Kevésbé állatszerető emberrel együtt élni?

Aztabüdös....szétmenni,"világ közepével" mert összevesztek a kutya miatt?

Szemére vetni valakinek, mert nem foglalkozik, a TE állatoddal?

Hát vagy kerestek magatoknak egy hasonló, állatbubus embert, vagy egyedül maradtok, de legalább veletek lesz hőn zeretett állatkáitok.

Azért emberek, gondolkodjunk már. NEkem lovam és macskám van, párom nem egy nagy állatbubus, a lótól meg fél, de egyszer nem jutott volna ezembe szemére vetni semmit, ami az állatokhoz kapcsolódik!

Kedves túlzottan állatbubusok, emberekkel próbáljatok már meg normális kapcsolatot kialakítani, mert nem, nem egészséges, -bármennyire is azt sugallja a trend- hogy emberrel nem vagytok hajlandóak kooperálni, de a kutya-macska-krokodil szent, és sérthetetlen, akiek meg nem tetszik menjen a halál f..ára.

Akkor lehet egy ilyen emberrel együtt élni, ha nem testálod rá az állatot, nem várod el, hogy ő is úgy éljen, hogy a jószág seggedelmébe, és mindent az állatnak alárendelve!

Én másképp szeretem páromat, és másképp az állatimat, de alárendelni-fölérendelni egyiket sem egészséges a másiknak.

Biztos hogy lesz ebből konfliktus, ha nem juttok dűlőre. Egyébként pároddal foglalkozol annyit, mint az állataiddal? VAgy csak azt látja, hogy minden az állat, de vele nem foglalkozol, sőt, elvárod hogy még ő figyeljen a te jószágaidra? Megkérdezted vaéaha, hogy neki mi a hozzáállása az állatokhoz? NEm gondolod, hogy mondjuk mivel baromira nem ért hozzá, nem fog velük semmit kezdeni, még mielőtt rosszindulatra gondolsz, hogy azért nem segített a kutyán?

Ennek a kutyakultusznak az egész gyökerét-zárszóként mondom- szeretethiányban, és az emberi kapcsolatok kialakításának hiányában látom, a kutya, macska egy pótlék, mivel az ő szeretetéért semmit nem kell tenni, könnyebbik út egy olyan lénnyel együtt élni, akihez nem kell alkalmazkodni.

Kérdező, próbálj meg beszélni a pároddal, próbáld meg kicsit az ő szemével nézni a dolgot, próbáld meg másképp szeretni az állatot, és másképpen párodat, és ne rendeld egyiket sem a másik fölé!

11-es.

Egyrészt nem fogtad fel a problémát és mindent amit csak lehetett teljesen kisarkosítottál.

Másrészt sajnállak,hogy téged ennyire megvisel ha valaki a normális emberi kapcsolatai mellett az állatainak is tud rengetek szeretetet és törődést adni!

Csodálkozom a válaszolók zömén... Én megértem a kérdezőt.

Mondjuk én akkora állatbarát vagyok, hogy ha a párom direkt leütne egy pókot, az válóok lenne (vagy ha kinevetne, amikor óvatosan takarítok, van belőlük egy csomó, de olyan kis törékenyek, nem tudom őket elpaterolni s jól megvagyunk)... Nem tudok olyannal együttélni, akivel gyökeresen eltér az értékrendünk a számomra legfontosabb kérdésekben. S az állatszeretet az.

Nos, de nézzük ezt a speckó esetet. OK, hogy a kérdező állata, ezt a kérdező is teljesen jól kezelő, nem várja el a párjától, hogy ő gondozza az állatot s amúgyis tolerálja, hogy mások.

De egy beszorult kiskutya bizonyára eléggé zavaróan sír ahhoz, hogy én igenis elvárnám, hogy nézzen már rá az épp ott levő ember, hátha van valami baja. Nem ismerem a körülményeket, lehet, hogy máskor ugyanúgy sír (kétlem, de a kérdező párja szerint mondjuk ugyanúgy) s nincs itt szó arról, hogy rossz ember lenne, nem ítélkezem. De én tuti elvárnám, hogy nézzen rá, ha nagyon sír a szerencsétlen, ilyen alapvető okokból, hogy nem akarjuk, hogy egy másik élőlény, sőt emlősállat, aki igen fontos a párunknak, aki jó esetben igen fontos nekünk, szenvedjen.

Én tuti beszélnék a párommal, őszinte típus vagyok s amúgyis érdekelne, hogy mégis mi zajlott benne.

NEM minden egyes esetben megfelelő válasz az, hogy "de hát nem az enyém, semmi közöm hozzá". Itt egy kicsi állat szorult be. Tökmindegy, kié. Egy vadidegen kiskutyán is segítenék, ha tudnék. Nagyon elfoglaltan, más embernél megértem, ha nem veszi észre, hogy úgy sír, mint akin segíteni kell, de erről már írtam, ezt tuti tisztáznám s megbeszélném, hogy a jövőben mi legyen. A kérdezőhöz hozzátartozik a kutya, ez már csak ilyen.

Ja, ha tényleg a kakaszag zavarta, akkor is, amikor már tudta, hogy beszorult a kicsi... Nos, én nem tolerálnám ezt. Nem tudnék szabadulni tőle, hogy akibe ennyi empátia nem szorult, az vajon mit tesz a jövőben.

Nem vagyok állattutujgatós, eléggé kerülöm, hogy állatom legyen, azzal gond van, ami nekem nem hiányzik. Macska van, de nem saját, hanem szabad lény, aki sokat lóg itt.

De nagyon szeretem az állatok zömét és van empátiám. S igenis úgy gondolom, hogy sokat elárulhat valakiről az, hogy hogyan viszonyul az állatokhoz.

Tehat, ha te nem vagy ott, akkor sem kell ranezni figyelni a te kutyadra, értem én.

Nemtudom, lehet, jelzesertekuen amikor nincs othon, a szamitogepen locsolnam a viragaimat, mert ott kenyelmes.

Btw, rohadtul nincs rendben valami a parod fejeben, ha ennyire ignoralja a neked fontos.. tárgyakat.

Párom se annyira imádja a patkányaim de ha megkérem hogy adjon nekik tápot megteszi meg rájuk néz ha úgy hangzik kezd elfajulni a bunyó de az hogy magasról teszel egy állatra aki nyilvánvalóan jelzi hogy BAJ VAN már nem állatszeretet kérdése.

Aki meg nekem is be akarja dobni hogy "hőőő szüjjé gyereket" mi van ha azt mondom, RÜHELLEK gyerekek közelében lenni 5 percnél többet de igen, az hogy egy napi 1-2 órát igénylő állatot tartok nyilván azt jelenti akarok egy gyereket aki a következő években minden szabad pillanatom elveszi, még akkor is ha egyébként utálom őket