A Belső váz megjelenése hogyan járult hozzá az állatvilág fejlődéséhez?

A váz létfontosságú szerepet tölt be az állatvilágban. A legfőbb feladata hogy egy szilárd, de mégis rugalmas alapot biztosítson a szervezet számára.

Ha megfelelõen kicsiny egy élõlény, minden váz nélkül fenn tudja tartani az alakját és mozgását, de akkor is, ha a környezete sûrûsége megegyezik testének sûrûségével (pl. medúzák). A váz kialakulása és típusa függ az élõlény nagyságától, tömegétõl, környezete sûrûségétõl. A külsõ váz elõnye a védelem, hátránya, hogy gátolja a növekedést. Fejlõdés ekkor csak vedléssel (pl. a rovarok egyedfejlõdése), illetve a külsõ váz növekedésével (pl. csigák, kagylók) történhet. A nehezebb mészpáncél esetében a testnagyság felsõ határa még lejjebb van, kivéve ha az állat vízben él . A belsõ váz kialakulása tehát fontos fejlõdési lépcsõ volt az evolúció folyamán.

A kezdetleges osztályoknak, mint a porcos halaknak még nincsenek valódi csontjaik, belső vázuk porcokból és elmeszesedett porcokból áll. A halak osztálya, az első aminek már csontos belső váza van. A kétéltűek a halakkal ellentétben, kevés gerinc csigolyával rendelkeznek, míg a hüllőknek szinte tökéletes belső vázuk van.

A gerinceseknél a váz szerkezetének már nem csak szilárdító funkciót kellett ellátnia, hanem hozzá kellett idomulnia a mozgó és mozgató szervekhez. Ott már a váz részt vesz a mozgásban is mint passzív résztvevő. A nagyobb testű állatok megjelenésével, a váz szerkezetének egyre stabilabbnak kellett lennie, a testsúly arányos megoszlása érdekében.

Válogass kedvedre a mondatokból, viszont próbáld átfogalmazni, mert netről lett szedve innen-onnan ;) Sok sikert!