A barátommal már 19hónapja együtt vagyunk. Imádom és Szeretem őt. Ő a mindenem és én is neki. Az a baj hogy még csak 17éves vagyok. Túl fiatalon léptem komoly kapcsolatba. Ez a későbbiekben meghatározza az életem, és milyen irányba?

es miert ebbe a kategoriaba? sokat csovalja a farkat? vagy csok helyett pacsit ad? vagy nincs meg torzskonyve?

majd néhány év múlva amikor az esküvőre készülsz egy másik pasival, csak egy kellemes emlék lesz, nyugi

én 14 voltam,már 7éve együtt vagyunk.ebbe a legnagyobb veszélyt a kiváncsiságból tett megcsalás jelenti.

Énis beleestem ebbe a "csapdába".17éves lány vagyok énis és 21hónapja vagyunk együtt a barátommal.Nagyon szeretem de kezd előtörni belőlem a féltékenység mert félek,hogy megun és megcsal vagy valami:( októberbe szakított velem...rémes volt.közbe összejöttem egy másik sráccal és rájöttem h nem jó mással,nekem Ő kell...aztán 1 hónap múlva kibéltünk.életem legroszabb 1 hónapja volt,sírva keltem,sírva feküdtem,nem ettem és semmi életkedvem nem volt és a hétköznapjaim is unalmassá váltak.Én ETTŐL félek de iszonyatosan,hogy mi lesz ha vége lesz mert szerintem ő nem tudná velem leéni az életét vagy még jópár évet eltölteni míg én simán;)

Ha teljesen harmonikus a kapcsolatotok szerintem ne aggódj. Én is 19 éves vagyok és sokan ebben a korban nem jelentik ki, hogy valakivel örökre együtt lesznek, de mióta 8 hónapja megismertem az aktuális páromat, úgy érzem nem tudnék másra többé így nézni. Hiába mondja a családom néhány tagja, hogy lesz még más is aki tetszeni fog... Egy percig se jut eszembe, hogy igazuk lenne:) Az ember érzi mikor kész a megállapodásra!