Mi az a kelvin?

A fénycsövekre jellemző kelvin nem a hőmérsékletet jelzi, hanem a színspektrumot, ez egy másik kelvin.

A lényege az, hogy a növényeknek csak bizonyos hullámhosszú fény a megfelelő, azt tudja hasznosítani.

Itt láthatod, hogy mi ez a tartomány és mik ezek a fények:

[link]

Láthatod, hogy a piros és kék hullámhossz szükséges nekik.

A 6400 kelvines Daylight megnevezésű csövek közelítik ezt meg a legjobban, ezek utánozzák a napfényt.

Erről van szó:

[link]

A kelvin az a fénynek a színhőmérséklete, ami lehet sárgás, fehéres, kékes. Ezek a legáltalánosabbak:

2700K izzó (warm white) hangulatos sárgás lakásvilágítás ez a korai napfelkelte fényét akarja utánozni.

4200K izzó (cool white) fehérebb lakásvilágítás

6500K izzó (daylight) vakítóan fehér fény, ez a déli napsütést akarja utánozni.

10000K izzó (blue sky) kékesfehér fénnyel világít, a magas hegyeken, vagy a tengernél van ilyen "északi" kékes napsütés.

Ezen a két képen jól látszik a lámpák fénye:

[link]

Persze a 2700K nem ennyire durván sárga, inkább ilyen:

4000K - 3000K - 2700K:

[link]

Tehát ilyen színben világítanak az izzók:

[link]

Növényekhez 6500K daylightot, és 3000K csövet használnak, de a 3000 K-t azt még speciálisan színezik is, hogy rózsaszín legyen és ne sárga.

A színspektrum az nem kelvin, hanem az a fény hullámhossza nanométerben.

Például van a déli napsütés: Ha a napnak a fényét te fogod, és egy prizmával felbontod, akkor megkapod a szivárvány összes színét, ez fehér fénynek a spektruma.

[link]

Ami nagyjából így néz ki, tehát így süt a nap:

[link]

Az emberi szem számára látható fényspektrum, az 350 -től 750 nanométerig terjed.

Pl ilyen a napsütés Magyarországon:

[link]

350nm alatt van a káros UV-A, UV-b, és UV-C fény, amiből már nem mindet látod. 750 nanométer fölött van az infravörös sugárzás, ami szintén káros.

A daylight csőben nincsenek benne a káros fények, azt kihagyták belőle. Az csak olyan 400-tól 700 nanométerig világít nagyjából.

A növények mit hasznosítanak ezekből a színekből?

350-től 450-ig lila, itt indul meg a növények fotoszintetizálása.

450-500 nanométer közt kék, ha ilyen kék fényt adsz a növényeknek sokat, akkor fel fognak nyúlni magasra.

Az 550 körüli zöld fényt a növények nem hasznosítják, mert a zöld leveleik visszaverik a zöld színt.

A 600-700 nanométer közti vöröses fény, a növényeknek a virágzásban kedvez és a széltében terjeszkedéshez. Algáknak a vörös fény nem kedvez annyira.

A fehér daylight csőben megtalálható az összes szín, de kék színből több van benne, mint a vörösből

[link]

pl itt egy Sera Daylight csőnek a spektrum képe, mondjuk ez elég szar:

[link]

Ha ebből te egy teljes spektrumot akarsz csinálni, akkor kell mellé egy vöröses fényt is tenned. Ehhez simán csak vörös ledek is jók lennének, de most nézzünk növényes fénycsöveket:

Pl itt egy osram fluora cső, ez már elég jó vörösben:

[link]

Csak ez a cső nagyon lilásan világít mer sok benne a kék és a piros, tehát önmagában hülyén néz ki:

[link]

Itt egy hagen flora glo neon:

[link]

Ez rózsaszínen világít:

[link]

És egy ilyen kinézetű fény az eléggé ideális minden növénynek a fotoszintetizáláshoz:

[link]

Itt egy ledes lámpa, növényekhez:

[link]

Tulajdonképpen meg lehet csinálni azt is, hogy te csak piros+kék fény alatt növesztesz növényt, de az ronda.

Ahhoz, hogy te a növényt a valós színében lásd, mintha kint lenne a napon, kell egy Daylight cső, mert az fehéren világít és a növény is szereti tehát nincs azzal gond. De az alga is. Viszont az alga is növény.

A daylightban ugyan megtalálható a szivárványból a zöld szín is, ami a növénynek nem hasznos, de te amiatt látod a növényedet szép zöldnek. Tehát hogy a fény az emberi szemnek is kellemes legyen, kell hogy tartalmazza a zöld színt is. Különben nagyon mesterséges lenne.