Egy 54 literes akváriumot szeretnék létrehozni, milyen világítást vegyek bele? Nem szeretném hogy zöld legyen a víz meg algás. Több infó bent.

Láttam tegnap a kérdésed, írtam választ csak hosszú lett ezért kitöröltem, írtam másikat na az még hosszabb lett, megint kitöröltem, gondoltam hátha valaki egyszerűbben leírja legalább egy részét .

Nem jött válasz, van még jócskán a munkaidőből, nekirugaszkodom megpróbálom besűríteni.

Fénycső, watt/ liter. Ha egy sima, nem akvarisztikai fényforrást teszel az akva fölé akkor minden növény tönkre megy, mivel nem tartalmazza a növényeknek hasznos színeket, „színspektrumot”

Egy nappali csőben kevesebb a növényeknek szükséges kék, piros szín, fotóztam egy katalógusból: [link]

Bal oldalon nappali cső, jobb oldalon növényes.

Tehát az, hogy te 48 watt fényt akarsz még nem jelent semmit, a fénycső dobozokon lévő grafikon mondja meg, hogy az a fénycső menyire hasznos a növényeknek, milyen arányban tartalmazza a két fontos spektrumot.

A nagy wattszám, lumen, azaz fényerő, abban segít, hogy egyenletesen be legyen világítva az akva mindenhova eljusson a fény, a színspektrum adja a növények tápanyag felvételi sebességét.

Ha a sebesség túl gyors, sok kék és piros szint tartalmaznak a fénycsövek akkor optimalizálni kell a tápanyag összetételt is, serkenteni kell a növényeket, hogy minél előbb vegyék fel a keletkezett vagy bevitt tápanyag menyiséget, ha ez nem sikerül akkor jön az alga a tápanyag feleslegre, jut neki is belőle. Gyorsításra carbot (szénforrást) vagy co2 rendszert használnak vagy mindkettőt.

A co2 rendszer nagy óvatosságot igényel, leviheti a ph értéket olyan alacsonyra ami végzetes az élőlényeknek, növényeknek, halaknak, gerincteleneknek egyaránt.

A színspektrumról itt olvashatsz: [link]

A nappali csövek sok zöld szint tartalmaznak ezért valósághűbb amit látunk, a növényes csövek színeznek, rózsaszínre, lilásra annak függvényében melyik szín dominál jobban.

Ez volt a fény, a legrövidebb verzió.

….................................

Alga.

Első és fő oka az ammónia, másodsorban a tápanyag felesleg, harmadsorban a túl sok fény, (sok főleg kék tartomány) esetleg egyes fajokat be lehet hurcolni.

Az algának mindegy a fény, kevéssel is beéri.

Egy alul világított akvában még több alga is lehet mint a jól megvilágított akvában mivel ha nem kapják meg a növények a megfelelő fényt akkor esélytelenek teljesen az algával szemben.

Az alga első időszakban kritikus, csak a nagyon egészséges növények tudják felvenni az ammóniát, ellentétben az ammóniummal, savas ph értéken nem ammónia van hanem ammónium ami első rendű növényi tápanyag, utána kezdik felvenni a vízbe adott növénytápot , használni az esetleges nitrát tartalmát. Viszont! Ez nitrát felesleget eredményez ami szintén kedvezhet az algáknak.

A savas kémhatás kevert vízzel lehet előidézni, ami ion cserélt vizet 5 ph, vagy R.O víz és csapvíz 7-7.5 ph keveréke.

A kémhatás szinten tartását nehezíti, hogy némelyik ajzat emeli a ph szintet több hétig. Co2 rendszerrel szinten tartható a ph, de mint írtam komoly utána járást igényel.

Fentiekből adódik legjobb kivonni a képletből az ammóniát, vagy redukálni a szintjét, a növényeket növekedésre serkenteni már az elején.

Normál indításnál kerülni kell az emersen termesztett növényeket, mivel nekik át kell állni, később célszerű beültetni őket.

Ammónia redukálására, erős biológiai védekezés, tehát jó szűrő.

Lehet kémiai védekezés az első időszakban.

Lehet vegyi, azaz megfelelő víz előkészítők használata.

Baktérium kultúra napi szintű adagolása.

Növényeknek megfelelő tápozás az elejétől.

Be áldozható növény ami felvesz minden keletkező vagy beadott plusz tápanyagot, pl vallisneria.

Irmán tovább de lejár a munkaidőm, ha van kérdésed irj, de csak hétfőn tudok válaszolni este munkaidőben.

Ez most tényleg rövid lett! Nem érheti szó a ház elejét:)

Bocs a ha valamit félre írtam, mellé gépeltem.

Ja kimaradt pár dolog.

Iwagumi stilus, az a legnehezebb növényes akvarisztikai ág, pici apró fűből, kövekből áll, kicsi a növekedési ütem, így körülményes a tápozás, jórészt mocsári, parton növő fűfélék amik rosszul tűrik a víz alatti létet co2 nélkül.

Nehézkes az utólagos korrigálás, körülményes a metszés, talajporszívózás. Nagy figyelmet igényel, hogy ne maradjon benn metszésnél növényi hulladék ami bomlásával algásítja a talajtakarót.

Eheim Classic 2213, annak jó akinek van esetleg otthon töltete, rendelkezik szivacs táblával, töltet nélkül egy olcsó alternatíva 16000ft körül, töltettel már 22 e ft felett van, szinte nincs ülepítő része, alul folyik be a víz.

A modernebb szűrőknél föntről folyik be a víz, 2-3 literrel nagyobb a vödör mint a kosarak mérete, így kevesebb gondozást igényelnek.

Ha ingyen adnák biztos vennék, bevállalnám a légtelenítési macerát(nincs önfeltöltő) meg a gyakoribb szűrőtakarítást,(bemegy a kosz alul de nincs neki hely) de mivel pénzt kérnek érte így én legalábbis kihagyom.

"Tetra Tec EX700 vagy Atman CF600 esetleg CF800."

A külső szűrőknél egy fontos dolog van, kenni kell a tömítéseket már az első üzembe helyezés előtt, ha ez megvan, indulásnál nem gyári hibás a szűrő, nincs havonta takarítva, minél ritkábban kell, akkor sok évig mennek.

Irt ide már olyan akinek 25 évet dolgozott a külső szűrője mire úgy döntött lecseréli, ritkán nyúlt hozzá.

Van a perlon vattás agyon fojtom a szűrőt csapat, azok meg állandóan cserélgetik a szűrőket, sűrűn takarítják, szedik szét, cserélgetik a kémiai töltetet meg a perlont, panaszkodnak a szivárgásra.

Náluk nem megy annyi időt a szűrő.

A szűrő kosarat, nyomó ágat, esőztető csövet lehet takarítani sűrűn, magát a szűrőt nem célszerű akkor bármelyik probléma mentes sokáig.

A töltet fojtásán is sok múlik.

23 körül kapsz simán tetracec 600-700 szűrőt, vagy a JBl e 700 is 24 körül van, tehát ugyanannyi mint az eheim.

Eheimbe egy hasonló volumen mint a jbl vagy a tetra 35000ft.

Talajnak tömbfajta lehetőség van, dombok nélkül ha 5 cm ajzattál számolsz akkor 9 liter ajzat kell.

Növények szempontjából jók az agyag talajok könyen tudnak haladni a gyökerek, jbl manado, pro soil stb általános akváriumi talajok.

Van az apro hengerelt bazalt, az már nehezebb a növények gyökerének.

Vannak még az osztályozott kvarc homok talajok, azok már olcsóbban, mm van megadva szemcse méretnek.

Van a rostált, ecetes vízben főzött sóder, azt néha lazítani kell a növények gyökere körül.

Aztán meg van a kombinálás amikor köveket meg kétfajta talajt vagy akármit kombinálsz.

Példa ez egy kis garnélás, tettem bele bazalt köveket, mandot, rostált sódert, ilyen mixelt tokkal vonóval 14000ft váza helyett tökéletes akvárium.

[link]

[link]

[link]

[link]