Milyen emberre veszélyes állat él a Balatonban? Fotos lenne mert oda is elmegyünk néhány napra.

Este a Sarki Ervin😂,

Na de most komolyan .családommal itt élek 7-8 éve és taln egyszer kétszer vágta meg a kagyló a lábam.de thhermészetesen nem haltam bele.szóval nem kell izgulni hogy a Balaton lesz a halálod hely.

Őshonos halak: Harcsa néhány mázsás is lehet, de a fogazat majdnem teljes hiánya miatt egészben nyel, több mázsás példány sem képes néhány kilósnál nagyobb zsákmányt ejteni, így emberből legfeljebb csecsemőre lenne veszélyes (egyéb melegvérűből kacsát, pincsikutyát, ilyesmi mérettartományt bír szájba venni és lenyelni). Ún gerebenfogsora van, ez sok picike tüske, az elkapott halak kicsúszásának gátlására elég. Állítólag volt olyan hogy csónakból lábát vízbe lógatva alvó halászt tévedésből berántott, de a harcsa valószínűleg jobban megijedt. Csuka csak 10-20 kiló, és ez sem rág/tép, de van néhány éles fog is a szájában, horgász kezén csúnya vágásokat ejthet ha nem vigyáz. Vágódurbincs és törpeharcsa maroknyi kis halak, uszonyaik tövén egy-egy kis tüske (bognártüske), a durbincs "arca" fogaskerékszerűen recés; kézzel megszorítva kisebb szúrást vagy karcolást okozhat a horgászoknak.

Kagylók: Főleg kis lejtésű parton okozhat vágást vízbe merészkedéskor, de óvatos járással elkerülhető a sérülés. Beljebb gázolva csökken a sérülés esélye, mert a testsúly nagy része nem nehezedik a talpra, így nem taposhat olyan erővel a kagylóra, hogy vágást okozzon. Egészséges kondícióval kiegyensúlyozott, harmonikus mozgás és körültekintés a hasonló sérülések java részét kizárja nemcsak kagylók esetén.

Őshonos élősködők: a bögölyök (legyek) csípése kissé fájdalmas de gyorsan múlik, a szúnyogoké néha szinte észrevehetetlen de sokáig viszkethet. Megesik hogy a partra érkezve órákig egy darab bögöly sem látható, de egy fürdés után megjelenhetnek (valószínűleg a vizes bőr illata vonzza őket messziről). Pióca sokféle van, a nagyobbak csípése általában nem gyullad be és viszket úgy, mint egy szúnyogcsípés. Az apró piócák már kellemetlenebbek, és sűrű hínárosban néhol egy egész csomót lehet kapni. Parton esetleg a kullancs lehet legrosszabb, ezek sűrű fűben fordulnak elő leginkább. Belső férget főleg rossz minőségű hús vagy erősen mocskos víz fogyasztásával lehet kapni; csak kellően tiszta vizet és kicsattanóan egészséges halat fogyasszunk el, körültekintően. Persze sütve-főzve ez sem tűnik fontosnak.

Betegségek (baktériumok, gombák, protisták, vírusok): Az olyan mindenütt előforduló talajlakó baktériumok, mint pl tetanusz vagy antrax, nem élősködők és természethez közelebb nincsenek akkora tömegben hogy betegség kialakulásához vezessenek; kritikus területek az emberi települések és tevékenységek környéke, főleg a tömeges állattartás. A veszettség vírusa szinte csak veszett állat harapásával kapható el, s bár az emberek 90%-a immunis rá, nem szokás kilottózni a végeredményt, mert a maradék 10% garantáltan belehal. Általában egy közfürdő, egy konditerem, egy áruház, vagy akár kórház sokszorosan veszélyesebb betegség szempontjából, mint egy tisztább vízpart. Kerüljük a létesítmények közvetlen közelét (főleg szeméttelepek, sertéstelepek, szennyvíztisztítók, stb). Szintén kerüljük az olyan partszakaszt, ahol dög rohad a vízben. Ha valaki erősen lerobbant (tehát átlagnak megfelelően "normális") életmód után szeretne kondícióba jönni, igyekezzen figyelni mindenre nagyon, és csak fokozatosan!

"Import" veszélyek: Hobbiállatartók, terraristák néha elengednek főleg kisebb termetű trópusi állatokat, ám azok nem képesek szaporodni hideg éghajlaton, legkésőbb télen el is pusztulnak (a tengeri állatok jó része édesvízben akár már aznap). Piranha sokféle van, főleg a kagylóevőknek a héjak feltörése miatt van olyan erős foga, hogy pecás ujján csúnya sebet ejthet ha nem óvatos. A kofferhalak elfogyasztva mérgezőek, de ezek nem húzzák sokáig édesvízben. Néhány tengeri és trópusi, főleg ausztrál kígyó lehet komolyan életveszélyes 50-80% halálozási aránnyal; de ezek mind feltűnően különböznek a "magyar" kígyóktól. Medúzából és tengeri csigából szintén létezik életveszélyes, de ezek gyorsan elpusztulnak a Balatonban. Pók, skorpió nincs emberre kimondottan életveszélyes, legmérgezőbb egy közel-keleti skorpió és egy ausztrál pókfaj, de ezektől is inkább csak betegebb vagy túlérzékenyebb emberek halhatnak meg. Betegségek importálása az éghajlatt miatt ugyancsak problémás. A legterjedékenyebb malária épp az amitől kár pánikolni, az influenzához hasonlóan "súlyos", és nem is mutálódik könyen, mert nem vírus hanem egysejtű okozza. Ha már trópusi betegség, akkor álomkór (legyekkel terjedő egysejtű) vagy az ebola (emberről-emberre vírus) nyerő magas halálozási aránnyal, de ezek nehezebben terjednek, és főleg az álomkór nem szereti a hideget.

"Piranha sokféle van, főleg a kagylóevőknek a héjak feltörése miatt van olyan erős foga"

nem kagylóevők, hanem magevők,gyümölcsevők de igazából a húst is elfogyasztják

"legkésőbb télen el is pusztulnak"

a halak nagy része igen, de a teknősök(pl aligátorteknős,ékszerteknős) nem fog elpusztulni