Kezdő akvaristának axolotl?

Tartás

Az axolotlok a vízi életmódhoz alkalmazkodtak, tartásuk egyszerű. Nem igényelnek sem erősen mozgó, sem speciálisan előkészített vizet. 20-25 cm-es vízmagasság és mintegy 50 x 100 cm-es alapterület javasolt. Ez elég kényelemes, tág teret biztosít az állatoknak az úszáshoz. Egy ekkora (100 x 50 x 25) medencében 4-6 axolotl kényelmesen tartható, nevelhető. A vízkémia ismerete szinte lényegtelen, hiszen pH 6,5-től pH 8,5-ig tartják az állatokat (az alsó határa a jobb). Többször kiderült hogy pH 4-en már nem tarthatók, de ez az érték már sok hal számára is veszélyes lehet. A víz tisztasága viszont nagyon fontos. A normál szivacsos akváriumszűrők megfelelőek, kombinálva motoros belső szűrővel. A talajszűrő is nagyon jó megoldás, bár ez a nagyobb hulladékdarabokat nem szedi ki a vízből, viszont a talaj miatt kiváló a biológiai szűrése. Ha csak ezt használjuk, akkor a hulladékot rendszeresen le kell szivornyázni egy csővel az akváriumból. Viszont ha fordított talajszűrést használunk, akkor a talajon átáramló víz felkeveri a talajra leülepedett hulladékot, és a szűrő be tudja szippantani. Heti 10-15 %-os vízcsere szükséges és elegendő, ha van szűrés. A magyarországi csapvíz megfelelő, de 24 órát szellőztetni kell, hogy a klór eltávozzon belőle.

Az akvárium berendezése fákból és kövekből állhat. Vastag talajréteg is használható sziklákkal kombinálva. Csak erős gyökérzetű robosztus növények alkalmazhatóak, különben az állatok kitúrják azokat. A műnövény lenne a legjobb választás, de ezt nem mindenki szereti.

Nem szükséges speciális világítás, a szobai világítás ill. a szobába besütő napfény is elegendő, kivéve, ha látni ill. megfigyelni szeretnénk az állatokat. Gondoskodnunk kell búvóhelyekről is, ahova el tudnak rejtőzni az erősebb fény elől. Sokkal mozgékonyabbak, aktívabbak félárnyékban, mivel nincs szemhéjuk, ami védené a szemüket az erős fénytől. Az ideális vízhőmérséklet 14-18 °C. 10 °C alatt már tompává, kedvetlenné válnak, nem esznek és elpusztulnak.

Az Axolotlokkal finoman, óvatosan kell bánni. Ha lehet, ne hálóval emeljük ki őket, hanem próbáljuk kézzel befogni az állatokat. Figyeljünk, hogy ne szorítsuk túl erősen, a csontjaik könnyen törnek. Ha mégis hálót használunk, próbáljunk finom szövésűt beszerezni, mert a lábuk illetve farkuk könnyen megsérülhet. Az elveszített lábuk ill. lerágott farkuk újra nő, regenerálódik.

Etetés

A természetben az axolotlok ragadozó életmódot folytatnak, különböző vízi lényekkel (férgekkel, csigákkal, rovarokkal, rákokkal és kis halakkal) táplálkoznak. Az elfogyasztott mennyiség az állat méretétől, és a vízhőmérséklettől függ.

Az állatok emésztése elég lassú, 2 vagy 3 nap is lehet. Magasabb hőmérsékleten gyorsabb, alacsonyabbon lassúbb. 10 °C alatt hajlamosak a táplálék visszaöklendezésére. Ez egy védekezési mechanizmus, mivel az anyagcsere ezen a hőfokon nagyon lelassul vagy teljesen leáll. Ha ez utóbbi bekövetkezik az állat elpusztul az emésztetlen étel miatt keletkező toxikus anyagoktól. Heti 2-3 alkalommal etethetők, ismét a hőmérséklet függvényében. A szaporodni készülő állatok etethetők akár naponta. Ez nélkülözhetetlen a peték ill. a sperma termelődéséhez. Lehet az állatokat kis tartályból is etetni, így kevésbé szennyeződik a víz, a kifejlett állatok akár kézből is elfogadják a táplálékot. A szív ill. húsdarabokat lehet kezelni zsírban ill. vízben oldható vitaminokkal.

Élő eleségként ebihal, földigiliszta és tubifex is adható. Természetesen figyelni kell, hogy a gyűjtőhely ne legyen szennyezett. A kézből etetés technikája nagyon egyszerű, a hús ill. szívdarabokat mozgatni kell az állatok orra előtt, azok villámgyorsan lecsapnak rá. Ha nem akarjuk, hogy esetleg az ujjunkba is belekapjon, használjunk csipeszt. Az állatok táplálhatóak természetesen a kereskedésben kapható fagyasztott ill. lemezes tápokkal is. A lemezes tápok fő problémája az el nem fogyasztott mennyiség. Ezért nagyon oda kell figyelni az ezzel való etetéskor a helyes, megfelelő mennyiségre. Nálam a felnőttek élő és fagyasztott vörös szúnyoglárvát kapnak szinte minden nap.

Az állatok éjszaka, sötétebb fényviszonyok között aktívabbak, az ívás is sötétben történik. Amennyiben nem megfelelő a táplálás az állatok legyengülnek és nem lesz erejük enni sem, illetve ha túl keveset esznek, megtámadhatják társaikat. A kannibalizmus főként a lárva állapotú (növendék) axolotloknál fordul elő. A kannibalizmus elkerülhető, ha jó sűrűn beültetett a medence (nevelő medence), és a fény nem túl erős. A 10 cm-es állat már maga mögött hagyja a kannibalizmusra való hajlamot, és normál fényviszonyok közt is tartható.

Remélem segítettem.