Ti otthonról (szülőktől, családtól) milyen állattartási példákat hoztok, és ahhoz képest most hogyan tartjátok a háziállatotokat?

Nagyszüleimnek voltak állataik, minden amit egy faluban ellehet képzelni. A kutyát, macskát nem igen tisztelik, elzavarják esetleg bántják, ha rosszat csinál. Mint, ahogyan régen volt szokás. A szüleim már állatbarátok, ahogy én is. 4 macskánk van és 2 kutyánk.

Nálam a szülők, nagyszülők, sőt még a közeli rokonok körében is az az elv van a mai napig, hogy állat csak az udvaron lehet, a házban nem. Mert büdös, rombol, piszkít, összeszőröz mindent. Ezzel ellentétben én folyton lázadtam, valamilyen kisállatom mindig volt. Most is 2 görénnyel élek együtt akik akár az ágyon is aludhatnak ha ahhoz van kedvük.

Nagyanyám minden csirke fejét levágta, ehhez képest én egész nyugodtnak számítok :D

Mamáméknak volt egy kutyájuk, imádták. Ott aludt mellettük az ágyban (uszkár volt). Kicsi koromtól úgy lettem nevelve, hogy az állat családtag és ha már magamhoz vettem, akkor 15 évig gondoskodnom kell róla és szeretnem kell. Most van 2 cicám és egy kutyám, igazából ugyanúgy bánok velük ahogy láttam. Azzal a különbséggel, hogy a német juhászom nem alszik az ágyban. :D

Én csak a két mamámat ismerem a nagyszüleim közül, egyikük kifejezetten csak a haszonállatokat és a macskákat szereti, de nagyon ellenzi a benti állattartást. Szerinte az állat csak akkor fog szeretni, ha kint tartod és nem engeded be, ezért hálás. Ha bent tartod nem fog szeretni hiába mozgatod le teljesen és vagy vele az összes szabadidődben. Az igazság, hogy ez csak kamu volt, hogy ne akarjak állatot, ő egyszerűen idegrohamot kap, ha meglát egy állatot bent, a kutya meg azért van, hogy kint legyen és kész. Tehát haszontalan. Amikor nagyon szerettem volna az első kiskutyámat, minden erejével azon volt, hogy lebeszéljen róla. Nem foglalkozik túl sokat az állatokkal. Másik mamám másik véglet,neki mindig voltak kutyái, végül megállapodott egyetlen fajta mellett, több éve csivavákat tart, viszont nagyon elhízlalja és elkényezteti őket, nem egészséges életmódot élnek a kutyusok és agresszívak is a szocializáció hiánya miatt. Rendkívül szereti őket, de ez egészségtelen. A kutyái sosem láttak még más állatokat, emberekkel se nagyon érintkeznek és a környezettel sem. Nagynéném gyűlöli a kutyákat, macskát is csak azért akart, hogy legyen valami állat otthon. A többi állat meg haszontalan, stb. Törpemalacot viszont tartana lakásban mert jajj de édes. Csak ugye foglalkozni kéne vele, az már nem pálya. Nagybátyám szereti az állatokat, de sose tartott semmilyet. Szüleim mindigis macskásak voltak, amióta az eszemet tudom voltak cicáink és egyszer tengerimalacaink is, amiket imádtam, de egyiküket anyám elengedte a szabadban, a másikról évekig azt hazudta, hogy leesett az erkélyről és elfutott, közben az igazság, hogy visszavitte a kereskedésbe... Cicáink közül is mindegyik velem aludt, nagyon szerettem őket. Javarészt befogadott cicák voltak, egyiküket a szomszéd cica hozta hozzánk karácsony előtt, látta, hogy jó helye lesz itt. Őt ebből eredendően Karcsinak hívtuk és különleges kapcsolatom volt vele. Mai napig elsírom magam, ha rágondolok. Olyan okos volt, hogy még az ajtót is ki tudta nyitni kilinccsel! :D Közben életem legelső saját felelősségre kapott állatkámmal is összebarátkoztattam, egy törpehörcsöggel. Az a hörcsög nagyon sokat élt, 3 és fél évvel tovább, mint az átlag. Rengeteget játszottam vele, simogattam, elengedtem rohangálni suli után, még kint a szabadban is sétáltam vele, hogy levegőzzön, az összes zsebpénzem rá költöttem, hogy minél finomabbakat ehessen :D Több évig kérleltem szüleimet, hogy lehessen egy kutyusom is. Egy kis bichon kanom lett végül kb. 11 évesen, akit túl korán választottak el a szüleitől, nagyon sokat foglalkoztam vele ennek ellenére váltig állították, hogy nem vagyok jó gazda, ajándékozzuk el.Karcsi cicánkkal igazi öribarik lettek, mindig együtt szunyókáltak. Anyám rémesen kutyaellenes, egyszer el is ajándékozta de visszaszökött a szomszéd településről hozzám. Utána megmentettünk egy boxert a menhelytől, végül magára hagyta költözéskor, nem engedte, hogy gazdát keressek neki, vagy elhozzam. Azzal a kutyával is csak én foglalkoztam, soha nem engedték, hogy egyedül vigyem sétálni, apa meg bszott eljönni velem és elkönyveltek szintén rossz gazdának.. Testvéreim nagy ívben szartak az összes állatra a világon, kisebbikük kapott egy hörcsögöt, akivel dettó én foglalkoztam csak, 1 hétig tartott a nagy izgalom, hogy van neki állata. Mindig kivettem, játszottam vele, nasit adtam neki, takarítottam hetente a ketrecét. Még a halála napján is csak én vettem észre, hogy rosszul van és meg fog halni, anyám legyintett,hogy baromság. Természetes halált halt, pont idén, 2 évvel tovább élt az átlagnál a jó tartásnak köszönhetően. Mostanra már külön élek a barátommal és a kutyusommal és imádjuk egymást mind a hárman. Nagyon szeret minket a kutyi, igazi család vagyunk. Nemsokára beszerzünk mellé egy husky kölyköt is, így lesz társasága. Már a túra útvonalak és a futás, feladatozás is be van írva a programtáblába, nagyon sok időt fordítunk majd rá is :) Az összes állatot imádom, macskát is ugyanúgy szeretnék majd, novembertől úgyis költözünk valószínűleg kertes házba, de attól még mindegyik bejöhet majd és aludhatnak velünk :) Soha nem követném egyik rokonom állattartási szokásait, akkor sem, ha kényszerítenének.

Haszonállataik voltak amiket ólakba zárva régiesen tartottak.Sok rossz szokásuk volt amivel én nem értettem egyet.Én is tartok haszonállatokat,főleg szárnyasokat de nagy kedvenceim pl a galambok és az egyéb díszállatok (madarak).Elítélem a ketreces,ólas és egyéb fölösleges és egyáltalán nem jó tartásmódot így nálam aminek csak lehet nagy helyet biztosítok (erdő-mező-udvar stb).Kutya macska nem nagy kedvenc főleg a macska,az egyáltalán nincs.Nagyon természetbarát vagyok csak ez miatt nem szeretem ma macskát amúgy semmi bajom nem lenne velük.A kutyával sincs bajom de nekem a kutya az kutya nem kötődöm hozzájuk.Hogy milyen az életünk együtt?Véleményem szerint ritka jó.sokan a haszonállatokat elítélik mert hát ugye haszonállat.Pedig nagyon jópofák.Azon a véleményen vagyok hogy mindennek van helye a földön ami csak vadonélő így én nem szeretem bántani se a rókát se semmit ha pl tyúkot lop.Kb ennyi,remélem erre voltál kíváncsi.