Mi történik a laboratóriumi állattal, ha a kísérletnek vége?

4-es: elvileg igazad van, de ha nem lennének állatkisérletek, akkor nem tudnának gyógyszereket fejleszteni, ha ezt a múltra is vonatkoztatod, akkor ma még legfeljebb gyógynövényekkel lehetne kezelni a embereket.

Alternatív módon lehetne direkt embereken is tesztelni, de az sem lenne humánusabb.

Persze van egy csomó tényleg fölösleges állatkisérlet, ezeket valóban el kellene törölni.

Viszont azt is tudni kell ehhez, hogy bármilyen gyógyszert, kozmetikumot, vagy egyéb háztartásban használt szert veszel, azokat mind állatokon tesztelték, amelyik cég azzal reklámozza magát, hogy ök nem folytatnak állatkisérleteket, azok ott csúsztatnak, hogy a kisérleteket mások végzik/végeztetik, ök csak az eredményt használják, ezért nem egészen van rendben, ha ílyet állítanak magukról.

6.

A gyógyszer részt megértem, de a kozmetikumoknál szerintem nagyon nincs rendben. Egyébként én simán erőszakos bűncselekményeket elkövetőkön simán kísérleteznék, kpzmetikai szereket például a családon belüli erőszaktevőkön.

"Egyébként én simán erőszakos bűncselekményeket elkövetőkön simán kísérleteznék, kpzmetikai szereket például a családon belüli erőszaktevőkön."

Ez törvényellenes lenne, kínzásnak minösülne, meg az emberi jogok megsértésének.

Emellett nem túl valószínü, hogy lenne elég, az adott készítmény teszteléséhez megfelelö paraméterekkel rendelkezö ember közöttük, mert ha pl. egy babafürdetöt akarsz tesztelni vagy egy nöknek való arckrémet, azt csak megfelelö személyeken lehetnek.

Az állatkisérletek jó részéhez direkt oylan irányban kitenyésztett tulajdonságokkal rendelkezö állatok vannak.

Ha "felhasználják" a kísérletben akkor azt alapból nem éli túl az állatok egy része. Nehéz úgy pl. megnézni történt-e a májban kóros elváltozás, van-e benne bármilyen releváns biokémiai elváltozás ha előtte az adott szervet nem veszik ki (nyugi nem élve boncolják, előtte az agyon áramot vezetnek át). Utána veszélyes hulladékként kezelve elégetik.

A fel nem használt példányokat egy másik kísérletben használják fel. Az erre szakosodott laborok nem ad-hoc végzik a kísérleteket hanem előre tervezett éves, több éves kutatási program alapján amihez x db példány felhasználása szükséges. Tartanak egy y számú, ütemezetten beszállított állományt amiből megy a felhasználás (y+z példányt, mert van természetes elhullás, illetve egyes példányokon fizikai elváltozás így nem használható fel kísérleti célra). Egyébként szerinted mit lehetne kezdeni a direkt erre tenyésztett rágcsálókkal? Amiből a beszállító direkt azért tenyészt az adott hónapban y+z példányt mert azt megrendelték tőle? Adják el hobbiállatnak és rakja ki az állatkereskedés a címkét, kísérleti egér olcsón elvihető? Nem lenne érte túl nagy tolongás...

A majomkísérlet más, ott már drága 1-1 példány. Ha az előző kísérlet jellege lehetővé teszi akkor felhasználják a következő kísérletben ha már biztosan letelt a várakozási idő és kiürült a példány szervezetéből a hatóanyag.