Mit csináljak még vele?

Az uv használhatna, lehet, hogy kicsi a teljesítménye. Vagy rossz konstrukció. Hogy 1 hónap használat után nincs eredménye, elég durva... Hatékonyabb lenne germicid csőből barkácsolni egy uv szűrőt.

Ami még eszembe jutott, ilyen vízililiom féle nagy levelű lebegő növények. Ezek egyrészt durván beárnyékolják a tavat, ami hosszú távon rossz is lehet, mert a többi növény fejlődését gátolhatja, de rövid távod biztos, hogy az algák adják fel előbb. És ezek gyorsan nőnek, így gyorsan használják fel a vízből a nitrátot, és a foszfátot, amin a lebegő algák élnek.

Az akvarisztikában vannak olyan anyagok, amik megkötik a vízben ezeket az anyagokat, elég hatékonyak, de tó méretben igen borsos áruk lenne.

Valami ilyen anyagot kéne keresned, ipari méretben, elfogadható áron.

Az biztos, hogy kell egy olyan szűrő, hogy legalább a nitrátig eljussunk.

Tehát kell egy tartály, amiben van valami porózus anyag, amin át áramoltatod a vizet. Idővel többféle lebontó baktérium telepedik meg ebben az anyagban (pl. szivacs) amitől teljesen el iszaposodik. Ekkor történik meg a biológiai lebontás. Ez a lebontás több fázis után, nitrátnál áll meg, aerob környezetben.

[link]

Eddig minimum el kell jutni... a baj csak az, hogy a szóban forgó algák nitráton, és foszfáton is tökéletesen elélnek. De valószínűleg, már ezzel is sokat javítanál a helyzeten.

A nitráttól is meg kell szabadulni, ennek több módja is van. 1 Rengeteg növény, ami adott, tehát ha beáll a rendszer, lehet, elvégzik a munkát.

2 Denitrifikátor építése, ami elég bonyolult dolog ahhoz, hogy ne érje meg megcsinálni.

3 gyakori részleges vízcsere, ami egy tónál elég durva meló.

4 nitrát megkötő gyanta, ami regenerálható ugyan, de ilyen mennyiségben szintén csillagászati ára van.

Egyelőre az aerob lebontásod legyen rendben, aztán lehet, magától normalizálódik a helyzet.

Hordós külső szűrőre keress rá, akvarista.hu-n, cichlids.hu-n, itt-ott. :)