növelése érdekében ágas-bogas hálózatot képeznek. A két vesevénához csatlakozó visszerek a salakanyagoktól már megtisztított vért szállítják, és a veseartériát kísérik a vese belső felszínén, majd az alsó üreges visszérbe ömlenek. A vese által termelt vizelet a húgyutakon keresztül távozik, amit a vesemedence, a húgyvezeték, a húgyhólyag és a húgycső alkot.

Ha nem egyetemi, vagy fősulis dologhoz kell szerintem, ha ehhez hasonlítod, nagy baj nem lehet, hiszen ez is biológia... bár ez legyen inkább az utolsó mentsvárad, ha nem találnál mást addig!

a szervezet nyomáskülönbségen alapuló gázcseréje, az oxigénfelvételt és a szén-dioxid-leadást végző folyamata. 1. A növények légzése a bőrszövet-rendszeren v. a gázcserenyílásokon át, a mocsári növényeken az ún. légzőgyökereken keresztül megy végbe. 2. Az alacsonyabb rendű állatoknak légzőszerveik nincsenek, a testfelületükön át végzik a gázcserét (diffúz légzés); a gázok a nyomáskülönbség révén terjednek sejtről sejtre (pl. egysejtűek, szivacsok, csalánozók és a férgek); a gyűrűsférgek dús érhálózatú kültakaróján át megy végbe a légzés, az erekben levő folyadék vérfestéke szállítja az oxigént. A magasabb rendű állatok légzőszervekkel lélegeznek, a gázok szállításában jelentős szerep jut a keringési rendszernek. A légzés több szakaszból áll: a külső légzés a környezet és a légzőszerv között megy végbe, ezt a légzőmozgásokat lérehozó bordaközi izmok, valamint a rekeszizom teszi lehetővé; a belső légzés a testfolyadékok és a szövetek közötti gázcsere, amelyben jelentős szerepe van a vérfestéknek (hemoglobin). A légzéssel felvett oxigén teszi lehetővé a sejtekben végbemenő biológiai oxidációi. (légzőkészülék)

Google: diffúz légzés. Ennyi.

Diffúzió

Kis anyagi részecskék (atomok, molekulák, elektronok stb.) áramlása, melyet az illető részecskék helytől függően változó koncentrációja okoz. Az áramlás mindig a nagyobb koncentrációjú helyről a kisebb koncentrációjú hely felé történik. Az áramlás nagysága, intenzitása arányos az egységnyi hosszra eső koncentrációváltozással. Az arányossági tényező a diffúziós állandó, amely erősen függ a hőmérséklettől. A diffúzió jelentős szerepet játszik a félvezető eszközök gyártástechnológiájában. Az adalékanyagokat a félvezető kristályba nagyon gyakran diffúzió segítségével viszik be. A töltéshordozók diffúziója jelentős szerepet játszik a félvezető eszközök működésében.

[link]