Márvány gurámít és paradicsomhalat lehet együtt tartani?

Márványgurámi alatt a kék gurámi egy változatára gondolsz, a paradicsomhal meg a kínai paradicsomhal, ugye?

Szerintem nem szerencsés párosítás. Hasonló halak, hasonló vízrétegben s mindkettő hajlamos lehet agresszivitásra. Vagy az egyik, vagy a másik. Ha mondjuk 80-100 liter körüli a hely akkor a paradicsomhalat választanám; ha 100 fölötti, legalább 120-150 liter, akkor mehet a kék gurámi.

Én nem merném. Lehet megoldható ha sok a látóteret megtörő tereptárgy, növényzet és az akva inkább lapos, alapterületben domináló és sikerül mindkét fajból békés egyedeket kifogni. De én akkor is inkább olyan halakat raknék össze amik biztosan kijönnek egymással s nem kell attól féljek ,hogy egy nap bekattannak s vagy az egyik vagy mindkettő belepusztul.

Egyébként miért pont ezeket a halakat szeretnéd? Mik az elképzeléseid, igényeid? Lehet tudnánk valami “kompromisszumos megoldást” találni.

Rendben 😁

Akkor vegyük kiindulópontnak a kék gurámikat (esetleg kisebb alternatív faj a gyöngygurámi). Belőlük mehet vagy 1 hím vagy 1 hím és 2-3 nőstény. Ők DK-Ázsiából származnak, szeretik a viszonylag lassú mozgású s meleg (kb 25-27 fok) vizet ami nem túl kemény (legfeljebb 15-20 nk vagy kevesebb) s további előny ha “fekete”, például tőzeggel kezelt, fa beszínezi stb. Plusz dús növényzetet, főleg hátul és felül, például úszónövényekkel stb.

Ők főleg felül mozognak, szóval elsősorban olyan társakat érdemes rakni amik középtájt vagy alul szeretnek lenni. Középre jó jelöltek például az odessai rubinmárna (Pethia padamya), napfoltos díszmárna (Pethia stoliczkana), rombuszsávos díszmárna (Desmopuntius rhomboocellatus), zebracsíkos díszmárna (Desmopuntius johorensis; nem összetévesztendő a zebradánióval). Meg úgy általában békés márnák mehetnek.

Szóba jöhetnek dániók, kalászhalak is, de azok általában kicsit hűvösebb és gyorsabb mozgású vizet kedvelnek.

Természetesen nem mind, hanem 1 vagy max 2 faj, fajonként minimum 6-8 vagy több egyeddel.

Alulra mehetnek például “Pangio” csíkfélék, pl: párduccsík (Pangio semicincta), csokicsík (P. pangia), jávai párduccsík (P. kuhli), óriás párduccsík (P. myersi), jaguárcsík (P. cuneovirgata) stb.

Vagy esetleg kisebb, Botia-féle csíkok mint a törpe díszcsík (Ambastaia sidthimunki), zebraöves (Botia histrionica), burmai (B. kubotai), sávos (B. striata) stb.

Főleg miattuk a talaj ne legyen érdes, lehetőleg puha homokszerűség legyen. Pangio csíkokat lehet bátrabban vegyíteni, de így is legyen fajonként minimum 4-6; Botia-k kicsit indulatosabbak szoktak lenni, szóval velük óvatosabban. Itt is érvényes ,hogy 1 max 2 faj nagyobb létszámban jobb mint sok-sok faj kevés létszámmal.

Ha vízköztiekből is lesz 2 faj meg talajlakóból is 2 akkor 3 gurámi mellett az már bőven elégséges halmennyiség. Talán picit sok is. Jó szűrés s egészséges, dús növényzet legyen.

Hát nem nagyon passzol egyik sem.

A guppival az a baj ,hogy kicsi és hatalmas, feltűnő farokúszója van. A felsorolt legtöbb hal nagy eséllyel megcsipkedné vagy akár komolyabban bántaná. Az endler guppi ilyen szempontból egy pici fokkal jobb, de az meg még kisebb. Szóval ha guppikat akarsz akkor kb 5 cm-nél sokkal nagyobb halat nem tanácsos rakni melléjük.

A barlangi vaklazac meg szintén nem a legjobb. Eleve hűvösebb vizet igényel, nem bírja a meleget, illetve nincs alkalmazkodva más halak társaságához. Sokkal jobb egyfajos akvában tartani (tehát csak ők s semmi más hal).

Ha valamilyen pontylazacok akarsz akkor lehet találni gurámihoz illőt, csak ugye azok dél-amerikaiak, a gurámik meg ázsiaiak. Guppi helyett más elevenszülők is működhetnek (pl: platti, molly), csak ők meg közép-amerikaiak. Ami önmagában nem kizáró ok, csak én jobban szeretem valamennyire tartani a biotóp jelleget :)