Kutya, vagy hullámos papagáj?

Ég és föld a két állat közti különbség.

Nem azért lesz kezes egy papagáj, mert egyedül van. Azért, mert annyira bízik a gazdájában, és ezt nem így kell elérni. és ezt ne haragudj nem hiszem el hogy 5-6 órád van/lesz rá minden nap. Ilyen nincs. Nem alszol? Nem tanulsz? Nem pihensz? Vagy: nem dolgozol? És az első kezdeti lelkesedés után, amikor sokadszorra mész oda hozzá és úgy megcsíp hogy kivérzik az ujjad majd feladod és megy a kisszoba sarkába, vagy ki az ablakon. A papagáj társas lény, tehát akkor szenvedtetni akarod? Mert az ember ellenség neki, nem lesz társ, max csak elfogad, de esély többre nem lesz.

Egy kutya ezzel szemben? Már az első percben megynalja a kezed, arra figyel, hogy hogy tehet a kedvedre míg a madarat ez nem érdekli. Ő nem akar a kedvedben járni. Tesz rád. Ellenség vagy a szemében. A kutyus picike édes, minimális időbefektetéssel csodát lehet tenni, míg a madárral maximális időbefektetéssel el tudod érni, hogy megtűrje, hogy betedd a kezed a kalitkába vagy esetleg hogy elfogadja a kaját a kezedről.

100%, hogy kutyát választanék! Szerethetőbb, simogathatóbb. Ez nem kérdés.

Először is az baromság, hogy a hullámos papagáj számára az ember ellenség. Nekem volt egyke papagájom, nagyon is kezes és kedves volt, mások kezére, vállára is rászállt. Szeretni kell és foglalkozni vele rendszeresen.

Az 5-6 órát gondolom úgy értetted, hogy napközben annyit vagy otthon. Viszont ezt nem mind az állatra fogod fordítani, ezt azért vedd számításba. Abban igaza van az első kommentelőnek, hogy a két állat közt jelentős különbség van, ne csak az alapján válassz, hogy épp melyik szimpatikusabb. A kutya sem csak simán kutya, nagyon számít az, hogy milyen fajta. Tájékozódj kutyát, papagájt tartó ismerősöknél, olvass utána, kaphatók mindkettőről kiváló szakkönyvek. Csak ezután mérlegelj és az ismeretek birtokában döntsd el, hogy melyiket szeretnéd.

Ne haragudj, de csupa hülyeséget írsz, szerintem inkább neked nem volt madarad. Mi ez a zsigeri indulat? Ha nem szereted a madarakat, ne tarts, nem kényszer, de másnak azért ne akard ezt a sok hülyeséget bebeszélni.

Összefossa magát, menekül? LOL! Az én papagájom pár nap alatt lett kezes velem, kb. másfél hét alatt másokkal is. Ha játékok vannak a kalitkájában (csengők, tükrök, létrák), egyedül is nagyon jól le tudja foglalni magát, ettől függetlenül rendszeresen, naponta kell foglalkozni vele. A hullámos papagáj csőre magtörésre alkalmas, ezért a csípése fájhat, de nem tudja megsebesíteni a kezedet, maximum akkor, ha direkt hergeled és hagyod, hogy folyton csípjen. Más papagájos ismerőseim tapasztalatai is hasonlóak, úgyhogy ide pontot is lehet tenni.

Először is, fektessünk le néhány tényt:

1, Sem hullámost, sem másmilyen papagájt sem lehet egyedül tartani, főleg nem a saját önzőségünkből kifolyólag! Ha csak azért vennél papagájt, hogy cuki és simogatható legyen, beszéljen és produkálja magát, akkor egyrészt semmilyen madaár, másrészt semmilyen állat nem való neked!

Gondolj bele, ezeket az állatokat kiszakítotttuk természetes közegükből, ahol óriási csapatokban, aktív szociális életet élnek, naponta sokat repülnek, nagy élettér áll a rendelekzésükre, stb., elhurcoltuk otthonukból és teljesen természetellenes közegbe helyeztük őket, (kis kalitka/jobb esetben röpde, örök magány, vagy egy tükör, mint társ ) és ezek után még azt várjuk, hogy a mi elvárásainkat teljesítsék, napok alatt szelídüljenek, és váljanak házikedvenccé! Ez az emberi önzőség netovábbja, szerintem.

Ezért mondom azt,-és a hobbiállattartásnak is erről kell(ene) szólnia- hogy ha már fogságban tartjuk ezeket az egyébként VADállatokat, akkor próbáljuk meg legalább a legalapvetőbb igényeiket kielégíteni, ne csak kihasználjuk őket.

A hullámos papagájoknak pedig a két legalapvetőbb igénye a FAJTÁRSAIK (nem az ember) társasága, és a megfelelő méretű élettér.

Egy ember sosem tud pórolni egy fajtársat, ülhetsz ott nem csak hat, hanem napi nyolc-tíz órát is, a madár akkor is magányos lesz-max te nem veszed észre.

Egy alapvetően társas életmódot folytató madárnak nem lehet teljes élete egyedül.

Elterjedt tévhit, hogy csak az egyedül tartott madarak fognak szelídülni/beszélni tanulni.

Ez az egykor tényként elfogadott feltevés sajnos igen sok papagáj életét tette tönkre.

Az igazság azonban az, hogy az egyedül tartott madarak sokkal félénkebbek, mint csapatban tartott társaiak, hiszen a vadonban is a csapat jelenti számukra az egyetlen biztonságos pontot a ragadozók ellen. De fogságban ez a csapat így megszűnik, a madár pedig folyamatosan félni fog, ami nem előny a szelídítésnél/tanításnál.

A szelídítés/beszédre tanítás a madár bizalmának elnyerésére épül. Ezt pedig nem két perc, hanem sok hónap elnyerni, és semmi köze ahhoz, hogy a madár egyedül, párban, vagy kolóniában van-e tartva. Emellett a madár személyisége is jelentősen belejátszik a dologba: tényleg vannak olyan hiperfélénk/agresszív madarak, akik "ellenségként" tekintenek az emberekre, bár legtöbbször itt is a gazda a hibás, mert sikerült korábban valami nagyon erős negatív benyomást keltenie a madárban,(pl. erőszakkal megfogta) ami az oka lehet enneka viselkedésnek.

És igen, vannak olyan madarak, amik pár nap alatt kezessé válnak, de azért ez a ritkábbik eset. A legtöbbször a madarak bizalmának elnyerése hosszú idő.

szerintem a kutya vásárlásra teszem le a voksomat. kutyának is elég a napi 5-6 óra foglalkozás, beszélgetés játszás vele.

nekem papagáj sose kéne még ingyen se. barátnőméknél van,k hát az én tányéromba ugyan nem porolná bele a toll-atkákat.

4-es vagyok.

Kedves utolsó, lehet, hogy én nem vagyok szakértô, de amit mondok és gondolok, azt hosszú idô alatt, igazi magyar és külföldi profi papagájtartòktòl és tenyésztôktôl tanultam.

Ha nekem nem hiszel, megkérdezheted ôket is, és garantálom, hogy az általam említett dolgokat fogod hallani. Mert ezek a jelenleg elfogadott és erôsen ajánlott dolgok papagájtartàs terén.

Én nem beszólni akarok, hanem full alaptalan-de elterjedt- tévhiteket (amiket sok gyakoris hozzászólás között láthatunk) eloszlatni, mert ezek csak megkeserítik a papagájok, vagy sok esetben a gazdáik életét is.