A földigiliszta mit csinál pontosan a talajjal, amiért azt mondják, hogy hasznos állat?

Megeszi a földet, és a benne lévő növényi részeket szervetlenné emészti (vagy legalábbis a lebomlást megkönnyíti), amit így már a növények is fel tudnak venni. Növényi részeket maga is húz le a föld alá, aztán ha megette, a maradékát kinyomja magából a járataiban.

Az a növényeknek jó, ha a talaj levegősebb lesz, mert akkor oxigént igénylő mikroorganizmusok is életben tudnak maradni mélyebben is, nem csak a felszín közvetlen közelében, és ők is lebontják a szerves maradványokat.

A földigiliszták persze kárt is tudnak okozni azzal, hogy elhalt növények híján fiatal élő növényeket húznak le azzal a célzattal, hogy azok majd a föld alatt elhalnak, és ők meg megeszik. (Én már elég sokszor láttam a saját szememmel, ahogy paprikapalántákat meg magoncokat húzgáltak le.) Sokan azt gondolják, hogy a giliszta nem tud élő növényt megemészteni, és ez némely gilisztafajokra valóban igaz is (pl. vörös trágyagiliszta), de a földigiliszta élő növényt is képes megemészteni, ha más nincs, pl. virágcserepekben.

A giliszák nem esznek földet.

Növényi korhadékokat esznek, azt dolgozzák át humusszá, de az mesdte van a föld evéstől.

A földigiliszták kötött talajban élnek, járataik több méter mélyek.

Ezeken a járatokonnkereszttül levegőt, oxigént juttatnak a talaj mélyebbb részeibe, lazítják a talajt (nem egyetlen giliszta, hanem a sok ezer)

A gilisztákon lévő nyálka a járataik falára tapad, amin különböző paránylények szaporodnak el, majd elpuszulva azokból is tápanyag lesz.

A földigiliszták a járataikba behúznak elhalt növénytésteket, pl fűszálakat, azok a mélyben korhadnak tovább.

A járataik nem örök életűek, időnként beomlanak, és a felső rétegekből talajszemcsék kerülnek a mélybe.

Ahol ezt a folyamatot sok giliszta végzi, éveken keresztül, lazítják, mozgatják a talajt.

Látványosan olyan helyen lehet ez észlelni, ahol a talaj védve van a kiszáradástól, pl egy nagyobb fatönköt elmozdítva, szinte fel van ásva alatta a talaj különgöző járatokat lehet felfedezni, sokszor még giliszta, vagy egyéb "ásó állat" us lapulhat ott.

3

Rengeteg helyen írnak ilyesmit a neten:

"Tápláléka szervesanyag-tartalmú föld"

[link]

A talajra gyakorolt hatásnál meg ez áll: " Az emésztőcsatornán áthaladt talaj veszít savanyúságából"

A talajnak csak egy részét tömörítik bele a járat falába. A járatban lévő földet megeszik, ha úgy tapasztalják, hogy szerves anyagot tartalmaz. Egy részt meg kitúrnak a felszínre, mint mini vakondtúrást, plusz még üríteni is gyakran szoktak a felszínen. Ezért is van, hogy a betonjárda, gyeprács, stb. egy idő után szépen mélyebbre kerül, mint a mellette lévő talaj.