A mezozoikum idején miért nőttek sokkal nagyobbra az akkor élt állatok mint napjainkban? Például a dinoszauruszok, vagy a tengeri ragadozók?

A ChatGPT válasza:

A mezozoikum idején (kb. 252-66 millió évvel ezelőtt) számos tényező hozzájárult ahhoz, hogy az állatok, különösen a dinoszauruszok és tengeri ragadozók, sokkal nagyobbra nőttek, mint napjainkban. Ezek közül a legfontosabbak:

Éghajlat és környezet: A mezozoikum időszakában a Föld éghajlata általában melegebb és stabilabb volt, a trópusi éghajlat sokkal nagyobb területeket fedett le. A magasabb hőmérséklet és a magasabb szén-dioxid szint gyorsabb növekedést és nagyobb testméreteket tett lehetővé.

Oxigénszint: A légköri oxigén szintje is befolyásolhatta az állatok méretét. Bár a pontos hatás vitatott, vannak elméletek, amelyek szerint a mezozoikumban a magasabb oxigénszint hozzájárulhatott a nagyobb testméretek kialakulásához, mivel könnyebbé tette a nagyobb testek oxigénellátását.

Predáció és ökológiai nyomás: A mezozoikumban a nagy testméret előnyt jelentett a ragadozók és zsákmányállatok közötti versenyben. A nagyobb méretű állatok jobban védettek voltak a ragadozókkal szemben, míg a ragadozók nagyobb méretükkel hatékonyabban tudták elejteni a zsákmányt.

Élelem és növekedési lehetőségek: A mezozoikum idején bőséges növényi biomassza állt rendelkezésre, amely lehetővé tette a nagyobb növényevők számára, hogy elegendő táplálékot vegyenek magukhoz. Ez viszont lehetővé tette a nagyobb méretű ragadozók kialakulását is, mivel bőséges zsákmány állt rendelkezésre.

Evolúciós adaptációk: A dinoszauruszok és más nagytestű mezozoikumi állatok különleges fiziológiai és anatómiai adaptációkat fejlesztettek ki, amelyek lehetővé tették számukra a nagyobb méretek elérését. Például a dinoszauruszok üreges csontjai csökkentették testük súlyát, míg az egyedi légzőrendszerük hatékony oxigénellátást biztosított.

Geológiai és tengerelrendezési változások: A kontinensek és óceánok elrendezése a mezozoikumban más volt, ami befolyásolta az éghajlatot, a tengeráramlatokat és az ökológiai rendszereket, ezzel is lehetővé téve a nagyobb testméretek kialakulását.

Ezek a tényezők együttesen járultak hozzá ahhoz, hogy a mezozoikumban élő állatok, különösen a dinoszauruszok és tengeri ragadozók, sokkal nagyobbra nőttek, mint a mai állatok.

Több tényezős a dolog. A magasabb oxigénszint népszerű magyarázat, viszont az alighanem nem volt a többségi időben sokkal magasabb, plusz az inkább csak a gerinctelenekre van hatással (de még ez sem teljesen biztos). Ezért voltak hatalmas gerinctelenek azokban az időkben mikor még alig volt szárazföldi gerinces állat s akkortájt volt magasabb az oxigénszint is.

A tengerekben a víz felhajtóereje segít, ezért ott lehet nőni, feltéve ha van mit enni.

Dinoszauruszok (és egyes rokonaik) esetében sokat segített a fejlett légzőrendszer, extra légzsákok, esetenként üreges csontok stb amik összességében könnyítették az állatot. Meg még ilyen-olyan anatómiai sajátosságok. Ezért is van az ,hogy az emlősök általában elmaradnak tőlük, legalábbis szárazföldön. Általánosan sokkal robosztusabbak, nehezebbek.

Plusz sokkal gyakoribb volt a meleg, trópusi klíma (=annyival kevesebb energia kell a test felfűtésére, lehet azt másba fektetni) a maga dús növényzeteivel. Tehát a növényevőknek volt mit enni s ezért volt miből nagyra nőni, már amelyiknél a nagy méret vált be, ugye. A ragadozóik alkalmazkodva ehhez szintén nőttek.

A dinoszauruszok a triász időszakban, mintegy 243–233 millió éve jelentek meg, és a kréta időszak végén, körülbelül 66 millió éve (a kréta–tercier kihalási esemény során) pusztultak ki.

Ez több mint 150 millió éves időszak, és a dinoszauruszok sem óriás méretekben jelentek meg a Földön, de mivel a környezet ideális volt a fejlődésükhöz a 150millió évnyi evolúció során fejlődtek óriásokká.

Szinte minden földtörténeti korra jellemző, hogy az élőlények mérete is folyamatosan növekszik azokban az időszakokban, amikor van megfelelő oxigén a légkörben, bőséges a táplálék, és ideális a hőmérséklet.

Krízis helyzetekben viszont a nagytestű lényeknek sokkal rosszabb a túlélési esélye, mint a kisebb termetűeknek, rengeteg táplálékra van szükségük, és elbújni sem tudnak, képtelenek a föld alá, víz alá menekülni, mit a kisebb termetűek közül az arra specializálódottak.

Egy lassú változásra esetleg méret csökkenéssel tud válaszolni az élőlény, és arra is vannak példák, de a gyors változásoknál az óriás termet hátrány.

Jelenleg pl az embernél is egy folyamatos méretnövekedés történik, generációról generációra növekedett az átlagos méret.

200 évvel ezelőtt egy 170 centiméter magas férfi még átlagos magas volt, ma már alacsonynak számít. Ez nem az jelenti, hogy dinoszaurusz méretére növekedhetünk, de nyomon követhető a növekedés, és annak is a táplálékbőség, a jó környezet az oka, ami viszont az utóbbi időkben népességrobbanáshoz is vezetett, ami az élóvilágban szintén veszélyes lehet

Nem kell a dinoszauruszokig vissza menni, az emberrel együtt is élek kisebb méretű óriások, pl Európában óriásszarvas, Amerikában óriáslajhár, stb.

[link]

Valószínűleg több minden is közrejátszott de talán a ragadozó-préda macska-egér játék volt a legnagyobb közreműködő.

A növényevők nagyobbra nőttek, hogy nehezebben legyenek prédák, erre válaszul a ragadozók is nagyobbra nőttek.

Plusz a hosszúnyakúak (nem tudom a tudományos nevüket) nagyrészt a fák lombozatán taplálkoztak, tehát az is evolúciós erő volt ott, hogy minél magasabb legyen valaki, mert az onnan is tud majd enni ahonnan más nem.