A halaknak mitől függ az agykapacitásuk?
Ha van egy neonhalad, és fogsz egy tűt, ő odajön, hogy megegye, és te beleszúrsz egyet, az fáj neki, elmenekül.
Másnap megint megcsinálod, akkor vajon harmadnap elbújik amikor meglátja a tűt? Vagy olyan mint pl a tubifex, hogy megfogod csipesszel, elkezd mozogni, mert fáj neki, de azt nem tudja hogy mi fáj és nem is tesz ellene semmit.
A neonhal tudja ösztönösen a fájdalmat társítani a tűhöz? Illetve tud előre gondolkodni? Mondjuk a sügerekről el tudom képzelni hogy van eszük ilyen téren, de a neonhal szerintem többször is megszívná.
Vagy egy molylepke. Csapsz egyet, visszajön. Megint odacsapsz, megint visszajön, tehát annak ez hiányzik, de ugyanezt ezt egy hangyával nem lehet megcsinálni, az megjegyzi és menekülőre fogja.
Vagy egy papucsállatka, ami megy a fény felé, mást nem tud, kb a molylepke szintjén van, de lehet hogy a neonhal sem okosabb náluk?
Vagy egy hangya, ami kisebb, de mégis komplett kolóniákban él, olyanokban amire még az ember se képes, mert az emberek, ha van egy királynőjük és néhány izmos védőjük, akkor is veszekedni fognak egymás közt, de a hangyák nem. Náluk egy boly egy csapat, a másik boly az ellenség. Képesek egy közös célért élni és előre gondolkodni, utakat ásni, kaját felhalmozni, petéket átmenekíteni máshova, mielőtt még esne az eső, pedig sokkal kisebbek.
Ez mért van, ez mitől függ? Az idegpályáktól?
válasza:Van egy ember, édesapám. aki az életét adja a családjáért. És van olyan ember, aki nem emel meg egy lapátot, mert alantas neki. Köztünk emberek között is van olyan különbség, amit nem kevesen veszek észre.
A neonhal felfogja a fájdalmat, de előrébb van benne a rajösztön, tudja, hogy nem számít, csak hogy a raj túléljen.
A hangyáknak nincs emésztőrendszerük, nem esznek, újratermelődnek.
A molylepke csapdába kerül, ő a mesterséges fényt vízfelületként fogja fel, ami kell neki, ha fáj is valami neki, nem képes felfogni.
Mind különbözőképpen élünk, más a fontos. Nem ismerjük az állatokat, nem tudjuk, mit miért tesznek, milyen késztetésből. Van, akinek nem a fájdalom a meghatározó. Sem embernek, sem állatnak.
válasza:A gerinceseknek elég fejlett az idegrendszerük, képesek tanulni, ráadásul az ilyen fájdalom teszt elég primitív, ilyen a természetben is előfordulhat, szóval ezt szerintem képes megtanulni.
De az is tény, hogy a halak között is különböző intelligenciájúak vannak, pl azt mondják a sügerek okosabbak. A kajásdobozt is társítják a kajával, megismerik az embereket, akik az akvárium előtt állnak, stb.
Szerintem inkább arra fogékonyak, ami a természetben is előfordulhat.
Pl nem mennek egy bizonyos területre, ha azt egy területvédő őrzi.
A kaméleonon csodálkozom, gondolom nem szokta meg, hogy a "nap" fel tudja gyújtani a lábát, és nem tudja, mitől van... vagy nem tudom, ez elég érdekes.
A papucsállatkának szerintem még ösztöne sincs, csak feltétlen reflexből mozog.
A hangyák tojás mentése meg kajázása szintén olyan dolog, hogy erre van szükségük az életben maradáshoz, ezekkel a problémákkal kell megküzdeniük napi szinten pár száz millió éve, ennyit kellett megtanulniuk, hogy ne haljanak ki.
A társadalmi szervezettségük viszont nem gondolkodáson, meg tanuláson múlik. Úgy tudom, ezeket a kolóniákat (hangyák méhek) úgy kell felfogni, mint egy önálló organizmust.
Most biológiailag lehet hogy hülyeségeket írok, de maga a mechanizmus valahogy úgy működik, hogy pl.
vannak a peték, azok mondjuk legyenek az őssejtek.
Apró gén változatok határozzák meg, hogy milyen hangya lesz, és feromonok határozzák meg a működésüket, mint nekünk a hormonok.
Van a királynő, az mondjuk a petefészek, vagy a méh, vannak a katonák, az az immunrendszer, vannak a dolgozók, az legyen mondjuk az emésztőrendszer, vagy ahol épp be kell őket vetni, ez feromonokkal szabályozható.
Hogy ez mikor, és hogy fejlődött ilyen tökéletesre, azt nem tudom, de a Darwin ellenesek erre mondják, hogy Isten nagy tervező...:)
Az emberi társadalmak mesterségesek, nem természetes evolúció útján jöttek létre, hanem a kapzsiság irányításával. Ezért nem működik, ezért vannak a történelem folyamán rendszerváltások. Egy rosszul felépített, hatalomvágy irányította rossz struktúrájú gazdaságra épül, ami időközönként összeomláshoz, majd újjáépüléshez vezet.
Szerintem igazad van.
A kaméleon csak a fákon tud kapaszkodni és az nem forró.
Viszont a madagaszkári nappaligekkó vele ellentétben nem mászik bele a lámpába, talán mert ő a napsütötte forró kőfalon is képes tapadni a természetben. Pl télen amikor szabadon engedtem a szobában, nagyon okosan közlekedett, pedig voltak veszélyes dolgok a számára, mint lámpák a falon, vagy kályha, akvárium. Erre ő az akváriumból ivott vizet, aztán felszaladt az ablakra a kályha fölé a melegbe. Nagyon jól feltalálta magát a lakásban, viszont utál bezárva lenni, van hogy csapkod, dühöng a terráriumban, pedig nagy helye van. Most nem, mert már beletörődött. Nyáron nem engedem ki, nehogy kiszökjön a nyitott ablakon.
válasza:Anno egy etológia előadáson hangzott el a következő sztori, nem garantálom, hogy pontosan idézem.
Magyar etológusok paradicsomhalakon akarták vizsgálni, hogyan reagálnak a ragadozókra. Az igazi ragadozókat ösztönösen és feltétel nélkül felismerték és féltek tőlük. Sajnos azonban egy csukát hiába etetnek degeszre, néha még így is kedve szottyan paradicsomhalat enni.
Ezért a kísérletezők kitalálták, hogy egy aranyhalat tesznek félelmetessé a számukra. Miután megtanulták, hogy az aranyhal veszélyes, ugyanazokat a reakciókat adják, mintha csukát látnának.
Az aranyhal félelmetessé tétele a következőből állt: a nagy akváriumnak volt egy átlátszatlan fallal elkerített része, ahol az aranyhal volt. Amikor a paradicsomhal odaúszott és meglátta az aranyhalat, kapott egy gyenge áramütést. Pár alkalom után megtanulta, hogy aranyhal=fájdalom, és elkezdett félni tőle. A sztori csattanója, hogy az aranyhal is levonta a következtetést az eseményekből, és egy idő után ha meglátta a paradicsomhalat, elkezdte azt kituszkolni az elkerített területről, így próbálván megelőzni a fájdalmat.
Hogy az egész mitől függ? Hogy van-e szükség rá evolúciós mértékben. A hangyák a kolóniáik ellenére elég buta állatok. Amikor elvontatnak egy morzsát és körbeállják, mindegyik a maga irányába kezdi húzni. Aztán egyszer csak nyernek ahol többen vannak és aztán irányba tudják állítani. Szóval a közös célért sokat tesznek, de nem éppen logikusan és előre eltervezetten. Millió évek alatt kialakult ösztönök teszik őket képessé az alapvetően szükséges viselkedések végrehajtására, viszont a legkevésbé sem rugalmasak ha új helyzetekről van szó vagy döntésekre lenne szükség. Mivel a hangyák így is tökéletesen működnek, evolúciós szempontból sikeresek, nincs szükségük többre mint ezekre az ösztönökre. Egy hangya képes megtanulni egy adott labirintusban az utat, de ha a labirintust megfordítod, teljesen új lesz neki. Egy patkány felismeri hogy ez ugyanaz a másik irányból, és képes pár hibával kitalálni elsőre is. Mert a patkánynak meg alkalmazkodásra van szüksége az evolúciós sikerhez.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!