Van közületek olyan, aki úgy szereti a kis kedvencét, mintha a saját gyermeke lenne?
Igen, mi. Két angol cocker spánielünk van, velünk is alszanak és sokat foglalkozunk velük. Nyaralni is visszük őket, kirándulni, napi több séta és minőségi ellátás.
Mi: 31N 40F
Igen!
Van egy minden-lében-kanál kislányom, és okos, nyugodt kisfiam :) Az előbbihez egy helyes, ordas, labrador keverék kutyust képzelj el, utóbbihoz egy nagyszemű, cirmoscicát :)
Persze nem így hivatkozom rájuk mások előtt ;)
25N
Csak azért kérdeztem, mert beszélgettem egy 3 gyermekes anyukával, aki a család barátja és mondtam neki, hogy mostanában van egy kis problémám a cicámmal( az ágyamba pisil). Erre ő: Hát mért nem paterolod el azt a macskát?
Erre én: Te elpaterolnád a gyermekedet csak azért mert rossz? Én úgy szeretem a cicámat, mintha a gyermekem lenne. Háát ezt nem igazán értette, enyhén dühös volt, hogy "összehasonlítottam a gyermekét egy állattal"! Azért tettem fel a kérdést, hogy megbizonyosodjak arról hogy más is szereti- e úgy a kedvencét, mintha a gyermeke lenne, vagy csak én vagyok bolond..
Kedves Kérdező, gondolom még nincs saját gyereked.
Félreértés ne essék, nekem sincs, két kiskutyám van. Anno gyakorlásképp vettük őket :D, a férjemmel úgy is szoktunk róluk beszélni hogy a lányaink, vagy ha rosszak a "te lányod!" A szüleink, meg unokaként emlegetik, szóval az egész család bolond! :D
Nekem is van egy ismerősöm, aki miután megszületett a gyereke, az addig imádott kisállatát úgy kivágta hogy csak na, mert neki erre nincs ideje. (Nem veszélyeztette a gyereket, semmi ilyesmiről nem volt szó, pusztán kényelemből döntött így.) Tőle hallom mindig hogy majd én is így fogom kidobni a kutyáimat ha gyerekem lesz... nem vitatkozok vele. Tényleg nem lehet tudni mit hoz a jövő, ha a gyerekem allergiás lenne a kutyára, és nem lenne más megoldás, szívszakadva ugyan, de biztos hogy a gyermekem helyezném előtérbe. Egyéb esetbe nem tudom elképzelni hogy így történjen, mert pont úgy szeretem őket, mintha a saját csemetéim lennének. 8 éve nevelem őket, zsörtölődök, kényeztetem, aggódok mikor megfáznak.
Szóval igen!!! :)
Jaj, amúgy ez a felfogás annyira jellemző az anyuka részéről. Volt olyan ismerősöm, aki hőn szeretett macskáját beadta valami helyre, amikor terhes lett-mármint a nő.
Azóta egyszerűen utálja az állatokat, gusztustalannak tartja őket...én is kaptam már beszólást, hogy mit babusgatom azt a macskát, miért nem adok túl rajta, hiszen mekkora kötöttség. Hozzátenném, hogy cicám szinte csak engem kedvel(?) más emberektől fél, ragaszkodik hozzám, még ha a boltba is megyek ki, hazaérkezem, köszönt, hempereg, bújik, fel kell venni és úgy a hajamba fúrja a fejét. Figyeli állandóan mit csinálok, "beszél" állandóan, megjegyzéseket:D fűz mindenhez.
Soha nem hittem volna, hogy ennyire ragaszkodni fogok egy macskához.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!