Mit tudsz az orrszarvúkról?

Az orrszarvúfélék vagy régies kifejezéssel rinocéroszok (Rhinocerotidae) öt ma élő nagy testű, afrikai vagy ázsiai páratlanujjú patás fajt tömörítő rendszertani család.

A növényevő orrszarvúk jellemzője a nagy méret, a homlok közepén fejlődő egy vagy két kisebb-nagyobb szaruképződmény („szarv”), a 1,5 – 5 centiméteres vastagságú, kemény bőr valamint a kiváló hallással és szaglással párosuló viszonylag gyenge látás. Elsősorban ez utóbbi tulajdonságuknak tudható be agresszív viselkedésük – az indiai orrszarvú (Rhinoceros unicornis) például több emberrel végez évente Nepálban és Indiában, mint a tigrisek vagy a leopárdok.

A fajok átlagosan 40 évig élnek, és meglehetősen lassan szaporodnak. Emiatt az összes fajt – főleg a jávai és a szumátrai orrszarvút – súlyos veszély fenyegeti, mivel élőhelyük pusztulása és sok helyen presztízsjavak közé sorolt, vagy gyógyító erejűnek gondolt szarvaik miatt a mai napig illegálisan vadásszák őket.

A két afrikai faj, a szélesszájú orrszarvú (Ceratotherium simum) és a keskenyszájú orrszarvú (Diceros bicornis) közkeletű elnevezései – fehér és fekete – nyelvi tévedésen alapulnak. Mindkettő egyedei a szürkés, esetleg vörösesbarna különböző árnyalatait „viselik”, túlnyomórészt az élőhelyükön lévő talaj színe függvényében, ahonnan magukra szedik a port vagy sarat. A dél-afrikai búr telepesek holland nyelven „széles”-nek (wijd) nevezték a szélesszájúakat, amit az angol telepesek fehérnek (white) értelmeztek. A keskenyszájú fajta megkülönböztetésképpen kapta a fekete nevet. (A szélesszájú inkább a füvet legeli, a keskenyszájú főleg a bokrokról szedi össze táplálékát.) Érdekes, hogy a búroknak a holland nyelvből kialakult mai afrikaans nyelvébe is bekerült ez e téves megkülönböztetés, és már ők is elsősorban fehérnek (wit) és feketének (swart) nevezik a két fajt.

Az orrszarvúfélék hímjét, nőstényét, illetve kicsinyét a bika, tehén és borjú szavakkal jelöljük.

A családba az alábbi alcsaládok, nemzetségek és nemek tartoznak. A nemek többsége kihalt, manapság csak 4 nem és 5 faj létezik:[1]

Aceratheriinae

Aceratheriini

†Aceratherium 33.9—3.4 Ma - kora oligocén - középső pliocén

†Acerorhinus 13.6—7.0 Ma - miocén

†Alicornops 13.7—5.33 Ma - miocén

†Aphelops 20.430—5.330 Ma - kora miocén - kora pliocén

†Plesiaceratherium 20.0—11.6 Ma - kora és középső miocén

Chilotheriini

†Chilotherium 13.7—3.4 Ma - középső miocén - középső pliocén

†Floridaceras 20.43—16.3 Ma - kora és középső miocén

†Peraceras 20.6—10.3 Ma - kora és középső miocén

†Shansirhinus

Rhinocerotinae

†Chilotheridium 23.03—11.610 Ma - kora és középső miocén

†Dromoceratherium 15.97—7.25 Ma - középső miocén

†Hoploaceratherium 16.9—16.0 Ma - középső miocén

†Mesaceratherium

†Proaceratherium 16.9—16.0 Ma - középső miocén

†Sinorhinus

†Subchilotherium

Teleoceratini

†Aprotodon 28.4—5.330 Ma - középső oligocén - kora pliocén

†Brachydiceratherium

†Brachypodella

†Brachypotherium 20.0—5.33 Ma - kora miocén - kora pliocén

†Diaceratherium 28.4—16.0 Ma - középső oligocén - középső miocén

†Prosantorhinus 16.9—7.25 Ma - középső miocén

†Shennongtherium

†Teleoceras 16.9—4.9 Ma - középső miocén - kora pliocén

Rhinocerotini 40.4—11.1 Ma - középső eocén - középső miocén

†Gaindatherium 11.61—11.1 Ma - középső miocén

Rhinoceros

Dicerorhinini 5.330—0.011 Ma - késő miocén - késő pleisztocén

†Coelodonta - késő pleisztocén

Dicerorhinus 23.030—jelenkor

†Dihoplus 11.610—1.810 Ma - középső miocén - kora pleisztocén

†Lartetotherium 15.97—8.7 Ma - középső miocén

†Stephanorhinus 9.7—0.126 Ma - középső miocén - pleisztocén

Dicerotini 23.03—jelenkor

Ceratotherium 7.250—jelenkor

Diceros 23.03—jelenkor

†Paradiceros 15.97—11.61 Ma - középső miocén

Elasmotheriinae

†Gulfoceras 23.030—20.430 Ma - kora miocén

Diceratheriini

†Diceratherium 33.9—11.610 Ma - kora oligocén - középső miocén

†Subhyracodon 38.0—26.3 Ma - késő eocén - késő oligocén

Elasmotheriini 20.0—0.126 Ma - kora miocén - pleisztocén

†Aegyrcitherium késő pliocén - késő pleisztocén

†Elasmotherium 3.6—0.126 Ma - középső pliocén - pleisztocén

†Hispanotherium - szinonimák: Beliajevina, Huaqingtherium, Tesselodon, Caementodon, Begertherium 16.0—7.250 Ma - középső miocén

†Meninatherium

†Menoceras 23.03—16.3 Ma - kora és középső miocén

†Parelasmotherium

†Sinotherium 9.0—5.3 Ma - középső miocén - kora pliocén

Iranotheriinae

†Bugtirhinus 20.0—16.9 Ma - kora és középső miocén

†Iranotherium - késő miocén

†Kenyatherium

†Ougandatherium 20.0—16.9 Ma - kora és középső miocén

†Procoelodonta

incertae sedis

Trigonias - késő eocén

Ningxiatherium

Mostanában engem is érdekel ez a téme, többet között az evolúcióval kapcsolatban is.

Ezért is a szeméyliségük helyett inkább egy tulajdonságuk érdekel. Miért csupaszok az afrikai orrszarvú fajok ( széles és keskenyszájú orrszarvú)?