Menhelyi kutyánál honnan látszik, hogy szófogadó vagy makacs lesz?

Tulajdonképpen mire irányul a kérdés? Örökbefogadnál? Kölyöknél nevelés és foglalkozás kérdése, hogy mit tudsz kihozni belőle, + fajta (vagy fajtajelleg) függő, hogy milyen egyéb sajátos nyűgjei lehetnek. Felnőtt kutyán pedig már főleg nem sokat tudsz változtatni, főleg, ha egész életét foglalkozás, vagy szeretet nélkül élte le, és menhelyen általában ilyeneket találsz, akik világ életükben útban voltak, csak megtűrték őket, jóesetben kaptak néha enni valamit, aztán végül kirakták őket, vagy megszöktek maguktól, esetleg megmentették őket egy kétméteres lánc végéről... Ritkán, de persze előfordul, hogy pl. kihal mellőle a gazdája, vagy eü okok, stb. miatt menhelyre adnak egy egyébként problémamentes, képzett kutyát, egy ilyennel nyilván kevesebb a gond, de vele is szinte a nulláról kell kezdened.

Fáradj be egy menhelyre, nézz ki egy szimpatikus ebet, járj be hozzá sokszor, vidd ki sétálni, aztán meglátod, hogy milyen, hogy lehet-e rajta formálni kicsit, változik-e pozitívan a hetek-hónapok alatt, és csak akkor fogadd magadhoz, ha teljesen biztos vagy benne, hogy ő kell neked, mert az senkinek nem jó, ha visszaviszed egy hónap múlva, mert még mindig nem kezesbárány, és még mindig jönnek elő neked nem tetsző szokásai. Ilyenek amúgy nem csak a menhelyi kutyáknál fordulnak elő. Szóval, jól gondold meg, ha ilyenen töröd a fejed!