Annak mi az oka hogy bizonyos állatok betegségeket terjesztenek? Köze van az életmódjukhoz ennek, hogy valamelyek csatornákban élnek, mindent összejárkálnak, stb?

Mondok jobbat. Tudod,milyen veszélyes az ember harapása? Rengeteg baktérium van a szánkban! Nagyon komoly fertőzést okoz egy mély harapás!

Engem egyszer fejlesztésen felkaron harapott az autista lányom. A gyógypedagógusok kórházba akartak küldeni ! Végül egy komoly fertőtlenítéssel megúsztam a dolgot szerencsére.

A kérdésedre a válasz az,hogy az állatok és az emberek testén/testében milliónyi-milliárdnyi baktérium él.

Ott nem okoz gondot,ahol él. De véráramba jutva nagyon komoly fertőzésekhez vezethet.

Vegyünk egy egyszerű példát: a széklet tartalmaz e. coki bacit. Nincs bajod tőle. De ha a húgycsőbe kerül, olyan kínod lesz, hogy megemlegeted.

Ez elég tág témakör. Röviden annyi, hogy ahogy a te bőröd, gastrointestinalis rendszered is tele van baktériumokkal, vírusokkal, gombákkal, úgy az állatok bőre és szervezete is tele van. Ezek közül a mikroorganizmusok közül vannak ártalmatlanok és vannak fakultatív patogének, melyek akkor okoznak betegséget, ha egyéb probléma is van a szervezetedben vagy az állatok szervezetében (pl. egyéb okok miatt legyengül az immunrendszer vagy olyan táplálékot viszel be, aminek következtében felborul a baktérium típusok egyensúlya, és a káros baktériumok szaporodnak el többségében). Ilyenkor pl ezek a baktériumok okozhatnak hasmenést enyhébbet vagy súlyosabbat.

Aztán ott vannak az obligát kórokozók, melyek ha bejutnak a szervezetedbe, akkor mindenképpen betegséget fognak okozni. Ezeket átadva (széklettel, nyállal, a fertőzött állat elfogyasztásával) továbbadhatják a betegséget más állatoknak vagy akár embernek, ha az fogékony az adott kórokozóra.

Én nem úgy fogalmaznék, hogy betegségeket terjesztenek az adott állatok, hanem inkább úgy, hogy kórokozókat, hisz nem feltétlen alakul ki betegség az adott kórokozó felvételével.

Köze van az életmódjukhoz, ha azt nézzük. Pl vándorpatkányok mindenhol járkálnak, többmindenbe beleesznek stb. Az, hogy a környezetükből fel tudják venni a kórokozót, az tényleg attól függ, hogy ezeken a helyeken megfordul, de pl. ha ezt a patkányt laboratóriumi körülmények között tartanánk születése óta, akkor az nem hordozna semmit.

“A macskák csak akkor veszélyesek, ha mélyen a húsodba karmolnak”, így nem állja meg a helyét. A macskák is terjeszthetik a veszettséget, ugyanúgy, mint minden emlős állat, ezért fontos odafigyelnünk, hogy ne harapjon meg se kutya, se macska, se egyéb ismeretlen eredetű emlős állat.

Igen a szúnyogok terjeszthetik a maláriát, de csak bizonyos szúnyog fajták, és csak bizonyos hőmérsékleten.

Minden egyes kórokozónak megvan a saját vektora, azaz, hogy milyen faj vagy fajta rovarban/pókszabásúban/puhatestűben stb képes megélni vagy továbbfejlődni. És ezek a bizonyos típusú vektorok képesek csak az adott kórokozót továbbadni állatról-állatra.

Vegyük pl a maláriát. Az ázsiai tigrisszúnyog az egyik vektora, ami már Magyarországon is előfordul, viszont az éghajlat még nem kedvez a maláriát okozó vírusnak, ezért még nincs a hazánkban.

Egy szó mint száz, ez egy nagyon összetett téma, és nem is tudom, hogy pontosan erre voltál-e kíváncsi.

Igen, a patkány alapból rendkívül tiszta állat, a macska az állandó bundaápolásával elbújhat mellette, ezért is tartják egyesek háziállatnak. Még szagtalanabb is, mert a macskának azért van egy bizonyos szaga, ha közelről megszagolod, a patkányé sokkal gyengébb. És még a vizelete meg ürüléke is nagyjából szagtalan, nem olyan orrfacsaró, mint az egéré vagy a macskáé. (Pár éve egy nagy patkány beszabadult a 70 m2-es szuterénbe, ahol 3 hónapig lakott, mire el tudtam kapni. Néha láttam, de mindig el tudott slisszolni, semmilyen csapdára nem ment rá, semmit nem láttam megrágva, fogalmam sincs, mitől maradt életben. És soha nem volt tőle büdös.)

De fertőzött környezetből nyilván szét tudja hordani a fertőzést.

Az egy adottsága, hogy pl. a pestis kórokozója életben tud maradni a szervezetében, és a bolhái át tudják vinni az emberre.

Kórokozók felől kell megközelíteni a dolgot. Minden élőlény célja a szaporodás - bacik, paraziták, a vírusok pedig bár nem élőlények, ők is olyan helyzethez adaptálódtak, ahol fenn tudnak maradni. (Vagy inkább megfordítva a dolgot: azok a vírusok maradnak fenn, amelyekről készül másolat, ehhez pedig gazdasejtek kellenek.) Tehát ezeknek kórokozóknak kell egy olyan rendszer, amiben fenn tudnak maradni, sokszorozódni tudnak. Mivel idegen anyagok, az állati szervezet anyagait használják, ezért ez sokszor nem lesz nyomtalan, vagy éppen egyenesen káros következményekkel fog járni az állat számára (megbetegedés).

"A rágcsálókra gondolok, például a patkányokra, egerekre."

A rágcsálók azért kiváló rezervoárjai a fertőző ágenseknek, mert rengeteg állat számára jelentenek zsákmányt, a mi szempontunkból pedig régóta szoros az együttélés velük (évezredek óta a takarmányraktárak, majd a városok lakói a könnyű élelemforrás miatt, amit biztosítunk nekik). Nem feltétlenül az adott állatok sajátos higiéniája a fő "gond", hanem a bioszférában elfoglalt helyük, szerepük. Életmódjukból adódik, hogy sok kórokozót felvesznek és továbbadnak.

"A macskák csak akkor veszélyesek ha mélyen a húsodba karmolnak, de a kutyaharapás sem veszélytelen."

Ez így van, a macskakarmolást fentebb már kifejtettem, de a ragadozó állatok harapása azért veszélyes, mert étrendjükből adódóan sok olyan baktérium él a szájüregükben, amelyek sebbe kerülve csúnya, gennyes vagy üszkös elváltozásokat alakíthatnak ki.

"Meg ott vannak a szúnyogok, ők hordozhatják a maláriát például."

Az ízeltlábúak egészen más kategória, őket sokszor "vektoroknak" is nevezik, mivel egyik állatból a másikba képesek oltani a különböző, vírusokat, parazitákat. Ennek is egyszerű az oka: marha előnyös ez a kórokozóknak. Vérpályából egy másik vérpályába jutnak, közben egy test védi őket mindenféle bántalomtól (UV, kiszáradás stb.).

De hangsúlyozom, itt sem a kórokozó szándékosságát kell érteni. Ez egy kialakult rendszer, amit utólag próbálunk értelmezni. Úgy kell felfogni, hogy azok a vírusok, paraziták maradtak fenn, amelyek képesek voltak újabb és újabb gazdaszervezetbe jutni és sokszorozódni (és szaporodni).