Van köztetek olyan aki idősebb kutyától, macskától megvált? Nem sajnaltátok?

Az unokatesómék hozzánk passzolták le felnőtt a kutyájukat “költözés miatt”. Tény, hogy másik országba költöztek, bár az is tény, hogy nyilván nem ő lett volna az egyetlen kutya abban az országban, szóval nem értem a logikát, na mindegy.

Szóval miénk lett a kutyájuk, ők meg 1 év múlva ott beszereztek egy másikat (ne kérdezz, ezt már végképp nem értem... bár azt előre tisztáztam velük, hogy ha nálunk marad a kutya, akkor nálunk marad örökre, ne kérjék vissza, mert mifelénk a családtagok nem cserélhetők). Mindig, ha látogatóba jönnek, nagy szomorkodást csapnak, hogy hiányzik nekik a régi kutyájuk, meg hogy már nem ismeri fel őket (felismeri, csak ignorálja őket, mert már mi vagyunk a falkája és nem ők). Csattanó a végére: “kisbaba érkezése miatt” most keresik, kire lehet rásózni ott az új kutyát... szóval még ha sajnálják is a régit, mégis megint megcsinálták... akinek nincs lelke, az igazából fel sem fogja, mit művel ilyenkor.