Mi kell ahhoz hogy a halak az akváriumba ne legyenek rövid életűek?

Röviden fogalmazva számukra kedvező körülményeket kell teremteni. S ,hogy az milyen s hogyan kivitelezhető az ezer dologtól függ s többnyire fajonként változó ,hogy mi a jó. Ezek segíthetnek:

[link] , [link] , [link] , [link]

A legfontosabb, hogy vegyél egy erős szűrőt az akváriumhoz(külső szűrőt, kisebb akváriumhoz akasztósat). Az a legfontosabb. A halak általában a felgyülemlett ammónia és nitrit miatt pusztulnak el. A szűrő, illetve a benne élő baktériumok szűrik ki ezeket a mérgező anyagokat. A halpusztulást az egyéb vízparaméterek is okozhatják:túl kemény vagy lágy víz, túl savas vagy lúgos víz, túl hideg vagy meleg víz. Vegyél egy kombinált, ilyen mártogatós, papírcsíkos víztesztet, használd, aztán írd fel egy papírra az eredményeket. Ezek után ezen az oldalon: [link]

Meg tudod nézni, hogy mely halak éreznék jól magukat a vizedben. Vagy úgy kell módosítani a vízparamétereket, hogy jók legyenek a mostani halaidnak, vagy azoknak a halaknak, amilyet venni szeretnél. Vízinövények terén azt tanácsolom, hogy vegyél 2, növényekhez való neoncsövet vagy növényekhez való led világítást az akvárium fölé. Vegyél bele nagyon ellenálló növényeket. Például nagy méretű füveket. Ellenálló anubiasokat. Egy biztos, sóderban vagy homokban nem fog semmilyen növény életben maradni, szóval vegyél az akváriumba agyagos talajt. Abba már megpróbálhatsz ültetni pár nagylevelű növényt.

#3

Jókat írtál de azért pár dologba “belekötnék”, kiegészíteném, már csak a Kérdező miatt is :)

“A szűrő, illetve a benne élő baktériumok szűrik ki ezeket a mérgező anyagokat.”

Igen, csak tegyük hozzá ,hogy átalakítják s végeredményben nitrát (NO3) keletkezik. Ez már csak nagyobb mennyiségben mérgező, de ha nem csinálunk semmit akkor idővel felgyülemlik. Ezért kell a jól fejlődő növényzet ami felveszi a nitrát egy részét és rendszeres részleges vízcserék amivel megakadályozzuk ,hogy halmozódjon illetve szinten tartjuk.

“Vegyél egy kombinált, ilyen mártogatós, papírcsíkos víztesztet”

A papírcsíkos tesztekkel az a baj ,hogy eleve nehézkes leolvasni őket (kicsi a mintafelület) s általában nem is adnak pontos eredményt, csak valami körülbelülit. Arra jók ,hogy ha mondjuk már az kimutat ammóniát –a kezdeti bejáratós időszakon túl– akkor tudjuk ,hogy valami nagyon nem jó. Pontosabb eredményhez inkább csepptesztek kellenek. Persze van ahol elmegy a papírcsíkos is, csak tudni kell ,hogy hol a határ, mennyire pontos eredményt szeretnénk.

“Vízinövények terén azt tanácsolom, hogy vegyél 2, növényekhez való neoncsövet vagy növényekhez való led világítást az akvárium fölé.”

Növényes neoncső alatt azokra a rózsaszínesekre gondolsz, ugye? Hát igazából lehet azok nélkül is, sima napfényessel. A “növényes csövek” ugye annyiban extrák ,hogy kb csak vörös és kék fénysáv van bennük s a növények ezeket hasznosítják. De emiatt egy ilyen bugyirózsaszín színe van s azzal nem lehet bevilágítani egy akváriumot. Ezért jó a napfényes, ~6.500 Kelvin körüli mert abban is van piros s kék csak ki van egészítve egy “zöld sávval” amitől színhelyes fénye van.

Növényes cső olyan helyre jó ahol van minimum 3 foglalat amiben 2 napfényes cső van s így ellensúlyozza a színt.

“Egy biztos, sóderban vagy homokban nem fog semmilyen növény életben maradni”

Annyira nem biztos mert én is sódert használok 🤷 A szemcseméret sokat számít. Az ajánlott körülbelül 0,5-3 mm. Ami ennél apróbb az könnyen eliszaposodik s belerohadnak a növények gyökerei. Ami sokkal nagyobb abban megül a mulm. Ha a sóderünk kb ebben a mérettartományban mozog akkor lehet benne növényezni, kezdőknek is jó fajok biztos megmaradnak benne. Persze tökéletesen jók az égetett agyad talajok is mint mondjuk a manado.

S illik legalább 4-5 cm vastagon rakni s abban már lehet rendesen ültetni.

A tartandó fajokhoz természetes élőhelyét kell a lehető legjobban lemásolni.

Ez, a vízparaméterektől kezdve a dekoráción át a térfogat/terület nagyságán keresztül, a minőségi étrendig, mindenre vonatkozik.

Mindezt lehetőleg stresszmentes környezetben, aminek része az élettér kialakítása, a társítás, stb...

Növényeknél ugyanez, fajra jellemző fényerő, és a fajra jellemző növekedési ütemhez kalibrált tápozás, mikro- és makro elemekkel.

Tanulmányozni kell a tartandó fajok igényeit, természetes élőhelyét, hely igényét, társítási lehetőségeket, stb...