Léteznek egyes állatfajok jó memóriáját megcáfoló kísérletek?
Többször olvastam olyan kutatási eredményeket, miszerint az egér, a varjúfélék stb extrém jó memóriával rendelkeznek. Azonban ennek ellenkezőjét sejteni engedő kutatásokat is olvastam. Mit véltek, hol lehet az igazság?
Idézet:
"A szajkók pedig életük során akár harmincezer rejtekhelyet is képesek megjegyezni - ez sokszorosan felülmúlja az ember képességeit."
Továbbá egerekről állítják, hogy számos, újabb és újabb labirintusba helyezésüket követően megjegyzik az általuk felfedezett kijáratot, vagy táplálékhoz vezető utat, visszamenőleg is.
Az én ellenvetésem a következő: más kutatások szerint az egerek nem emlékezet, hanem általuk hagyott szaganyag által képesek megismételni villámgyorsan a labirintuskísérleteket, épp úgy, ahogy a lakásokban ha élve fogó csapdával elejtik és amennyiben viszonylag közel az ingatlantól elengedik, pont ezért (az általa hagyott szagminta) miatt talál könnyedén vissza. Ez olyan, mint Ariadné fonala, tehát köze sincs a memóriának.
Én nem állítom, hogy nincs jó memóriája ezen állatoknak, hanem egyfelől azt sejtem, hogy az említett esetekben nem a memóriájukat, hanem a szaglásukat alkalmazzák, másfelől pedig nem tudok olyan kísérletről, amely a memóriájuk ilyen extrém fokát bizonyítanák (pl hogy a szajkók kb 30ezer rejtekhelyet képesek megjegyezni életük során).
Akkor vajon nem vettek mindent figyelemben ezen kutatók és tévednek az extrém jó memória tekintetében a varjúfélék és rágcsálók kapcsán? A varjúfélék is hagyhatnak nyomokat, nem biztos, hogy szagnyomot, de pl csillogó szemcséket, kavicstörmeléket is elrejthetnek, amit messziről észrevesznek, és talán valami sajátos, egyéni módon helyezhetik el, vagy csuda tudja, de a lényeg: én magam megjelölést sejtek emögött és nem memóriát.
Tehát vizsgálták vajon a megjelölést (szag, egyéb) ilyenkor, vagy szem elől tévesztették azon kutatók? Ez a nagy kérdésem erről.
válasza:Mi ertelme van allatok memoriajat megcafolni ?
Minden allatnak megvan a magahoz valo esze, sajnos gyurcsany-nak is :(
válasza: válasza:Kérdező, nézd el, érdemi választ nem tudok adni, de két kérdés eszembe jutott:
1. vajon az egér akkor is kijut az ugyanolyan labirintusból, ha más anyagból is elkészítették (tehát ugyanolyan labirintuson megy keresztül, de nem ugyanazon)?
2. Ha egy egeret beteszel a labirintusba, nem fogja tudni az utat elsőre, tehát több, helytelen útvonalon is végigmegy. Azokon ugyanúgy ott hagyja a szagmintáját. Akkor hogy tudja követni, ha mindenhol ott van?
A szajkós témára meg annyit, hogy nem azt állították, hogy élete végéig megjegyzi. :) Én is több millió dolgot jegyeztem már meg életem során, amikre mára nyilván nem emlékszem. Pl. egy bevásárlólista, vagy egy lényegtelen információ (sajnos lényegeseket is elfelejtettem már :D ), esetleg egy álom, stb. Tehát a madár is működhet úgy, hogy elrejti a kis kincsét, aztán x idő múlva vissszamegy érte, és túl is lép rajta. Egyszerre csak egy helyet jegyez meg, azt is rövid időre. Azért az nem lehetetlen.
Értelek, előző. Felpontoztalak, hasznos, érdekes elgondolásokat közöltél.
A vajrúfélék memóriájának hatékonyságát így már el tudom képzelni. Azaz a szak író talán így értette, ahogy te értelmezed. Nevezetesen, hogy összesen, a varjúféle élete során akkora mennyiséget jegyez meg, csak ő nem tette hozzá, hogy annak egy részét folyamatosan elfelejteni, mert egy idő után nincs rá szüksége.
"Azokon ugyanúgy ott hagyja a szagmintáját. Akkor hogy tudja követni, ha mindenhol ott van?"
Erre viszont amondó vagyok, hogy Ariadné fonala effektus, tehát lehetségesnek tartom, hogy az egér NEM memóriája által, vagy nem főként azáltal tud relatíve hamar megfejtést találni a labirintusban. Hogyan? Úgy, hogy REKÚRZÍV módon végigjárja a tévedésekkel együtt az utat, és csak annyit memorizál, amennyi a tévedés volt benne, ami által sokkal kevesebbet kell megjegyeznie, ergo egyszerre két módszert használ: egy kevés emléknyomot a hibáiról, plusz a szagmintáit. Legalábbis ez egy lehetséges hipotézis, szerintem. Hiba emléke alatt értem, hogy csak a tévesztés helyét jegyzi meg, vagy annál legalábbis nem szorul több emlékre. A rekurzivitás (ld matematika) alkalmazása viszont egy további intelligencia jellemzőre utal, ha (tegyük fel) helytálló a hipotézisem.
A labirintus más anyagból elkészítése remek ötlet, köszönöm! Na, látod, ilyesmikre volnék kíváncsi, hogy az akadémikus kutatók vajon ilyesmiket is bevetnek, kontra érvként (felülvizsgálatként) a saját hipotéziseikre... Eddig nem hallottam arról, hogy bevetnének erős ellenérveket, saját hipotéziseikkel szemben...
Pedig ez nagyon érdekes volna -amit említettél-, mit tenne az egér, miután kitanulta az adott labirintus, utána vagy erős illatanyagokkal fújnák be, vagy gombaölő, szagtalanító szerekkel, vagy egy teljesen másik anyagból való, de pontosan ugyanolyan útvesztőt tartalmazó labirintusba helyeznék az egeret. Bár nem vagyok az állatkísérletek híve, azonban ha már megcsináltak ilyen kísérleteken, ezen a többleten nem múlt volna semmi.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!