Hogyan/Mivel szereljem fel az akváriumomat (120l)?

Szűrésnél tényleg érdemes külső szűrőben gondolkodni, amennyiben több növényt szeretnél. A növényzet stabilabb áramlást igényel, a növényzet miatti erősebb fény könnyen algásodáshoz vezet, amennyiben nem hatékony, a halaktól származó ammónia lebomlása.

Nálunk általában a német márkákat preferáljak, eheim, jbl, tetra, kinaiból van az atman ami még jó, talán még az aqua nova amihez lehet kapni mindent, és régi cég. 300 liter fölött érdemes külső szűrőt csinálni, de ott sem lesz olcsó, ha valaki minőséget akar, nem egy tákolt valamit, akkor annak is van ára, mondjuk 20-30.000ft körül meg lehet építeni egy 30 literes, hordós, zárt rendszerűt, kerámia tengelyes pumpával, kb 5 liter biológiai töltettel.

900 liter/óra teljesítményre kiirt külső szűrő kell, ha nagyobb az sem gond, mivel vannak csapok, lehet zárni a nyomó ágat amennyire csak kell.

Biológiai szűrőanyag tekintetében a habkő szerű, porózus szerkezetű anyagok nyerők, kimérve 2000ft körül indul az 1.5 cm hengerekből álló siporax, én ezt használom, bevált sokaknál.

Külsőnél mindig az van, hogy jobb használtan venni inkább, mint építeni, nekem 2 alkalommal sikerült kifogni használtan jót, fél árban vettem őket.

-------------------

A halak létszáma összetett dolog, elsősorban az öntisztulás mértéke mérvadó, dolog van, az egyik a heti részleges vízcsere, akkor nyerő ha 1 hét alatt nem képződik több salak anyag mint amennyi el lett távolítva, példa 25 mg/liter a nitrát, részleges csere után 20, a következő héten csere után 23... stb tehát halmozódhat hétről hétre, a halfaj kényességén múlik, hogy menyi idő, lehet 1 év, lehet több, de egyszer csak elkezdenek fogyni a halak, a gyomrukba vízzel került nitrát nitritre bomlik, a vér áramba kerül, gátolja az oxigén szállítást, a halak hánykolódnak majd elpusztulnak.

Nitrát csökkentők az algák, erősebb fénynél, gyengébb szűrésnél, vagy a fénycső alatti tárgyakon inkább zöldek vannak, lejjebb, vagy erős szűrésnél, gyengébb fénynél sötétebb algák gyakoriak pl ecset alga.

Vannak a növények, akkor jó, ha van mit metszeni, önmagában a növényzet semmi, nem csökkent nitrátot. A kézzel fogható, szemmel látható növényi növekedés ami nitrátot, foszfátot, káliumot, kalciumot, magnéziumot, ként, vasat, stb stb kb 20 elemet használ, aminek egy része keletkezett az akváriumban, a másik része adagolt, az adagolt rész átlag egy halak trágyázásán alapuló akváriumban káliumból, és micro elemekből áll, nitrát, foszfát mentes növénytáp.

Világítás, egy akváriumba lument, fényerőt kell adni, ez diktál egy növekedési ütemet, ami az algákra, és a növényekre vonatkozik.

Vannak összefüggések:

Alacsony fényerő-kevés növény-gyenge növényi növekedés=gyenge öntisztulás, kevés hal lehet.

Közepes fényerő-jó öntisztulás- erős növényi növekedés=itt lehet a legtöbb hal, jól választott növényzetnél.

Erős fény-jó öntisztulás, erős növényi növekedés, viszont az algák is nőnek=kevés hal lehet.

Intenzív fény- gyors növényi növekedés- minimális hal lehet plusz jobb a halaktól származó első körben ammóniával induló nitrogén vegyületet, amiből baktériumok által nitrát lesz teljesen 0 körülire redukálni, ultra erős túlméterezett szűréssel, esetleg kémiai szűrőanyaggal. Intenzív fénynél inkább csak nitrát van adagolva, kicsi ammónia is bekavar, így nem díjazza a rendszer a sok halat, mellé co2 is kell.

A fénycső szerelés ilyen: [link]

Lumenbe, fényerőben mérve, 20 lumen körül gyenge fény, 30-tól közepes, 40-től erős, 50 felé intenzív.

Közepes fényerővel nagyon nem lehet mellé lőni.

Fényerő kontra növények, 4 típus van, és két fajta növény. van: alacsony, közepes, erős fényhez javasolt, plusz van aminek intenzív fényhez, és co2 beoldáshoz kötött a tartása.

Mondhatni félépítésre 2 fajta növény van, van a bokros, talajhoz kötött, metszéssel nem szaporíthatóak, rizómából szaporodnak, vagy indával, ha lemetszel egy levelet elpusztul. Vannak a tőosztással szaporítható növények, ezek nem igényelnek feltétlen leültetést, nem hoznak indákat, bárhol ketté vágod a növényt amit levágtál életképes, akár egy fára is lehet kötözni a fénycső alá, lég gyökereket eresztenek, pl indiai vízi csillag, kocsány nélküli ambulia, bacopa, stb gyenge fénynél az alsó részük nem lesz szép.

-----------------------

Levegőztetés, egy csendes megoldás a felszín fodrozása, berajzoltam egy képet régebben: [link]

Buborékokat én nem adok egyik akváriumba sem, van néha olyan, hogy nincs időm metszeni, megtöltik a növények az akvákat ilyenkor bedobok egy porlasztó követ, a növények este oxigén fogyasztók lesznek, igy ha sok növény van rendszeresen metszeni kell, főleg nyáron ha melegebb az akva vize.

---------------

Kipusztultak a növényeid, egy növényi tápanyag sort kell kirakni, a halaktól keletkezett ammóniával indul ami baktériumok által nitrát lesz, mellé szabadul fel még foszfát, némi kálium is, de a kálium nincs arányban a nitráttal így azt már adagolni kell, kellenek még micro elemek, ezekből mindig hiány van, mezo elemek, csapvíznél van elég a csapvízben.

Egy átlagos akváriumban, közepes fényig, elég egy kiegészítő táp, pl profito, bokros növényekhez lehet nyomni a talajba tápot.

Én úgy barkácsoltam szűrést, hogy az akváriumom oldalára fúrattam egy 55 mm átmérőjű lyukat. Mellé tettem egy 60 literes fehér műanyag hordót. Ez nem túl esztétikus, mert a hordó szem előtt van, de jóval nagyobb hatásfokkal szűr, mint egy gyári külső szűrő, hiszen ez bazi nagy és annyi szűrőanyagot teszek bele, amennyit csak akarok.

Kellett egy PVC idomot venni, amit az üvegen lévő lyukra csavaroztam rá, majd abba beletekertem egy 40mm-es flexibilis PVC lefolyó csövet - ez szintén fehér színű - ezen folyik le a víz a hordóba. A hordóból pedig egy vízpumpa nyomja fel a vizet az akváriumba, egy ujjnyi vastag gumi slagon át.

3 akváriumom működik így, egy 250 literes, egy 200 literes és egy 80 literes. A 80 literes mellett is 60 literes hordó van, mert így legalább több víz van bennük összesen, emiatt atomstabil az is.

Amikor vizet cserélek, vagy pótlom az elpárolgott vizet, csak a hordóval foglalkozom, abba öntök új vizet, így az akváriumban a talaj nem keveredik fel, mert az akváriumhoz hozzá sem nyúlok. Könnyű így a vízcsere is és a halakat se stresszelem.

Kétféle növény van, és kétféleképpen lehet tápozni.

Vannak a rizómából, gyöktörzsből szaporítható növények, őket ajánlatos a talajból is táplálni, sok halnál, amikor a halak adják a növényeknek főként a nitrátot, elég egy micro elemes tápgolyó, erre talán a leg népszerűbb a jbl kugeln.

Kevés halnál, garnéláknál, alacsony keletkező nitrát szintnél, mehet a talajba macro elem is, a leg alapabb talán a neptun aquaplant, volt aki vett panzit, kibontva neptun volt, én ilyen csomagban veszem: [link] 100ft-os cucc.

Vannak a tő osztással szaporítható növények, ezeknek zöme lég gyökeret ereszt, ha talajból is vannak táplálva akkor nem, viszont ilyenkor több tápanyag marad a vízben, nagyobb az algásodás esélye. A tő osztással szaporíthatók bárhol elvághatóak, amit levágtál leülteted, vagy leterheled, pl indiai vízi csillag, kocsány nélküli ambulia, tüskés hínár.

Valahogy akkor jó, ha sikerül megsaccolni mihez kell npk a talajba, mihez csak micro elem, de olyan is van, hogy semmi nem kell.

Példa egy nano halas akváriumba biztos, hogy kell +npk forrás, adható a vízbe is, vannak komplex nitrátos tápok, a talajba adva kevesebb lég gyökér lesz, sokan nem szeretik.

Pl Rotala rotundifolia: [link] azok a lelógók a lég gyökerek, nincs leültetve a növény, egy kerámia hengert húztam a szárára, és bedobtam hátra.

Nálam fele növény talajból is, fele csak simán bedobva, a szár osztással szaporíthatóak zöme nincs leültetve, ők az algák ellenfelei.