A csigák mikorra lesznek ivarérettek?

Szia,ezt találtam még róla:

Közönséges tányércsiga (Planorbis corneus L.).

Ezen az alapon a nálunk előforduló 14 fajt 8 nemzetségbe kell beosztanunk. A legnagyobb európai faj a nagy tányércsiga (Planorbis corneus L.), amelynek kivételes nagyságú példányai átmérőben elérik még a 39 mm-t is. Általánosan ismert vízi csigánk, hiszen megtalálható minden álló és lassan folyó vízben. Ha nyugtalanítják vagy megsértik, néhány csepp piros nedvet bocsát ki magából, azért szokták nevezni „édesvízi bíborcsigának” is, azonban ez a folyadék nem valami különös váladék, hanem egyszerűen az állat vére, mert csigánk a kevés pirosvérű gerinctelen állat közé tartozik. A többi fajaink mind kisebbek nála. Leginkább megközelíti a még nála is sokkal gyakoribb és majdnem mindig tömegesen található karimás tányércsiga (Tropidiscus planorbis L.); azért hívjuk így, mert nagyon erősen lapított háza középvonalában kiálló él fut végig; eléggé tekintélyes nagyságú, mert átmérője megüti a 21 mm-t is, míg a magassága mintegy 4 mm. De a leglapítottabb héjúak a Spiralina Mts. nemzetség fajai; azok közül is kiválik laposságával a szintén élesen tarajos Sp. vortex L., amelynek a magassága 9–10 1/2 mm átmérő mellett mindössze 1–1 1/2 mm, sőt egy nagyon lapított változatának, a var. compressus Mich.-nak a magassága 6–7 mm átmérő mellett csak 0.8 mm. Ez a faj a síkságon és a dombvidéken elszórtan fordul elő. De nem sokkal kevésbbé lapított a valamennyi fajnál sokkal szorosabban fölcsavart s 7–8 1/2 kanyarulatból álló Sp. septemgyrata Rm. sem, hiszen ennek a magassága is mindössze 1 mm 7–9 mm átmérő mellett; ez is csak elszórtan fordul elő az ország egész területén. Ehhez a fajhoz a kicsiny, mindössze 5–6 mm átmérőjű, de 1.8–2 mm magasságú Bathyomphalus contortus L. annyiban hasonlít, hogy szintén rendkívül szorosan van felcsavarva és szintén 7–8 kanyarulatból áll. A Segmentina Flem. és Hippeutis Charp. nemzetségeket, amelyek mindegyikébe egy-egy faj tartozik, erősen fénylő, síma házukról lehet megkülönböztetni a többi fajoktól; a mi legkisebb tányércsigánk az Armiger Hartm. nemzetségbe tartozik, mert az eddig az országnak csak kevés pontjáról ismert A. crista L. átmérője mindössze 2 1/2 mm; az apró kis csigaházat nagyon tetszetőssé teszik a felületét átszelő bordák, amelyek az él mentén tekintélyes nyúlványban nyúlnak meg.